Még mindig tarol az EU-ban az LMBTQ-lobbi, újabb csatára készülhet Magyarország

A Deutsche Welle arról számolt be, hogy a luxemburgi bíróság kimondta: minden tagállamban kötelezően engedélyezni kell a nem megváltoztatását. „Az ítélet alapja tulajdonképpen egy abszolút logikus gyakorlati megközelítés: az EU egységes jogi terében nem fordulhat elő, hogy ugyanaz az ember X országban férfi legyen, Y országban pedig nő” – írta a német lap.

Hozzátették, hogy „a végeredmény, az ítélet mégis egy mély társadalmi alapvetést kérdőjelez meg, és több, konzervatív társadalmú tagállamban is nehézségeket fog okozni”.

Ennek kapcsán kerestük meg Dornfeld Lászlót, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét. A szakértő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Bírósága egy „aktivista szervezet”, amely már régóta igyekszik a saját eszközeivel előmozdítani azokat a politikai ügyeket, amelyeket fontosnak tart.

„Jellemzően ezeket mindig a globalista, föderalista ügyek mentén teszi. 

 Ennek végső célja egy föderális Európa létrehozása, és mindent meg is tesznek ennek érdekében, ezért nehezen tekinthető megbízható szervezetnek.”

A vezető elemző azzal folytatta, hogy ha jogi szempontból nézzük a kérdést, és elfogadjuk az Európai Uniónak azt az elképzelését, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami joggal szemben, akkor a helyzet viszonylag egyértelmű: Magyarországnak el kell fogadnia ezt az ítéletet, hiszen „felsőbb szinten” született róla döntés.

Mint Dornfeld rámutatott, az ügy ennél bonyolultabb. Az a tény ugyanis, hogy az Európai Bíróság jogelsőbbsége magától az Európai Unió bíróságától származik. „Már a ’60-as években mondták ki egy ügyben az uniós jog elsőbbségét, tehát gyakorlatilag saját maguknak teremtették meg ezzel a jogalapot. Azóta sem szerepel azonban egyetlen európai uniós szerződésben sem, hogy ez valóban így lenne. Ez már önmagában bonyolítja a helyzetet, különösen, ha megnézzük, hogy az elmúlt években az egyes tagállami alkotmánybíróságok hogyan léptek fel ezzel kapcsolatban.”

Több tagállam alkotmánybírósága is vonakodott

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy számos esetben az alkotmánybíróságok vonakodnak elismerni a fenti tényállást. Példaként a német és a lengyel alkotmánybíróságot említette, amelyek már korábban „beleszálltak” ebbe a koncepcióba.

„A magyar Alkotmánybíróságnak is volt egy olyan döntése, amely kijelölte, hogy a tagállami jog és az európai uniós jog közötti alárendeltség nem korlátlan, hanem vannak határai. Jogi és szakmai szempontból már régóta vitatják azt az uniós elképzelést, hogy minden uniós jog a tagállami jog fölött állna.”

„Azt tapasztalom, hogy egyre markánsabbá válik az a tendencia, hogy az uniós bíróság jogalkotói szerepet vállal, és bírósági aktivizmussal próbál hatni a jogalkotásra az egyes tagállamokban. 

 Ez leginkább az LMBTQ- és a klímaügyekben figyelhető meg. Ez a lobbi már régóta érzékelhető az Európai Unió Bíróságánál. Korábban volt már precedens egy bolgár ügy kapcsán is: az azonos nemű párok által örökbefogadott gyermekek örökbefogadását minden tagállamnak el kellett ismernie. Ez pedig azt célozta, hogy valamilyen bújtatott módon kötelezővé tegyék a szivárványcsaládok elfogadását az unió egyes tagállamaiban. A mostani ügy gyakorlatilag ugyanerre irányul” – magyarázta Dornfeld László.

Majd emlékeztetett arra, hogy Magyarország vonatkozásában 2025-ben született egy ítélet, a Deldits-ügyben hozott C-247/23-as döntés. Ez kimondta, hogy a tagállami hatóságoknak akkor is helyesbíteniük kellene a nemi identitásra vonatkozó adatokat, ha az adott tagállam nem ismeri el a jogi nemváltoztatást. Vagyis az érintettet nőként kellene feltüntetni, ha nőnek vallja magát, még akkor is, ha Magyarország ezt jogilag nem ismeri el. Gyakorlatilag ez az ítélet lényege.

„Tehát látható, hogy ebben a szervezetben nagyon erős törekvés van arra, hogy ezt a tagállamokra rákényszerítsék” – szögezte le a vezető elemző.

Az Alaptörvényhez nehéz hozzányúlni

Mivel az ügy vélhetően a választásokig nem fog „lecsorogni”, azt a forgatókönyvet is megvizsgáltuk, hogy egy esetleges kormányváltás esetén milyen lépések történhetnének.

„Ha esetleg a Tisza Párt alakítana kormányt, kétharmados felhatalmazás hiányában kötve lenne a kezük az Alaptörvény rendelkezései miatt. Mint közismert, a magyar Alaptörvény kimondja, hogy az apa férfi, az anya nő. Egy másfajta kabinet tehát tisztán jogi szempontból sem dönthetne úgy, hogy mindezt felrúgja. 

– hangsúlyozta.

„Úgy gondolom, hogy a kormánynak több lehetősége is van e döntés kapcsán. Az egyik a teljesítés irányába mutat, például egy nagyon szűk jogi vagy technikai végrehajtással, amely bizonyos elemeket elfogad anélkül, hogy magát az intézményt a magyar emberekre rákényszerítenék. Emellett az ilyen ügyeket késleltetni is lehet” – sorolta a vezető elemző.

„Ezért is kaptunk napi egymillió eurós bírságot, hiszen Magyarország nem volt hajlandó elfogadni azokat a döntéseket, amelyek alapján – tegyük hozzá, egyébként a fennálló uniós jogi kötelezettségekkel szembemenve – be kellett volna engedni a migránsokat. 

„A fentiek miatt is úgy gondolom, hogy Magyarországnak van mozgástere. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ha Brüsszelből ennyire erőltetik ezt az LMBTQ-kérdést, az újabb konfliktusokat vetíthet előre, amelyek akár ki is éleződhetnek” – tekintett előre Dornfeld László.

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton