Elismert német közgazdász a Mandinernek: Németország a pusztulás felé halad

Max Otte német közgazdász, aki megjósolta a 2008-as gazdasági válságot, az MCC Geopolitikai Műhelyének versenyképességi konferenciájára érkezett Budapestre. A Mandinernek nyilatkozva elmondta, hogyan látja Németország és Európa gazdasági helyzetét, az orosz–ukrán háborút és Ukrajna uniós csatlakozásának kérdését.

Továbbá bevallotta, hogy a mai Németországban élve nagy előnyét érzi annak, hogy amerikai állampolgársággal is rendelkezik, így bátrabban fejezheti ki szakmai meglátásait és politikai véleményét.

A közgazdászt először Németország gazdasági versenyképességének hanyatlásáról kérdeztük, és arról, van-e még visszaút a jelenlegi, évek óta tartó gazdasági stagnálásból. Otte szerint a német gazdaság hanyatlása nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem több, egymással összefüggő tényező eredménye, amelyek történelmi és rendszerszintű problémákból erednek.

Elmondása szerint az angolszász kapitalista gazdasági modellel szemben Németországban, illetve a tágabb közép-európai régióban – Magyarországot, Csehországot, Ausztriát, Svájcot, sőt még részben Franciaországot is beleértve – egy úgynevezett szociális piacgazdaság működik, amely a szolidaritás, a teljesítmény és a verseny egymásra épülő, egymást kiegészítő kapcsolatán alapszik.

A szakértő azt állítja, a két rendszer között már az 1900-as évek elején megindult a verseny, amely a hidegháború végéig háttérbe szorult, de a berlini fal leomlása után ismét felerősödött. 

Ezt követően fontos mérföldkő volt a szakértő szerint az euró bevezetése, amely korlátozta a nemzeti gazdaságpolitika mozgásterét, és hosszú távon hozzájárult a német gazdasági modell meggyengüléséhez. Ugyanilyen káros hatással járt az elmúlt évek energiapolitikája is: az atomerőművek leállítása, az atomenergia kivezetése és az orosz energiáról való gyors leválás. Otte hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték felrobbantása és az ezzel kapcsolatos nemzetközi feszültségek újabb szöget jelentettek a német gazdaság koporsójába. Külön ironikusnak nevezte, hogy Olaf Scholz akkori kancellár gyakorlatilag ott állt Joe Biden mellett a sajtótájékoztatón, amikor az amerikai elnök kijelentette:

Továbbá kritizálta az Oroszország elleni szankciókat, amelyek Németországot és Ausztriát különösen rosszul érintették a korábbi jelentős kereskedelmi kapcsolatok miatt.

„A szankciók elsősorban a legerősebb gazdaságokat sújtották” – állította.

Ugyanakkor megemlítette, hogy a gazdaság és az ipar mellett jelentős hanyatlás figyelhető meg a német oktatás és tudományos élet terén is.

Max Otte szerint a német gazdaságban mostanra olyan jelentős mértékű rombolás ment végbe, hogy a károk helyreállítása rendkívül nehéz lesz, különösen azért, mert ma már nemcsak a gazdasági struktúrák, hanem a társadalmi és kulturális alapok is gyengülnek.

Az ország vezetését nem érdeklik a német polgárok

A közgazdász több ponton is a közös uniós intézkedéseket nevezte meg a probléma forrásaként. Az európai intézményekben számos német politikus tölt be vezető szerepet, és Németország is nagy beleszólással bír a közös döntésekbe. Az unió működése ugyanakkor mégsem azt tükrözi, mintha a német nemzeti érdekek olyan hangsúlyosan megjelennének. Otte elmondta, ennek kulturális és történelmi okai is vannak.

„A doktori disszertációmat a Princetonon az 1989 és 1998 közötti német külpolitikából írtam” – kezdett bele, és elmondta: Németországban a második világháború után a külpolitikai doktrína mindig is a NATO-hoz és az Európai Unióba történő integrációról szólt, a német nemzeti érdekekről pedig csak ezen nemzetközi keretrendszereken belül lehetett beszélni.

– magyarázta, kiemelve, hogy politikai hovatartozástól függetlenül a hidegháború alatt született generációk nagy része elfogadta ezt a gondolkodásmódot.

„Soha nem merült fel az a gondolat, hogy a német politika a németek és Németország érdekeiből induljon ki, mert ilyesmire még csak gondolni sem volt szabad. Soha többé Harmadik Birodalom, soha többé nácizmus – ez volt az alapvetés” – idézte fel, ezzel magyarázva, hogy a mai német társadalom gyakorlatilag teljesen az európai integráció elve köré épült.

Emlékeztetett: mindez jól egybecseng azzal, amit a NATO első főtitkára, Hastings Ismay mondott: a NATO lényege, hogy „bent tartsa az amerikaiakat, kint tartsa az oroszokat és lent tartsa a németeket.”

A jelenlegi vezető német politikusok közül Friedrich Merzet és Ursula von der Leyent személyesen is ismeri, mivel 31 évig a CDU tagja volt. Elárulta: mindkét politikus mélyen beágyazódott a transzatlanti hálózatokba. A kancellárról úgy vélekedett, soha nem volt „a nép embere”, hiába próbálta ezt elhitetni a választókkal, inkább vállalati és transzatlanti érdekeket képviselő jogász.

Von der Leyennel kapcsolatban azt mondta, hogy családi hátteréről és politikai múltjáról sok mindent tud, amit jogi következmények nélkül nem mondhatna ki nyilvánosan.

Megjegyezte: 

ezt bizonyítja az is, hogy a franciák sosem hagynák, hogy az Európai Központi Bank elnöke német legyen. Továbbá szerinte az sem a nagy tagállamoknak kedvez, hogy hiába delegálhatnak a népesebb országok több képviselőt az Európai Parlamentbe, arányosan még mindig alulreprezentáltak.

„Egy ciprusi állampolgár szavazata például többszörös súlyt képvisel egy németéhez képest.” – jegyezte meg.

Otte ennek ellenére úgy gondolja, hogy szükség van valamiféle Európai Unióra, akár föderális formában is – de valóban demokratikus, szubszidiaritáson alapuló rendszerként, meghagyva bizonyos kérdéseket a tagállamok hatáskörében.

Ezért erős Németországban az unió támogatottsága

Hozzátette: a német társadalom nagy része a hátrányok ellenére támogatja a jelenlegi uniót. Szerinte ez leginkább az „euróval kapcsolatos propagandának köszönhető”, amelynek lényege, hogy ha az euró mint fizetőeszköz megbukik, akkor az EU is összeomlik, és újra fennállhat a háború veszélye. Szerinte ez az egész pusztán pánikkeltő propaganda, és semmi köze a valósághoz, ennek ellenére sok német – baloldaliak és konzervatívok egyaránt – még mindig hiszi, hogy az euró és az EU megmenti Európát a háborútól.

Mindez szerinte még ironikusabb a jelenlegi helyzetben, amikor Európát éppen háborús gépezetté próbálják átalakítani. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: nagyon hálás Orbán Viktornak és Magyarországnak, amiért nyíltan kiáll a béke mellett, és nem vesz részt a háborús erőfeszítésekben.

Elmondta: míg a magyarok képesek racionálisan hozzáállni a kérdéshez, Európában sok vezető politikusnak és állampolgárnak „átmosták az agyát” az oroszellenes propagandával, ami miatt nem látnak tisztán.

 – vélekedett.

Arra a kérdésünkre, hogy a német politikusok egyáltalán mérlegelik-e a német állampolgárok érdekeit az ukrajnai háború kapcsán, elmondta: az AfD politikusai, köztük Tino Chrupalla, a párt társelnöke rendszeresen figyelmeztetnek arra, hogy a háború nem Németország érdeke.

Az országot irányító Friedrich Merz kancellár viszont egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mi a német emberek érdeke.

– jelentette ki, és hozzátette: a német médiát nagyon szigorúan ellenőrzik, a kritikus hangok nem kapnak teret.

– foglalta össze, majd megjegyezte: „Az ilyen bizonytalan időkben az emberek egyszerű ellenségeket és egyszerű igazságokat akarnak, ezért Nyugaton sokan még mindig elfogadják ezt a narratívát.”

A Barátság kőolajvezeték elleni támadás éppolyan abszurd, mint az Északi Áramlat leállítása

Max Otte szerint elképesztő, hogy az ukránok leállították a kőolaj szállítását a Barátság vezetéken keresztül, majd támadást is indítottak a vezeték ellen, Magyarország pedig továbbra is hajlandó egyáltalán bármilyen energiát szállítani Ukrajnának. Megjegyezte: számára az első sokkot az jelentette, amikor Németország szó nélkül hagyta az Északi Áramlat elleni támadást és annak leállítását.

– vallotta be. Szerinte, ha Németország ezek után sem eszmél, akkor minek kell történnie ahhoz, hogy észbe kapjon? Úgy látja, emiatt a hozzáállás miatt Németország számára már most túl késő.

„Németország nagy valószínűséggel a teljes összeomlás, megsemmisülés felé halad. Ha mindent jól csinálunk, talán a teljes pusztulást át tudjuk alakítani kényszerleszállássá. De egy kényszerleszállás után sem lehet azonnal újra felszállni, javításokra van szükség, tehát ez egy generációba fog telni” – értékelte az ország jelenlegi helyzetét.

Ehhez az újrainduláshoz a szakértő szerint mindenképpen szükség van az orosz energia visszavezetésére, ahogy azt az AfD politikusai is gyakran hangoztatják. Hangsúlyozta: még maga Emmanuel Macron francia elnök is elismerte, hogy újra párbeszédet kell kezdeményezni Oroszországgal a béke érdekében, ami idegesíti Merzet és a háborúpárti frakciót.

„Papíron Oroszország GDP-je a háború kezdetekor valamivel Németországé alatt volt, most pedig valamivel fölötte van. Az orosz gazdaság viszonylag stabilan növekszik, még ha a nyugati médiában mindig arról hallunk is, milyen rosszul áll. A háború elején azt mondták, hogy majd lapátokkal fognak harcolni, mert nincs felszerelésük. Valójában Oroszország az egész Nyugattal szemben tartja magát – technológiai és infrastrukturális értelemben a teljes nyugati blokk áll vele szemben” – vázolta fel a jelenlegi erőviszonyokat. Szerinte következő lépésként újra kell indítani a Barátság kőolajvezetéket és az Északi Áramlatot, Németországnak pedig vissza kell térnie az atomenergiához. Hangsúlyozta: ez csak egy része mindannak az intézkedésnek, amelyre szükség van ahhoz, hogy Németország újra versenyképes lehessen.

2006-ban megjósolta a gazdasági válságot – most ezt jósolja Európa számára

Max Otte egyik legkiemelkedőbb és azóta is sokat emlegetett szakmai sikere, hogy 2006-ban megjósolta a közelgő gazdasági válságot. Arra a kérdésünkre, hogy most hogyan látja Európa jövőjét, elmondta: bizonyos szempontból nehezebb helyzetben van, ugyanis a kontinens jelenleg háborús gazdaságot folytat, és nehéz megjósolni, ez hogyan befolyásolja majd a következő évek gazdasági folyamatait. Felidézte: 2006-ban sem volt mindenben igaza, azt ugyanis nem látta előre, hogy 2009 után még Nyugaton is mennyire áttértek az állam által irányított gazdaságokra.

 – mondta vészjóslóan. Figyelmeztetett: az Egyesült Államok tudott az Északi Áramlat megtámadásáról, majd ezt kihasználva a drágább cseppfolyósított földgázát kezdte promotálni. A németek pedig meg is veszik azt, ami szerinte a teljes gyarmatosítás, az európai struktúrák lerombolásának jele.

„Attól tartok, hogy bekövetkezik Európa teljes gyarmatosítása az Egyesült Államok által. Remélném és kívánom, hogy Németországban több józanság jelenjen meg, de attól tartok, ehhez már nagyon késő van.” – összegezte.

Nyitókép: Max Otte