Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Romániával kerültünk egy kalapba.
A magyar autósok fizethetik meg az árát.
Az Európai Unió kétségbeesett: kész segítséget nyújtani a Barátság-kőolajvezeték helyzetének rendezésében, de Ukrajnának adná a magyarok pénzét.
A pár egykori egyházügyi munkacsoport-vezetője közzétette a Tisza energiapolitikai tervezetét.
A Tisza intézkedései nyomán a régiós összehasonlításban legalacsonyabb rezsidíjak helyét magasabb energiaárak vennék át.
Gáztárolók és finomítók kerültek célkeresztbe, a következmények már a benzinkutakon is látszanak.
Egyetlen tollvonással levehetnék az emberek válláról az energiaterhet, mégsem lépnek.
A külügyminiszter szerint a közel-keleti háború hatásai az energiapiacon is érezhetők, ezért az árak ellenőrzését tervezik.
Pattanásig feszült a helyzet Orbán és Merz között.
Ha igaz az aláaknásítás híre, nemcsak a háború, hanem a világgazdaság is új szakaszba léphet.
Nem biztos, hogy a Tisza olyan mértékben fog szembefordulni Oroszországgal, mint ahogy ezt a legvérmesebb ellenzékiek szeretnék.
A szakértők szerint az orosz olaj betiltása nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmi alapot is érintheti.
Azt is elmondta, miért kéri.
Az iráni konfliktus energiaár-robbanást, inflációt és kamatemelési spirált indíthat el világszerte.
A Politico elemzése szerint az EU nagy erőkkel próbál kimaradni a háborúból, de már náluk is felmerült a nagy kérdés: meddig tartható fenn ez az állapot?
A legnagyobb áldozatot Ukrajna és az ott élők hozzák, de a gazdasági hatásoktól az egész kontinens szenved. Magyarországon is forintosíthatók a négy éve tartó háború következményei.
Bécs figyelmeztetése szerint az energiaárak kérdése ma már nem környezetvédelmi, hanem gazdasági túlélési probléma.
Ezek voltak szerdán a Mandiner legolvasottabb hírei.
Brandenburg tartomány miniszterelnöke kongatta meg a vészharangot.
