Szívhangrendelet: behisztizett a szemlélekes-tiszás Szőnyi Szilárd az életpártiak nyílt levelén

Szőnyi Szilárd kisebbíti az abortuszpártiak súlyát a 30-i egyeztetésen, kicsinyíti az életpárti szervezetek jelentőségét, továbbá megalapozott érvelés nélkül dobálózik olyan jelzőkkel, mint „hiszterikus”, „ideologikus”, „kontraproduktív”, egyben ellentmondásba is keveredik saját magával. Alább kifejtem mindezt.

Furcsa szerzet a Szemlélek. Mivel az előző években teljesen nyíltan beállt a Tisza mögé és pártpolitizált, ezért most kénytelen megküzdeni némi kognitív disszonanciával, hiszen egyre inkább látszik, hogy

melynek első próbája a szívhangrendelet ügye, ami pedig valójában az abortuszról szól. Hogy mentegethesse a Tisza-kormányt, a Szemlélek és Szőnyi Szilárd főszerkesztő hátrább sorolja ezen ügyeket, és a jó Tisza versus csúnya fideszesek keretezést igyekszik ráhúzni mindenre. Nyilván számára keresztényként nehéz szembe nézni azzal, hogy az új kormány szembe fog menni az ő személyes meggyőződésével (ha még ugyanaz a személyes meggyőződése ezen kérdésekben, mint mondjuk tíz éve). 

Történt nemrég, hogy Hegedűs Zsolt tiszás egészségügyi miniszter leszólta a 2022 óta érvényben lévő szívhangrendeletet, majd „társadalmi egyeztetést” hirdetett június 30-ra. Erre nagyrészt liberális, abortuszpárti szervezeteket hívtak meg, életpárti oldalról csak egy szervezet jutott be. Mások igyekeztek bejutni, de elutasították őket – ők pedig írtak egy nyílt levelet. 

Szőnyi Szilárd eme nyílt levelet hisztérikusnak nyilvánítja – szerintem bárki elolvassa, látni fogja, hogy nem a nyílt levél hiszterikus, hanem Szőnyi reakciója az. 

Szőnyi szerint „A szenvedélyes reakciók már-már azt a képzetet keltik, mintha a kormány az abortuszt tiltó vagy erősen korlátozó korábbi törvényeket módosítva sarkig tárta volna a kaput a magzati élet szinte korlátlan elpusztítása előtt.” 

Nos, ez megint csak Szőnyi saját érzete. Egyébként meg mit várt Szőnyi Szilárd? Hideg érveket, érzelemmentességet? Teljesen helyénvaló, ha alapkérdésekben a felek szenvedélyesen érvelnek – hiszen alapkérdésekről van szó! 

A meghívott szervezetek tekintetében is meghajlítja az igazságot Szőnyi Szilárd, mikor a következőt írja:

Nos, akkor nézzük a teljes listát:

A megbeszélésen részt vett az Amnesty International Magyarország, az EMMA Egyesület, az Élet.Érzés Egyesület, a Független Bábák Szövetsége Egyesület, a Kis Veréb Alapítvány, a KORE Koraszülöttekért Országos Egyesület, a Magyar Dúlakör Egyesület, a Magyarországi Dúlák Egyesülete MODULE, a Másállapotot a Szülészetben mozgalom, a MENŐK – Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület, a Muri Phen – Az én húgom Roma Női Informális Csoport, a NANE Egyesület, a Patent Egyesület, a Szoptatásért Magyar Egyesület valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Akik nem vettek részt, mert nem hívták meg őket, ha jelentkeztek, akkor pedig elutasították őket:

Utóbbiakhoz csatlakozott később még öt szervezet: Európai Családtudományi Társaság (ECST), Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom, Keresztény Misszió Alapítvány, Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet Egyesület, Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, Szent István Intézet.

Mindezek tükrében két Szőnyi-féle megállapítás is kiigazításra szorul: az egyik, hogy „kétségtelenül találhatók az abortusz mellett – akár a jó ízlést meghaladó módon – kampányoló” szervezetek. Ez a kijelentés ugyanis azt sugallja, hogy az egyeztetésen volt néhány abortuszpárti szervezet –

Emellett Szőnyi kiemel pár, szerinte a Fideszhez szorosan köthető szervezetet a nyílt levél 26 életpárti aláírója közül, azt sugallva, mintha a többség szorosan köthető lenne a Fideszhez – holott ő maga is csak ötöt nevez meg, és ezek közül többe Fidesz-közeliségébe is bele lehetne kötni. Amúgy az életpárti szervezetek a Fidesz-éra idején is megszervezték az abortuszellenes, életpárti meneteket, és például sikeresen kampányoltak a petesejtdonáció ellen, azaz egyes fideszes ötletekkel szemben is megőrizték szellemi integritásukat. Az is kérdés, miért baj, hogy Fidesz-közeli szervezetek is vannak az életpártiak között – csak nem azért, mert a Szemlélek Tisza-közeli? Értem, hogy utálják Orbánt és a Fideszt, e ha ők nyíltan és folyamatosan szimpatizálhatnak a Tiszával, akkor mások megtehetik ezt a Fidesz-KDNP-vel.

És vajon ezt miért csak a nyílt levél aláíróiról mondja el (konkrét lista nélkül, nehogy megtudjuk, kikre gondolt), miért nem vizsgálja az egyeztetésen résztvevőket? 

Szőnyi szerint a petíció „hangulatkeltő és kontraproduktív”. Szerintem meg bármilyen stílusban írták volna meg, Szőnyinek sehogysem tudna tetszeni, mert miközben életpárti szervezeteket nevez ideologikusnak, őt magát és a Szemléleket is meg lehet gyanúsítani ideologikussággal. A Szőnyi-féle használatban az ideologikussággal való meggyanúsítás egy bárhol, bármikor, bárki ellen elsüthető gumiérv, ha azonban például Michael Freeden kortárs ideológiakutató definícióját veszem, miszerint az ideológia egy nagyjából megérvelt világértelmezés, akkor mindenki ideologikus, nem is tud nem az lenni, az ideológia nem normatív, hanem leíró fogalom, és a Szemlélek és Szőnyi Szilárd is ideologikus, hiszen elég határozott világnézettel rendelkeznek, és azt hirdetik is. 

Sőt, a Szemlélek és Szőnyi Szilárd propagandával is meggyanúsítható a magyar nyelv értelmező szótárának definíciója szerint, mely alapján a propaganda:

1. Eszméknek, tanoknak, nézeteknek, politikai elméleteknek szóban v. írásban, ill. más módon (rádió, film stb. útján) való céltudatos, tervszerű hirdetése, megismertetése és terjesztése, népszerűsítése.
2. Vkinek, vminek az emberekkel való elfogadtatása, megkedveltetése tervszerű népszerűsítéssel.

Persze így szinte mindenki folytat propagandát, de hát ugye, ki hogy definiálja az ideológiát és a propagandát. 

Szőnyi szerint „sajnálatos módon azonban a résztvevők köre miatti tiltakozás elvonta a fókuszt a szakmai szempontokról, és a kérdést világnézeti adok-kapokká silányította, miközben még messze nem döntés született, csak a társadalmi egyeztetés vette kezdetét.”

Szőnyi itt is erősen csúsztat. Először is ez a saját megérzése, az ő interpretációja, és nem tudja igazolni, hogy a tiltakozás valóban „elvonta a fókuszt a szakmai szempontokról”.

A szívhangrendelet és az abortusz ügye nem tud világnézetmentes lenni. A szakmai vita lényege az, hogy mikor kezdődik az élet. Ez nem pusztán természettudományos kérdés, hanem teológiai és filozófiai is, hiszen ha Isten léte és a kereszténység igazsága mellett érvelhetünk racionálisan (márpedig ez lehetséges), akkor az isteni tanítás is racionális, és nem pusztán a természettudósok vitája a dolog. 

Ami a szívhangrendeletet illeti: arról épp az Axioma tett közzé egy szakmai tanulmányt a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága és Tényi Tamás pécsi pszichiáter professzor, MTA-tag ajánlásával. A tanulmány szerint bár a jogalkotói szándék az abortuszkorlátozás lehetett, a szívhangrendelet valójában egy „nudge”-szerű rendelkezés, azaz puha ösztönző, emellett valójában a teljesebb körű tájékozódást segíti (miszerint az érintett megértse, hogy méhében élet mozog). A pontos hatásáról nincsenek adataink, az abortuszok számának összességében vett csökkenése vagy növekvése nem mutatja a rendelet hatását.  

és eközben felhozza, hogy a Fidesz-KDNP sem merte szigorítani az abortuszt, sőt „amikor a Jobbik 2011-ben indítványozta, hogy abortuszt csak az anya egészségének/életének veszélyeztetése vagy nemi erőszak esetén lehessen végezni, a parlamenti bizottságban a mostani petíciót jegyző szervezetek jó részével természetes szövetséges Fidesz képviselői nemmel szavaztak, a KDNP-es politikusok pedig – rendkívül gerincesen – tartózkodtak, mondván ’az abortusz szigorítása nem aktuális kérdés’.”

Oké. De akkor most a Fidesz-KDNP gerinctelen volt, hogy nem szavazta meg a szigorítást, vagy – tekintve Szőnyi érvelését a kontraproduktivitásról – taktikus és prudens volt, félretolta az ideológiai meggyőződést, a szenvedélyeket, és elkerülte a hisztériát?

Kétségtelen, hogy a jobboldali-keresztény politikai pártok számára ez az ügy nagy dilemma. 

Ezzel együtt azért emlékszünk arra, amikor a Fidesz-KDNP más puha ösztönzőket használt az abortuszok számának csökkentésének érdekében: például plakátkampányt indított azért, hogy az áldott állapotban lévő nők szüljék meg, majd adják örökbe a gyermeket, ha nem akarják vállalni a felnevelését. A Patent Egyesület, mely tényleg szélsőbaloldali, és ideologikusabb minden életpártinál, azzal tiltakozott, hogy a magzat csak egy szövetdarab, a megszülése pedig  - micsoda szörnyűség! – érzelmi kötődést létesít az anyával. A Patent többek között meghirdette, hogy kerülendő az „elvetetni egy gyereket” kifejezés, helyette inkább a „megszakítani egy terhességet”, vagy az „abortuszra menni” szófordulatokat ajánlják. 

A civil életpártiak számára azonban nincsenek ilyen politikai dillemák, már ami a hatalompolitikát illeti. Sőt, az ő dolguk lenne a társadalom átfordítása, hogy utána a vonatkozó, velük szimpatizáló pártok számára a kérdés ne legyen szinte feloldhatatlan dilemma. Szőnyi persze úgy látja, ilyen „harciasan ideologikus hozzáállással” nehéz lesz meggyőzni a társadalom többségét. Kíváncsi lennék a „nem harciasan ideologikus” ellenajánlatra. Anélkül az egész csak címkézés.  

Egyébként a „társadalmi egyeztetés” azon túl, hogy egyoldalú volt, abból állt, hogy a miniszter bement, minden szervezet négy percben ismertette álláspontját, majd a miniszter kiment. Már bocsánat, de ez még az abortuszpártiak szempontjából is megalázó. Akkor tegyék inkább államtitkári szintre, és az álláspontok négyperces ismertetése után még vitázzanak egy napot a meghívottak, és mindenki küldje el írásban is álláspontját. Vagy valami ilyesmi. 

Szőnyi idézi a minisztérium neki írt levelét, miszerint „a találkozó egy egyeztetési folyamat első állomása volt. Hegedűs Zsolt miniszter úr szándéka, hogy a párbeszéd folytatódjon, és abba újabb szervezetek, köztük egyházi szereplők is bekapcsolódhassanak.”

– többek közt épp ezen későbbi, állítólagos „lehetőségekre” hivatkozva. Most akkor az életpártiaknak hátra kellene dőlniük, hogy tök jó, majd a következő egyeztetésre talán meghívják őket? Elég naiv feltételezés lenne.

Szőnyi Szilárd valójában, amikor az életpártiak nyílt levelét támadja, igyekszik elkerülni a szembejövő valóságot, ami a Tisza mellé fullba beálló, ezáltal pártossá (és, khm, ideologikussá) vált Szemlélek számára, már ha megtartja keresztény meggyőződését, kellemetlen lesz. 

A szerző az Axioma Központ kutatási igazgatója

(Nyitókép forrása: Axioma.hu )