Az Egyesült Államok és Teherán viszonya az elmúlt napokban ismét látványosan romlott, miközben katonai erődemonstrációk és kemény nyilatkozatok követték egymást. Irán atomprogramja, a belső zavargások és a térségbeli katonai mozgások egyre komolyabb konfliktus veszélyét vetítik előre.
Az elmúlt napok eseményei alapján Irán körül egyszerre több, egymással összefonódó válságtényező erősödött fel. Az atomprogramról szóló vita, az iráni belpolitikai helyzet és az Egyesült Államok katonai lépései olyan környezetet teremtenek, amelyben a diplomáciai mozgástér látványosan beszűkült.
A BBC beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök arra figyelmeztette Teheránt, hogy szűkül az idő egy új nukleáris megállapodás megkötésére. Trump közösségi oldalán arról írt, hogy egy jelentős amerikai haditengerészeti erő halad Irán felé, amely nagy erővel és határozott céllal közeledik a térségbe. Az amerikai elnök jelezte:
a flottacsoport készen áll feladata gyors és akár erőszakos végrehajtására is, amennyiben erre szükség lenne.
Trump szerint az Irán felé tartó haditengerészeti erő nagyobb, mint az a flotta, amelyet korábban Venezuelába vezényelt. Üzenetében világossá tette, hogy Washington célja egy olyan megállapodás, amely kizárja, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson.
Remélhetőleg Irán gyorsan az asztalhoz ül, és igazságos, méltányos megállapodást köt, nukleáris fegyverek nélkül
– fogalmazott, hozzátéve: „fogy az idő, valóban a lényeghez értünk”. Trump figyelmeztetéseiben visszatérően utalt a tavaly júniusi eseményekre is. Az Egyesült Államok akkor iráni nukleáris létesítményeket vett célba, amelyek között szerepelt Fordo, Natanz és Iszfahán is. Az amerikai fél akkor azt állította, hogy az akció – amely a „Midnight Hammer” fedőnevet kapta –
jelentősen visszavetette Irán nukleáris fegyverkezési képességeit.
Teherán ugyanakkor vitatta ezt az értékelést. Az iráni állami televízió egyik vezetője szerint az ország nem szenvedett jelentős csapást, mivel a kulcsfontosságú anyagokat korábban elszállították az érintett létesítményekből. A csapásokra válaszul Irán rakétákat indított egy katari amerikai katonai bázis ellen, amit Trump később nagyon gyengének és előre láthatónak minősített.
A Reuters szerint Irán ENSZ-missziója egyértelművé tette: Teherán kész a párbeszédre, de csak „kölcsönös tisztelet és érdekek” alapján. A nyilatkozat ugyanakkor figyelmeztetést is tartalmazott: ha Iránra nyomást gyakorolnak, az ország meg fogja védeni magát, és „úgy válaszol, ahogy még soha”. Abbasz Arakcsi iráni külügyminiszter szintén kemény hangot ütött meg. A Reuters idézte nyilatkozatában kijelentette:
„nem volt kapcsolat köztem és Witkoff között az elmúlt napokban, és nem tettünk tárgyalási kérést”.
Arakcsi hangsúlyozta, hogy Irán álláspontja változatlan: „a tárgyalások nem mennek együtt a fenyegetésekkel”, és csak akkor kerülhet sor egyeztetésre, ha megszűnnek a katonai nyomásgyakorlások és az „túlzó követelések”. Az iráni vezetés továbbra is kitart amellett, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, és következetesen tagadja, hogy nukleáris fegyverek fejlesztésére törekedne.
A feszültség nemcsak Washington és Teherán között keltett aggodalmat. A Reuters beszámolója szerint Törökország külügyminisztere, Hakan Fidan arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy az Iránnal fennálló vitás kérdéseket egyesével próbálja rendezni. Fidan szerint a nukleáris kérdést külön kellene kezelni, mert egy mindenre kiterjedő megállapodás megalázó lenne Irán számára, és megnehezítené a megállapodást. A török külügyminiszter hangsúlyozta: Ankara ellenzi bármilyen külső katonai beavatkozást Irán ellen, és rossznak tartaná egy újabb háború elindítását. Törökország attól tart, hogy egy konfliktus az egész térséget destabilizálná, és meghaladná a régió kezelési képességeit.
Az amerikai–iráni kapcsolatok romlásában szerepet játszottak az iráni belpolitikai események is. Az országban zajló tüntetések brutális leverése jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. Emberi jogi szervezetek több ezer halálos áldozatról számoltak be, miközben az internetes korlátozások miatt a pontos adatok nehezen ellenőrizhetők.
Ezt is ajánljuk a témában
Horrorisztikus beszámolók szivárognak ki Iránból, ahol a rezsim annak ellenére nem kapcsolta vissza az inteternetet, hogy már két hete leverték a tüntetéseket.
Trump korábban arról beszélt, hogy Washington segíteni fog a tüntetőknek, majd később azt állította, hogy úgy értesült: a kivégzések leálltak. Ennek ellenére az amerikai katonai jelenlét erősítése folytatódott a térségben. Az USS Abraham Lincoln vezette amerikai flottacsoport megérkezett a Közel-Keletre. A hadihajók az ázsiai–csendes-óceáni térségből indultak el, miután az amerikai–iráni feszültség a tüntetések leverése nyomán tovább fokozódott. Az amerikai lépést sokan egyértelmű erődemonstrációként értelmezik.
A feszültség a Perzsa-öbölben is megjelent. Irán lefoglalt egy külföldi olajszállító tankert, amelyet azzal vádoltak, hogy 4 millió liter csempészett üzemanyagot szállított.
A hajó elfoglalása után tizenhat külföldi legénységi tagot tartóztattak le, köztük négy egyiptomi állampolgárt. Egyiptom közlése szerint Kairó jelenleg is azon dolgozik, hogy kiszabadítsa a fogva tartott állampolgárait, akik jelenleg az iráni Bandar Abbas kikötőjében veszteglő hajón tartózkodnak.
A The Guardian elemzése szerint mindez együtt azt mutatja, hogy Irán körül a válság több szinten is elmélyült. Az atomalku kérdése, a belső politikai instabilitás és az amerikai katonai nyomás olyan helyzetet teremtett, amelyben egy félreértés vagy rossz döntés súlyos következményekkel járhat. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e nyitva tartani a diplomáciai csatornákat, vagy a felek végleg a katonai megoldások irányába sodródnak el.
Nyitókép: FAZRY ISMAIL / POOL / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Gönczi Róbert szerint a mostani vita már messze túlmutat az amerikai elnök személyén.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata egy új, 250 dolláros bankjegy nyomtatására készül, amelyen az ő portréja is szerepelhet, amennyiben a törvényhozók engedélyezik ezt a lépést.
Hormuz megnyílik, az Irán elleni blokádnak vége és egyes szankciókat az amerikaiak feloldanak, hogy Irán eladhassa az olaját.
Kicsit elkésett a vallomással.
A lengyelek már sejtik, mi okozhatta a balesetet.
Hamar véget érhetnek a harci cselekmények.
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
