Ukrán rulett: Kijev drónspecialistákat küld a Közel-Keletre, akiknek a hiányát megérezheti a saját frontján

Ukrajna már nemcsak elfogó drónokat , hanem drónszakértőket is küld a Közel-Keletre, hogy segítsen megvédeni az amerikai katonai bázisokat az iráni támadódrónoktól – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a New York Timesnak adott interjújában. A segítségnyújtásra Washington kérésére kerül sor, miután az Egyesült Államok és Irán között kiéleződött konfliktus a térség több országát, illetve az ott található energetikai infrastruktúrát is veszélybe sodorta. A gesztus azonban korántsem kockázatmentes, Kijev pedig rá is faraghat a hazárdjátékra.

Zelenszkij elmondása szerint az amerikai fél múlt csütörtökön kérte a támogatást, és az ukrán szakértői csapat már másnap útnak indult Jordániába. Az ukrán elnök úgy fogalmazott: Kijev azonnal reagált a kérésre.

– mondta.

A lépés egyben lehetőséget is jelent Ukrajna számára, hogy megmutassa a háborúban megszerzett technológiai és katonai tapasztalatait.

Az ország évek óta küzd az iráni tervezésű, úgynevezett Shahed típusú drónok ellen, amelyeket Oroszország rendszeresen használ az ukránok elleni támadások során.

Kijev már ismeri a ritmikát, amit Amerika csak most tanulgat

Ukrajna az elmúlt években jelentős tapasztalatot szerzett az ilyen drónok elleni védekezésben. A konfliktus elején gyakran drága rakétákkal, például Patriot elfogórendszerekkel semmisítették meg a hasonló támadó eszközöket, ám ez gyorsan fenntarthatatlanná vált.

Egy Shahed drón előállítása ugyanis legfeljebb 50 ezer dollárba kerül, miközben egy Patriot elfogórakéta ára meghaladja a hárommillió dollárt.

Ezért Ukrajna fokozatosan olcsóbb és hatékonyabb módszerekhez nyúlt:

• nehéz géppuskákhoz,
• elektronikus zavarórendszerekhez,
• F–16-os vadászgépekről indított rakétákhoz, valamint
• saját fejlesztésű elfogó drónokhoz.

Az ukrán légierő adatai szerint ezekkel a módszerekkel a legtöbb támadó drónt sikerül semlegesíteni. Februárban például Oroszország mintegy ötezer ilyen szerkezetet és csalit indított Ukrajna ellen, amelyeknek körülbelül 87 százalékát sikerült megsemmisíteni.

A közel-keleti háború új frontot nyit

A közel-keleti konfliktus kiszélesedése új kihívásokat teremtett. Az iráni drónok tömeges bevetése komoly fenyegetést jelent az amerikai és szövetséges erők számára a térségben. A múlt héten például egy ilyen drón hat amerikai katonát ölt meg egy kuvaiti parancsnoki központnál.

Zelenszkij szerint több közel-keleti ország – köztük Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Kuvait, Katar és Szaúd-Arábia – is érdeklődik az ukrán tapasztalatok iránt.

Diplomáciai lehetőség

Ukrajna a segítségnyújtásban diplomáciai lehetőséget is lát. Kijev abban bízik, hogy a közel-keleti országok támogatása segíthet nyomást gyakorolni Oroszországra egy esetleges tűzszünet érdekében.

Az ukrán vezetés ugyanakkor ismét kockázatos helyzetbe került a lépéssel:

Zelenszkij arról is beszélt, hogy Ukrajna akár elfogó drónokat is adhatna a térség országainak, cserébe olyan fejlettebb légvédelmi rendszerekért, amelyekkel az orosz ballisztikus rakéták ellen tud védekezni.

Ha azonban Kijev „túlvállalja” magát, és túlságosan meggyengíti a saját hazai képességeit, az akár rövid távon is visszaüthet a saját frontján.

***

Fotó: Tetiana DZHAFAROVA / AFP