Kína következetesen tagadja, hogy megsértette volna a nukleáris kísérletek tilalmáról szóló nemzetközi megállapodást.
A 1996-os átfogó atomcsend-egyezmény ugyan még nem lépett teljes mértékben hatályba, de a nagyhatalmak – köztük Kína, az Egyesült Államok és Oroszország – hivatalosan vállalták, hogy betartják.
A nemzetközi ellenőrző szervezet korábban nem talált egyértelmű bizonyítékot kínai robbantásra, bár két rendkívül kis erejű szeizmikus eseményt rögzített az adott napon. A szakértők szerint ezek eredete pusztán a szeizmikus adatok alapján nem állapítható meg teljes bizonyossággal.
Washington ugyanakkor attól tart, hogy az ilyen kis hatóerejű tesztek lehetővé teszik Peking számára nukleáris arzenáljának korszerűsítését és bővítését.
Egyes fegyverzetellenőrzési szakértők szerint az Egyesült Államoknak inkább technikai tárgyalásokat kellene kezdeményeznie Kínával és Oroszországgal a hasonló tesztek ellenőrzéséről, mert egy amerikai válaszként végrehajtott újabb atomkísérlet könnyen globális láncreakciót indíthatna el. A vita így nemcsak a múltbeli eseményekről, hanem a nukleáris fegyverkezés jövőjéről is szól.