Az Öböl menti országok eddig képesek voltak mérsékelni a rájuk mért csapásokat, de a tartalékaik nem kimeríthetetlenek. Az iráni rakéta- és dróntámadások üteme olyan mértékű, hogy szakértők szerint hamarosan komoly kihívást jelenthet az elfogórakéták pótlása.
Az Irán által indított intenzív támadássorozat új helyzet elé állította az olajban gazdag Öböl menti államokat. A The Wall Street Journal elemzése szerint a térség országai fejlett, amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerekkel védekeznek, ám a kulcskérdés az, hogy ezek a monarchiák nem merítik-e ki előbb elfogórakéta-készleteiket, mint ahogy Irán kifogyna a támadóeszközökből.
Az Egyesült Arab Emírségek három nap alatt 174 iráni ballisztikus rakétát, nyolc manőverező robotrepülőgépet és 689 drónt azonosított. A hivatalos közlés szerint rakéta nem csapódott be, 44 drón viszont elérte a célját. Bahrein 70 beérkező ballisztikus rakétáról számolt be, míg Kuvait és Katar is jelentős támadások alá került. Hétfőn az amerikai nagykövetség Kuvaitban, valamint Katar egyik kulcsfontosságú erőműve és fő cseppfolyósítottföldgáz-üzeme is iráni dróncsapást szenvedett el.
A ballisztikus rakéták elfogása rendkívül költséges és erőforrás-igényes. Egyetlen célpont megsemmisítéséhez rendszerint két-három Patriot vagy Thaad elfogórakétát kell indítani.
Nyugati tisztviselők becslése szerint Irán a harcok kezdetén több mint kétezer, az Öböl menti országokat elérni képes rakétával rendelkezett. A pontos regionális készletek titkosak, de nyílt források alapján az Emírségek kevesebb mint ezer, Kuvait mintegy ötszáz, Bahrein pedig száz alatti elfogórakétát rendelt.
Fabian Hoffmann rakétaszakértő arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt napokban tapasztalt felhasználási intenzitás legfeljebb néhány napig, de semmiképp sem egy hétnél tovább tartható fenn, ezt követően pedig érezhetővé válhat az elfogórakéták hiánya.
Mindez azt jelzi, hogy a jelenlegi ütem mellett a védekezés hosszabb távú fenntarthatósága komoly kérdéseket vet fel.
Ezt is ajánljuk a témában
Támadások érték az Öböl-menti térséget, több ország lezárta légterét, a légitársaságok pedig egymás után törlik járataikat. Az utasokat arra kérik, folyamatosan figyeljék a friss információkat, mert a helyzet percről percre változik.
Irán nem csupán rakétákkal, hanem nagy számban alkalmazott Sahed drónokkal is támad. Ezek jóval olcsóbbak, mint a több millió dolláros Patriot-elfogórakéták, amelyeket a megsemmisítésükre használnak. Az Öböl menti államok jelenleg ugyanazokat a nagy értékű rendszereket vetik be a drónok ellen is, ami hosszabb távon gazdaságilag és katonailag is kockázatos. Becca Wasser amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a közeljövőben taktikaváltás következhet:
az elfogórakétákat várhatóan jóval visszafogottabban alkalmazzák majd, és elsősorban a legértékesebb célpontok, vagyis a ballisztikus rakéták ellen tartalékolják őket.
Ez azonban azzal járhat, hogy bizonyos drónokat tudatosan átengednek a védelmen, ami alááshatja azt a stabilitást és biztonságérzetet, amelyre az Öböl menti államok az elmúlt években gazdasági vonzerejüke – a befektetések, a turizmus és a külföldi munkaerő bevonzását – alapozták. A drónok már most is érzékeny célpontokat találtak el:
Bár a drónok robbanófeje kisebb, a tapasztalatok szerint komoly károkat tudnak okozni gyúlékony energetikai létesítményekben. Michael Horowitz izraeli biztonsági elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az energetikai létesítmények különösen nehezen védhetők a drónokkal szemben. Szerinte bár Ukrajna idővel képes volt alkalmazkodni az ilyen fenyegetéshez, az Öböl menti államok esetében fennáll a veszélye annak, hogy mire kiépítik a megfelelő védelmet, addigra már jelentős károk érik őket, ha Irán erre a stratégiára épít.
Úgy véli továbbá, hogy geostratégiai értelemben a drónok hatása akár meghaladhatja a rakétákét, mivel hosszabb távon is fenntartható támadási eszközt jelentenek, és Irán tartósan képes lehet ilyen jellegű csapásokat végrehajtani.
A térség védelmét az amerikai hadsereg által indított elfogórakéták is erősítik, és Washington további eszközöket vezényelt a Közel-Keletre. Ugyanakkor a Pentagon készletei is szűkösek, részben azért, mert az orosz–ukrán háború során a nyugati Patriot-rendszerek jelentős részét már felhasználták. A gyártó tavaly 620 PAC-3 MSE elfogórakétát állított elő, és a termelés növelését tervezi, ám ez hosszabb távú folyamat. Dara Massicot szerint az Öböl menti államok és az Egyesült Államok nem alakítottak ki olyan réteges légvédelmi rendszert, amely dedikált, olcsóbb eszközökkel felszerelt drónelhárító egységekre is támaszkodna, mint Ukrajnában. Úgy fogalmazott:
Fájdalmas látni ezeknek a pontvédelmi rendszereknek a hiányát a katonai létesítményeinken, különösen azért, mert vannak partnereink Ukrajnában, akik átgondolták ezeket a kérdéseket és megvalósították a megoldásokat.
Hozzátette:
Nem intézményesítjük az ukrajnai háború tanulságait a haderő egészében. Az ukrajnai háború nem csupán egy szárazföldi háború Európában, hanem forradalom a hadviselés módjában, amelyet a légierőnek és a haditengerészetnek is figyelembe kell vennie.
A jelenlegi helyzetben tehát nemcsak az számít, hogy sikerül-e megsemmisíteni a beérkező eszközöket, hanem az is, hogy Irán meddig képes fenntartani a támadások intenzitását. Amennyiben a drónok és rakéták üteme tartós marad, az Öböl menti államoknak hamarosan kényes döntéseket kell hozniuk arról, mely célpontokat védik mindenáron, és hol vállalnak kockázatot.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Nyitókép: IBRAHIM AMRO / AFP
Továbbra is zajlik a közvélemény-kutatások „háborúja”, utánajártunk, mekkora a valós különbség a Fidesz és a Tisza között.
Alaposan helyretette az ukrán elnököt.
A News Ukraine kendőzetlenül írt ezekről a Brüsszelből és Kijevből irányított tervekről.
Nem fukarkodott az IMF.
Amerikai-izraeli támadás érte Iránt, megölték vezetőjét, sőt Trump helyi rezsimváltásra szólított fel, Irán pedig több ország amerikai-brit katonai bázisa ellen indított támadást.
Úgy hazudott az ukrán elnök, mint a vízfolyás.
A kormánypártok nagyon jól állnak Borsodban és Vasban is.
Alaposan helyretette az ukrán elnököt.
Kerner Zsoltnak egy Kövér Lászlóval kapcsolatos szóvicc jutott eszébe.
