Trump döntése egész Magyarországot felrázza: a forint máris reagált, felkészül a benzinár

Felpörgette a világpiacokat Donald Trump amerikai elnök hétfő reggeli bejelentése, mely szerint sikerült megállapodnia Iránnal és hamarosan békét köthetnek a háborúzó felek. A megállapodás még nem jelent azonnali békét, de elhozhat egy tűzszünetet, amely elég időt adhat arra, hogy minden vitás kérdést megtárgyaljanak. Jól mutatja ugyanakkor, mennyire várt már valamilyen előrelépésre a februárban kirobbant háború kapcsán a világ jelentős része, hiszen szinte mindenhol jelentős javulások álltak be a piacokon. A brent világpiaci ára a múlt heti 95 dolláros értékről öles léptekkel halad a 80 dollár felé, míg Magyarországon a forint száguldott a 350-es szinthez az euróval szemben. 

Mi jöhet most itthon, mi lesz a forinttal?

A Mandinernek nyilatkozó szakértők egyetértenek abban, hogy most minden azon múlik, mennyire lesz tartós a megállapodás és tényleg lesz-e esetlegesen békekötés a két fél között. Sőt, szintén kérdés, Izrael, mint a konfliktus harmadik jelentős szereplője, mit szól majd ehhez az egészhez?

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint tegyük fel, hogy a béke tartós lesz. Az iráni háború a legnagyobb károkat az energiahordozók piacán okozta. A Hormuzi-szoros lezárása és a térség országainak kitermelési infrastruktúrájában bekövetkezett károk nyomán az olaj ára 

• a korábbi nagyjából 60-70 dolláros szintről 
• 100 dollár fölé emelkedett, sőt, volt, hogy 
• a 120 dollárt is elérte. 

„A földgáz esetében a kínálat csökkenése szintén áremelkedést hozott, ám egy sokkal alacsonyabb szintről. Az energiaárak növekedése Magyarország szempontjából negatív hatással van, hiszen a kőolajat és a földgázt nagyrészt importáljuk, miközben az iparunk rendkívül energiaintenzív, azaz az energia drágulása rontja az ágazat versenyképességét. Ez persze Európa többi részére is igaz, ami azt jelenti, hogy a magasabb energiaárak a többi európai gazdaságot is mérséklik, ami a külső keresletünkre van negatív hatással, azaz fékezi az exportunkat. Ha a béke tartós lesz, akkor az energiaárak mérséklődni tudnak – ha a háborús károk miatt nem is az eredeti szintre, de egy elviselhető értékre. Ez azt jelenti, hogy így kisebb lesz a negatív hatás az exportra és a GDP-re – de valamekkora azért lesz. Másfelől nem kell attól félni, ami egy tartósabb háború esetén bekövetkezhetett volna, miszerint a világ egyre több részén alakul ki hiány például kőolajból vagy kisebb lesz a veszélye annak, hogy az alacsony töltöttségű európai gáztározókat ne sikerüljön télre feltölteni” – mondta.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője is hasonlóan látja a helyzetet. Mint lapunknak reagált: 

„A háború jelentős károkat okozott a közel-keleti infrastruktúrában, hónapok, évek kellenek majd, amíg helyreállítják. Ez pedig így tartósan magasabb energiaárakat eredményez majd a korábbi időszakkal összevetve, miközben például a műtrágya árának megugrása, függetlenül a konfliktus lezárásától, a következő hónapokban is megjelenik majd az élelmiszerárakban. A kedvező hatások kapcsán mindenképpen ki kell emelni a külpiacaink helyzetét: az iráni háború kitörése, a bizonytalanság, az energiaárak begyűrűzése érdemben visszavetette a növekedési várakozásokat. Egy stabil megállapodás esetén ez a hatás is enyhülhet, magasabb külső növekedés pedig az exporton keresztül a magyar gazdaságban is lecsapódhat. Erre szükség is van a belépő termelő kapacitások miatt” – tette hozzá.

A forint esetében megjegyezte: befektetői szemmel nézve a forint feltörekvő piaci devizának számít, globális konfliktusok esetén jellemzően csökken a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, amely így ezen devizák gyengülésében jelenik meg. Pozitív hír esetén pedig pont az ellenkezőjét láthatjuk, a piacokra visszatér a kockázatvállalási hajlandóság, amelynek köszönhetően az árfolyamok is erősödhetnek. Most is ez tükröződik vissza az árfolyamban, a forint az euróval szemben a 350-es lélektani határt teszteli, kérdéses, hogy stabilan meg tud-e ragadni alatta, illetve más tényezők, mint a monetáris politikával szembeni várakozások, hogyan befolyásolják majd az árfolyamot.

Regős Gábor is forinterősödést várt. Az iráni háború ugyanis az energiaárak emelkedése nyomán rontotta a folyó fizetési mérleg egyenlegét, ami gyengítőleg hat a forintra – emlékezzünk: volt olyan időpillanat a háború kitörését követően, amikor a forint árfolyama átlépte a 400-as szintet. 

– fogalmazott. 

Csökkenő üzemanyagárak jönnek, a védett ár még marad

A béke híre elsőként az olaj világpiaci áránál fejtette ki a hatását. Ennek megfelelően várhatóan világszerte esni fognak majd az üzemanyagárak, így hazánkban is ez várható. Igaz, itt az új kormány még életben tartja az Orbán-kabinet által bevezetett védett árakat, azaza benzint továbbra is 595, gázolajat pedig 615 forintért lehet vásárolni a kutakon. 

A Gránit Alapkezelő szakembere szerint ha csak a piaci árakat nézzük, akkor az erősebb forint (illetve a gyengébb dollár az euróval szemben is), illetve az alacsonyabb olajárak miatt az üzemanyagok ára is csökkenni fog. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy helyreáll azonnal a korábbi piaci helyzet a már említett károk miatt, de mindenképp lesz egy mérséklődés. A kérdés az, hogy mikor tud a védett ár alá kerülni a piaci ár, azaz mikor lehet kivezetni a védett árat. 

Molnár Dániel is rámutatott, hogy az olajárak a bejelentés hatására jelentősen estek, azonban még nem vagyunk túl a nehezén. A benchmarknak tekinthető Brent olaj decemberi határidős ára például még mindig 79 dollár felett alakul. Viszonyításképpen, a háború kitörésekor 70 dollár alatt, az év elején pedig 60 dollár környékén állt a decemberi árszint. Vagyis még a piaci optimizmus közepén is, amit a bejelentés váltott ki, a korábbinál tartósan magasabb árszinttel kell számolni. A kedvezőbb világpiaci olajárak hatása pedig fokozatosan a gazdaságba is begyűrűzhet, a belföldi üzemanyagárakban is megjelenhet – főleg az erősebb forintárfolyam hatását is figyelembe véve –, azonban pont a háború utóhatásaként, elsősorban a sérült infrastruktúra miatt, hosszabb távon is számolni kell még fennakadásokkal az energiapiacon. Nem tér vissza tehát a háború előtti üzemanyagárszint, viszont pozitívum, hogy a kockázatok is kiárazódtak.

Az energiaárak enyhülésével pedig az inflációs várakozások is csökkenni fognak az elemzők szerint, hiszen az erősebb forint is megjelenik már itt. Amennyiben tehát tartós lesz a béke, kevésbé kell tartanunk az inflációtól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi inflációs jelentésében még 5 százalékot meghaladó inflációt várt az év végére, ezt azonban vélhetően az azóta beérkező vártnál kedvezőbb adatok miatt amúgy is lefelé korrigálta volna, így pedig a korrekció még nagyobb lehet. Ha ténylegesen béke lesz, az azt is jelenti, hogy az idei év egészére vonatkozó infláció még inkább a jegybanki cél alá kerülhet, esetleg a célsáv aljára.

„Az infláció kapcsán két dolgot érdemes különválasztani: egyrészt az olaj árát, ami gyorsan változik – még ha ezt a védett ár nem is teljesen hagyja – és viszonylag gyorsan át is terjed más termékek áraira a szállítási vagy előállítási költséget miatt. Másrészt a gáz árát, aminél jellemzőbbek a fix áras szerződések, amelyek októberben árazódnak át, tehát a piaci energiaárak hatása nem azonnal jelenik meg” – tette hozzá Regős Gábor. 

„Ha megszűnik az iráni háború jelentette kockázat, az mindenképpen lefelé tolja az inflációs pályát az elkövetkező időszakra nézve. Ezzel együtt is alapvetően gyorsuló áremelkedésre számítunk a következő hónapokban, az iráni háború hatása mindenképpen begyűrűzik majd – a megállapodás csak ennek mértékét befolyásolja –, miközben az árszabályozások kivezetésével is számolni kell. Ennek időzítése jelenleg még kérdéses. Alappályánk szerint az év végéig fokozatosan 4 százalék fölé gyorsul az infláció, majd jövő tavasztól kezd el mérséklődni, egy stabil megállapodás ehhez képest lefelé mutató kockázatokat jelent” – vélekedett ugyanakkor Molnár Dániel. 

Jöhet a jegybanki lazítás

A hírek alapján az MGFÜ vezető elemzője szerint a jövő hét keddi kamatdöntő ülésen szinte biztosra vehető a 25 bázispontos kamatvágás, az inflációs folyamatok ennek már megalapoztak, a megállapodás bejelentése ehhez képest csak plusz a jegybanknak, megkönnyíti a döntést. Sőt, a kockázati megítélés elmúlt időszaki javulását tekintve akár a nagyobb, 50 bázispontos kamatvágás is szóba kerülhetne. Ennek azonban kicsi az esélye, az MNB többször is hangsúlyozta az óvatos és türelmes döntéshozatalt, a nagyobb lépés ezt ásná alá, miközben semmi nem indokolná a sietséget. Az iráni háború lezárása a június utáni kamatpálya kapcsán jelent lefelé mutató kockázatot, tartós béke esetén több kamatvágás jöhet az év végéig, ezzel kapcsolatban viszont az inflációs folyamatok és az árszabályozások jövője jelentik a szűk keresztmetszetet. 

Regős Gábor is arra számított már a békehír előtt is, hogy az MNB júniusban kamatot csökkent, tekintettel az alacsony beérkező inflációs adatokra és az erős forintra. Ezt a várakozást a kedvező hírek csak megerősítik, arra azonban nem számít, hogy rögtön 50 bázispontot vágjon az MNB. Az energiaárak normalizálódása nyomán azonban egyre valószínűbb, hogy nemcsak júniusban, de júliusban is lehet lazítani, amelyet az év végéig további 1-2 lazítást követhet – a magas energiaárak mellett erre kisebb lett volna az esély.

– mondta. 

Nyitókép: Evan Vucci / POOL / AFP