Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
Miközben a világ az olajárak száguldását figyeli, a globális gazdaság mélyén kevésbé látható, mégis sorsdöntő jelek jeleznek komoly zavarokat.
„Lángol az egész Közel-Kelet” – figyelmeztetett a Kreml.
Teherán álláspontja szerint Ukrajna lépései túlmutatnak a védekezési együttműködésen.
Rubio szerint Amerika szükségletei mindig elsőbbséget élveznek.
Washington szerint közelebb lehet a fordulat, mint látszik.
Tokió fegyverkezik – hadihajók indulhatnak a Hormuzi-szoroshoz.
A Goldman Sachs elemzői azt jósolták, hogy a BP és a Shell együtt mintegy 5 milliárd fontnyi extraprofitot érhet el.
Élesben vizsgázott a dél-koreai rakétapajzs – Irán drónjai ellen vetették be.
Ha igaz az aláaknásítás híre, nemcsak a háború, hanem a világgazdaság is új szakaszba léphet.
Ingyen adták Zelenszkijnek, ahelyett, hogy pénzért eladták volna.
Ukrajna kész segíteni a Közel-Kelet országainak, ha azok is segítenek lezárni az Oroszországgal folytatott háborút.
Nem készültek fel intenzív támadásokra.
A Politico elemzése szerint az EU nagy erőkkel próbál kimaradni a háborúból, de már náluk is felmerült a nagy kérdés: meddig tartható fenn ez az állapot?
Egyetlen járat sem indul se oda, se vissza.
Peking szerint a támadás súlyos jogsértés, és azonnali tűzszünetre van szükség. A kínai elemzők úgy látják, a Közel-Kelet egy kiszámíthatatlan, új korszakba léphet.
Repülőgép-hordozók és bombázók a térségben, miközben Washington és Teherán az utolsó esélyről tárgyal.
Trump szerint fogy az idő, Teherán nem hajlandó tárgyalni.
A Hamász nem hajlandó teljesíteni a tűzszünet egyik kulcsfeltételét.
Washington számára is kényelmetlen a jemeni helyzet.
