Seizmikus adatokra hivatkozva Washington ismét megvádolta Pekinget a nemzetközi atomkísérleti moratórium megsértésével.
Az Egyesült Államok új szeizmikus adatokkal erősítette meg azt az állítását, miszerint Kína titokban alacsony hatóerejű nukleáris kísérletet hajtott végre.
Egy amerikai külügyi tisztviselő szerint egy kazahsztáni megfigyelőállomás 2020. június 22-én 2,75-ös erősségű földmozgást észlelt, amely Washington szerint egy robbantáshoz köthető – írta meg a The Wall Street Journal. Az amerikai értékelés alapján a feltételezett kísérlet a Hszincsiang tartományban található Lop Nor térségében történhetett, amely régóta Kína fő nukleáris tesztterülete.
A vádak különösen érzékeny időszakban hangzanak el, mivel Washington Pekinget egy új, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal közös nukleáris fegyverzetkorlátozó megállapodásról szóló tárgyalásokra próbálja rávenni. A kérdés jelentőségét növeli, hogy a közelmúltban lejárt az amerikai–orosz New START szerződés, amely korábban korlátozta a két nagyhatalom stratégiai nukleáris fegyvereit.
Donald Trump amerikai elnök áprilisra tervezett pekingi látogatása során a nukleáris fegyverzetellenőrzés várhatóan kiemelt téma lesz.
Kína következetesen tagadja, hogy megsértette volna a nukleáris kísérletek tilalmáról szóló nemzetközi megállapodást.
A 1996-os átfogó atomcsend-egyezmény ugyan még nem lépett teljes mértékben hatályba, de a nagyhatalmak – köztük Kína, az Egyesült Államok és Oroszország – hivatalosan vállalták, hogy betartják.
A nemzetközi ellenőrző szervezet korábban nem talált egyértelmű bizonyítékot kínai robbantásra, bár két rendkívül kis erejű szeizmikus eseményt rögzített az adott napon. A szakértők szerint ezek eredete pusztán a szeizmikus adatok alapján nem állapítható meg teljes bizonyossággal.
Washington ugyanakkor attól tart, hogy az ilyen kis hatóerejű tesztek lehetővé teszik Peking számára nukleáris arzenáljának korszerűsítését és bővítését.
Egyes fegyverzetellenőrzési szakértők szerint az Egyesült Államoknak inkább technikai tárgyalásokat kellene kezdeményeznie Kínával és Oroszországgal a hasonló tesztek ellenőrzéséről, mert egy amerikai válaszként végrehajtott újabb atomkísérlet könnyen globális láncreakciót indíthatna el. A vita így nemcsak a múltbeli eseményekről, hanem a nukleáris fegyverkezés jövőjéről is szól.
Ezt is ajánljuk a témában
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
Nyitókép: Greg Baker / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Hatalmas parádé közepette köszöntötték Donald Trumpot Pekingben, azonban a kínai elnök szinte azonnal rátért a legkényesebb kérdésre: Tajvanra.
Erre Washingtonban is felfigyelhetnek
Az amerikai elnök szerdán érkezett Pekingbe második elnöki ciklusának első hivatalos kínai látogatására.
A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli.
Egyre reálisabbnak tűnik, hogy lezárul az orosz–ukrán proxyháború.
Az oroszok szerint a békefolyamat eredményei alapján közeledik az ukrajnai háború lezárása.
Hegyi Zsolt vezérigazgató szerint a tragédia tanulságként szolgálhat, és életeket menthet a vasúti átjárókban való fokozott figyelem.
Bognár György ismét elveszítheti a remek fizikumú támadót. Ádám Martint a szülővárosába csábítják.
