a vár sok mindent látott falai ma is állnak.
Bár a török itt kényelmesen berendezkedett, 1691-ben, amikor már a környék nagyját felszabadították a keresztény seregek, egy megbukóban lévő világbirodalom képviselője, Gyula ura, Memhet bég kétségbeesetten fűt-fát ígért a környékbeli magyar falvak addig általa sanyargatott népének: „Esküszünk török hitünkre, a’ mi egy Istenünkre a’ NAGY MAHUMETRE, FEGYVERÜNKRE, AZ ANYÁNK TEJÉRE, Lelkünkre és Életünkre, hogy mi titeket ványai lakosokat ujobban oltalmunk, gondviselésünk alá bé vészünk, mostani elfutástokért károtok, veszedelmetek nem lészen, csak szálljatok haza, fejünk s életünk fennállásáig, Isten minket ugy segítsen, nem hagyunk, sőt oltalmazunk; azon hitünkre mondjuk, minden adótokat alább szállítjuk, megkicsinyítjük, a’ mint elszenvedhetitek engedelmesen cselekeszünk. Ennek a’ mi hites alá tött pecsétes levelünknek hitelt adván, minden halogatás nélkül jöjjetek vissza és engemet mindenekrül ujobban tudósítsatok. […] Anno 1691. Die 9. Februarii.”