Al Jazeera: senki sincs biztonságban, Magyarországra is lecsaphatnak az iráni rakéták

Kiszámolták, meddig juthatnak el a ballisztikus fegyverek.

Amerikai-izraeli támadás érte Iránt, megölték vezetőjét, sőt Trump helyi rezsimváltásra szólított fel, Irán pedig több ország amerikai-brit katonai bázisa ellen indított támadást.

„Nem kérdés, hogy a 2020-as években beléptünk abba a korszakba, amelyet egymással összeérő válságok és egymásra torlódó krízisek jellemeznek. Ennek volt része a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború kitörése, az annak nyomán előálló energiadrágulás és az USA új doktrínája, amely bár feladta a globális hegemóniát és a nyugati féltekét szándékozik dominálni, most mégis beavatkozik a Közel-Keleten: amerikai-izraeli támadás érte Iránt, megölték vezetőjét, sőt Trump helyi rezsimváltásra szólított fel, Irán pedig több ország amerikai-brit katonai bázisa ellen indított támadást és csapásokat mért Izraelre. Mi és miért történik?
Mielőtt válaszolnánk, néhány elvet le kell fektetni, különben tévútra kerülünk a külügyi elemzés során:

A nemzetközi kapcsolatokat NE ideológiai szemüvegen keresztül nézzük, hanem az államok egymás közötti erőviszonyai alapján ítéljük meg, semmi értelme tehát külföldi kifejezéseket (narkoterrorista rezsim, terrorállam, a világ leggonoszabb embere / cionisták, Epstein-adminisztráció) átvenni és akármelyik (!) hadviselő fél narratíváját magunkévá tenni.
NE induljunk ki egyik fél saját magáról szóló elmondásából se, legyen az egy 1979 óta messianisztikus célokat kitűző teokratikus rendszer vagy éppen újabban a globális demokrácia-exportot elutasító, béketeremtési szándékkal fellépő nagyhatalom.
Az egyes országok cselekvését hosszú távon, saját(os) geopolitikai berendezkedésük és önnön védelmi doktrínájuk alapján ítéljük meg.
Bár a nemzetközi kapcsolatokban, különösen a nagyhatalmak által vívott játszmákban az ideológiai megközelítésen túl a moralizálásnak sincs helye, NE ünnepeljük a nyers erőpolitika megnyilvánulását, történjen az bárhogyan: visszataszító terrorcselekményként, civilek által sűrűn lakott városok elleni légi és szárazföldi offenzívaként vagy emberrablásként és legitim vezetők egyszerű meggyilkolásaként. Az ENSZ diszfunkcionalitása és az 1945 óta úgy-ahogy uralkodó nemzetközi jogrend erodálódása nem jelentheti, hogy a háborúnak ne lennének szabályai, ne volnának legitim és illegitim célpontok egy fegyveres összecsapásban, amelyet államok vívnak és hadüzenet (ultimátum) előzi meg őket. ”
Nyitókép: IBRAHIM AMRO / AFP
Ezt is ajánljuk a témában

Kiszámolták, meddig juthatnak el a ballisztikus fegyverek.

Magyar Péterék szerint a háború „fideszes propaganda”
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve. Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
