Zelenszkij és az európai vezetők öt feltételt szabnának az igazságos békéhez

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök londoni látogatása után az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Ukrajna vezetői közös nyilatkozatban rögzítették, milyen feltételeket tartanak elengedhetetlennek egy igazságos és tartós békéhez. 

A június 7-én kiadott dokumentum szorosan kapcsolódik ahhoz a nyílt levélhez, amelyet Zelenszkij néhány nappal korábban Vlagyimir Putyinnak címzett, és amelyben a közvetlen ukrán-orosz tárgyalások folytatását sürgette. 

A közös nyilatkozat öt pontban foglalta össze a rendezés feltételeit. 

• Az első és legfontosabb követelés az azonnali és teljes tűzszünet elfogadása Oroszország részéről, 
• a második pedig az, hogy a tárgyalások a jelenlegi érintkezési vonal alapján induljanak meg. 

Ez lényegében Zelenszkij korábbi javaslatát ismétli meg, amely szerint a háború befagyasztása a mostani frontvonalakon lehetne a leggyorsabb út ahhoz, hogy a katonai konfliktus diplomáciai síkra kerüljön. Az ukrán elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem pusztán a háború befagyasztása a cél, hanem olyan rendezés kialakítása, amely nem engedi visszatérni a konfliktust.

• A harmadik feltétel Ukrajna számára robusztus és jogilag kötelező biztonsági garanciákat követel egy esetleges tűzszünet életbe lépése után. A nyilatkozat szerint ennek része lehetne egy többnemzetiségű erő telepítése is, amely felügyelné a megállapodás betartását. 
• A negyedik pont az Oroszország által okozott károk megtérítéséről szól: a vezetők jelezték, hogy az orosz állami vagyoni eszközök mindaddig befagyasztva maradnának, amíg Moszkva nem zárja le a háborút és nem vállal jóvátételt. 
• Az ötödik feltétel már szélesebb európai biztonsági kérdéseket érint, mivel kimondja, hogy minden olyan tárgyalási elemhez, amely az Európai Uniót vagy a NATO-t érinti, az érintett tagállamok és szövetségesek beleegyezése szükséges.

A londoni nyilatkozat politikai üzenete egyértelműen az, hogy Európa nem akarja kívülről figyelni az ukrajnai rendezésről szóló folyamatokat, különösen akkor nem, ha a kontinens biztonsági architektúrájáról is döntés születhet. Emmanuel Macron már korábban is arról beszélt, hogy mivel az európaiak Ukrajna háborús erőfeszítéseinek legnagyobb támogatói közé tartoznak, előbb-utóbb helyet kell kapniuk a béketervről szóló tárgyalásokon. 

Macron és Starmer a „tettrekészek koalíciójának” élén igyekszik koordinálni azokat az országokat, amelyek a háború utáni biztonsági garanciák kidolgozásában vállalnának szerepet, miközben az amerikai közvetítés hónapok óta nem hozott áttörést. 

Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője kérdésünkre így nyilatkozott: „Történelmi lehetőség van az Európai Bizottság, az Európai Unió nyugati nagyhatalmai és az Egyesült Királyság előtt, hiszen nyilvánvaló, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke Iránnal és Izraellel van elfoglalva. Ez nem jelenti azt, hogy kihátrálna az orosz–ukrán békét célzó tárgyalások mögül, viszont itt a lehetőség Európa számára, hogy pragmatikus kapcsolatot építsen ki, hogy ne csak Ukrajnával foglalkozzon, és ne csak egyoldalúan támogassa Ukrajnát, hanem leüljön a tárgyalóasztalhoz Oroszországgal, vagy legalábbis megteremtse a tárgyalások feltételeit. 

Arra a kérdésre, hogy ennek mi a valószínűsége, a szakértő így válaszolt: „Ennek a realitását most nem lehet meghatározni. Sőt, azt gondolom, hogy 

A közvetítő diplomácia nagyon fontos, de mindkét tárgyaló félnek, esetleg három-négy félnek, attól függően, hogy kiket kell összeszedni, élveznie kell a közvetítő iránti bizalmat. Ez Donald Trump esetében megvolt. Törökország elnöke, Erdoğan esetében is megvolt, hiszen ugyanúgy kapcsolatot tartott fenn Volodimir Zelenszkijjel, mint Vlagyimir Putyinnal. 

Nyitókép: Wiktor Szymanowicz / AFP