Megszólalt Nagy-Britannia az őket ért iráni támadásról

A brit fegyveres erők „jelenleg válaszlépéseket tesznek”.

A Politico elemzése szerint az EU nagy erőkkel próbál kimaradni a háborúból, de már náluk is felmerült a nagy kérdés: meddig tartható fenn ez az állapot?

A Politico beszámolója szerint az Európai Unió nem szeretne belesodródni az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújába, ám Brüsszel mozgástere igencsak korlátozott. Miközben Washington és Jeruzsálem stratégiai döntéseket hoz, az EU inkább a járulékos károk mérséklésére készül, miközben megfigyelőként kénytelen nézni az eseményeket.
A lap szerint az EU válasza eddig szűken az uniós polgárok védelmére és a közvetett hatások kezelésére koncentrál. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arról beszélt, hogy a Bizottság több területre összpontosít, „az energiától a nukleáris ügyekig, a közlekedéstől a migrációig és a biztonságig”. Hozzátette:

Fel kell készülnünk a következményekre.
Ez a felsorolás önmagában is jelzi, hogy Brüsszel nem a konfliktus alakítójaként, hanem annak következményeit kezelő szereplőként tekint magára. A Politico beszámolója szerint az Európai Bizottság egy rendkívüli, biztonsági kérdésekkel foglalkozó testületi ülést is összehívott, ahol a biztosok áttekintették a válság fejleményeit. A kiadott tájékoztatás alapján az EU az iráni konfliktusra elsősorban a tagállamok támogatásával és az európai polgárok védelmével reagálna, különös tekintettel a kedvezőtlen hatások mérséklésére. Az egyik uniós diplomata ennél is nyíltabban fogalmazott:
Normális időkben beszélnünk kellett volna az amerikai adminisztrációval. Felnőtt beszélgetést kellett volna folytatnunk az izraeliekkel. Úgy tűnik, ebből semmi sem lehetséges… Az EU mellékszerepre kényszerül.
A gyakorlatban ez kimerül az evakuálások koordinálásában, a légi és tengeri útvonalak – például a Hormuzi-szoros – figyelésében, valamint az energiaárak és az ellátás monitorozásában. A Bizottság energia-munkacsoportot is összehív a tagállamokkal, együttműködve a Nemzetközi Energiaügynökséggel.
Közben hírszerzési értékelések szerint nő az esélye annak, hogy Irán terrortámadásokat indít Európában.
A ciprusi helyzet különösen érzékeny, hiszen a sziget kevesebb mint 500 kilométerre fekszik Izraeltől. Nicosia azonban egyelőre nem aktiválta az EU kollektív védelmi záradékát, amely a NATO 5. cikkelyéhez hasonló kötelezettséget jelentene. A fenyegetésekre végül Görögország reagált hadihajókkal és F–16-os vadászgépekkel. A kellemetlen valóságot egy diplomata így foglalta össze:
Ezt is ajánljuk a témában

A brit fegyveres erők „jelenleg válaszlépéseket tesznek”.

Ez olyasmi, amire az Egyesült Államok és Izrael régóta készül Irán ellen. Az EU nem volt felkészülve.
Majd még egyértelműbben:
Most ott ülünk, mint a nézők, mert nem vagyunk aktív szereplői ennek a háborúnak.
Nyitókép: Leon Neal / POOL / AFP
