A B-52-es bombázó megjelenése az iráni légvédelem jelentős meggyengülését is jelentheti.
A közel-keleti konfliktus kapcsán egyre több beszámoló említette, hogy az Egyesült Államok bevetette Irán felett a legendás Boeing B-52 Stratofortress nehézbombázót. Az Index a több mint hetven éve szolgáló repülőgép szerepéről Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdezte.
A szakértő szerint valóban felmerült, hogy az amerikaiak a B–52-eseket is bevetették, bár a folyamatban lévő hadműveletekről kevés hivatalos információ érhető el. Mint mondta, a spotterek megfigyelései és néhány hivatalos közlés arra utal, hogy a típus részt vehetett a műveletekben a modernebb Rockwell B-1B Lancer és Northrop B-2 Spirit bombázók mellett.
Kaiser Ferenc szerint nem meglepő, hogy a hidegháború idején tervezett repülőgép még ma is szolgálatban van.
A B–52 ugyanis továbbra is az Egyesült Államok egyik legnagyobb teherbírású bombázója: egyszerre akár 32 tonna ejtőlőszert képes szállítani. A gép üzemeltetése ráadásul jóval olcsóbb, mint a lopakodó B–2 Spirité, amely bár korszerűbb technológiát képvisel, darabonként több mint kétmilliárd dollárba kerül.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz elnök annak ellenére gratulált az újonnan kinevezett ajatollahnak, hogy Trump kijelentette, Irán jövőbeli vezetőjének amerikai jóváhagyást kellene kapnia.
A B–52 egyik legnagyobb erőssége a fegyverzetének sokoldalúsága. A repülőgép szinte bármilyen amerikai bombát képes bevetni. A hidegháború idején hagyományos bombák mellett termonukleáris fegyvereket is szállíthatott, eredeti feladata pedig a nukleáris csapásmérés lett volna.
Kaiser Ferenc szerint a B–52 bevetését az is lehetővé tette, hogy Irán légvédelmi képességei jelentősen meggyengültek. A konfliktus első hullámaiban elsősorban a légvédelmi rendszereket, radarokat és az elfogóvadász-flottát vették célba, így az ország légiereje súlyos veszteségeket szenvedett. A szakértő rámutatott: a B–52 nem lopakodó repülőgép, hatalmas mérete miatt egy erős légvédelmi rendszer könnyen felderítheti és megsemmisítheti. Éppen ezért az amerikaiak valószínűleg csak akkor vetették be a típust, amikor már biztosak voltak abban, hogy az iráni légvédelem jelentős részét hatástalanították.
A szakértő szerint egyelőre nem tudni pontosan, milyen feladatokat látnak el a B–52-esek a konfliktusban. Elképzelhető, hogy főként nagy hatótávolságú fegyverek indítására vagy stratégiai célpontok támadására használják őket, miközben az iráni légtér mélyén inkább a korszerűbb, lopakodó repülőgépek – például az Lockheed Martin F-22 Raptor és a Lockheed Martin F-35 Lightning II – hajtanak végre műveleteket.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Nyitókép: Giuseppe CACACE / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Teherán nemet mondott – a konfliktus új szintre lépett, és egyre több országot sodor magával.
Tokió fegyverkezik – hadihajók indulhatnak a Hormuzi-szoroshoz.
Zelenszkij azt is nehezményezte, hogy az Iránban háborúzó Amerika küldött ugyan Patriot rakétarendszereket, de nem eleget.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandiner Klubestjén Hajdú Péternek többek között azt is elárulta, hogy miért van még szabadlábon a tiszás ügynökbotrányba keveredett Panyi Szabolcs, és arról is beszéltek, hogy a mi a választás tétje. Tudósításunk.
Rob Schneider azért támogatja Orbán Viktort, mert távol tartja Magyarországot a háborútól, valamint az Európában zajló multikulturális katasztrófától.
A döntésben szerepet játszik a külföldön kialakított egzisztencia, a biztonsági helyzet bizonytalansága, valamint az ukrán gazdaság várható nehézségei.
Vagy mondhatjuk úgy is, hogy Batka Zoltán csak a szokásos formáját hozta.
„Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni. Lehetnek vitáink egymással, de hazát, nemzetet csak szeretetre és összefogásra lehet építeni” – fogalmazott ennek kapcsán Orbán Viktor.
