Brüsszelben már készítik a kínzóeszközöket Magyarország ellen: ez lesz az első három lépése az Európai Bizottságnak

Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: dokumentumok bizonyítják, hogy Brüsszel a Fidesz győzelmére készül. Mi lesz a Bizottság első három dolga a választások után? A Mesterterv legutóbbi adásából ez is kiderült!

Mráz: Magyarországnak is van eszköze

2022-ben három nappal a magyarországi választások után Ursula von der Leyen már „fenyegette és nyomást gyakorolt a leendő magyar kormányra” – idézte fel Mráz Ágoston Sámuel. Mint a Nézőpont Intézet vezetője rámutatott: a 2026-os választás kapcsán

és az is egyre láthatóbb, mit terveznek a választások után.

1. Az Európai Bizottság benyújtott egy jogi javaslatot arról, hogy egész Európából tiltsák ki az orosz olajat 2026. április 15-én, három nappal a magyar választásokat követően.
2. az Európai Bíróság tancsácsnoka által megírt „véleményből” jó eséllyel ítélet lesz arról, hogy „10 milliárd eurót el kell venni Magyarországtól”, mondván, hogy amikor megkaptuk: „az Európai Bizottság túl engedékeny volt”.
3. 2026 júniusában pedig jön a migrsánspaktum (mivel Magyarország már egyértelművé tette, hogy sem menekülteket nem akar befogadni, sem pénzügyi kiegyenlítést nem fizet – a szerk.).

Vagyis jól látható, hogy Brüsszelben „készítik a kínzóeszközöket Magyarországgal szemben” – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel. Az elemző szerint nem véletlen az sem, hogy

„Például, hogy nem szavazza meg a 20. szankciós csomagot. Például, hogy a 90 milliárdos hitelfelvételhez nem adja a hozzájárulását, mert az nem fair, hogy kötött Magyarország egy megállapodást az európai elittel (a korábbi megállapodás szerint Magyarország jóváhagyja, de nem veszi ki részét a 90 milliárdos hitelből – a szerk.), és utána az európai elit ettől eltérő módon, extra nyomást próbál helyezni Magyarországra, és egy esetleges újraválasztott Fidesz-kormány alól próbálja kihúzni a szőnyeget. Tehát ez egy nagy meccs lesz, de a helyzet az, hogy Brüsszel is Fidesz-győzelemre készül” – fejtette ki a Nézőpont Intézet vezetője.

G. Fodor Gábor: A következő években dől el, hogy Európa fizikailag is résztvevője lesz-e egy háborúnak

„Az, hogy az elmúlt években mi a nagyhatalmakkal: Amerikával, Kínával, Oroszországgal, Törökországgal is jó kapcsolatokat építettünk ki, enyhítheti azt a civilizációs nyomást, hogy

– fogalmazott a fentiek kapcsán G. Fodor Gábor.

Mint a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kifejtette:

és erről keveset beszélünk, mert azt gondoljuk, hogy a politikai science fictionhoz tartozik, amiről általában a magyar miniszterelnök beszél, hogy

Nagyon észnél kell lenni” – tette hozzá G. Fodor Gábor.

Mráz: Iszonyatos tapasztalatra, erős felhatalmazásra van szükség, hogy kimaradjunk a háborúból

És „ahhoz iszonyatos tapasztalatra van szükség, hogy az ember tudja, hogy hogy működik Európa, hogyan kell alkukat kötni, hogyan kell Brüsszellel szemben akár koalíciókat szervezni, hogyan kell, van egy ilyen kifejezés a brüsszeli döntéshozatalban, hogy „package deal”, tehát csomagmegállapodásokat kötni. Ilyeneket csak az a kormányfő tud kötni, akinek erős a társadalmi felhatalmazása, és aki tudja, hogy hogyan működik az európai döntéshozatal, illetve nagyon erős az elszántsága, hogy kimaradjon a háborúból.

Csak hármat soroltunk fel az előbb, de van nekik még 23 másik, amivel tudnak nyomást gyakorolni, befolyásolni, terelgetni egy irányba, és egyszer csak az ember rajta kapja magát, hogy már ott is van a háború kellős közepén” – tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel.

Nyitókép: Simon Wohlfahrt / AFP

A Mesterterv legutóbbi adását a cikkünk elején található videóra, vagy ide kattintva tudja megnézni.