A szerző sokat segít abban, hogy műve értő feloldást hozzon, egyúttal megelőzze, hogy hamis traumás emlékek alakuljanak ki, miközben ellentart a nemzeti identitást támadó ideológiai erőknek is.
A Kárpát-medence magyar szórványközösségeinek, a fel- és letűnő magyaroknak, a Szahara közepén tengődő magyaráboknak, a saját tiltott kastélyaikat ostromló erdélyi főnemeseknek, a kül- és belhoni magyarság veszélyeztetett értékeinek, az elhallgattatott és elhallgatott hadifoglyok történetének – Szardíniától Szibériáig – a felfedezésével csábít minket olvasásra Margittai Gábor Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából? című, gondolatébresztő munkája.
Miközben a szerző végigkísér minket a magyarságról alkotott ismereteink fehér foltjain, olvasmányos formában bizonyítja Maurice Halbwachs, az úttörő francia szociálpszichológus tételét, miszerint
a család az elsődleges keret, ahol az egyén megtanulja értelmezni a múltat. Az egyéni emlékezet a társadalmi keretektől függ.
„A szalma a kifolyó gennytől dohos, rohadt volt, és nyüzsgött a férgektől. Undorító volt még nézni is, hányásra ingerlő volt szagolni, és a fertőző betegségek miatt életveszélyes volt a sérültekhez hozzányúlni, de mégis meg kellett tenni. Minden helyiségben először a csak kisebb számú, rendszerint a mellékszobában külön húzódott szerb sebesülteket láttuk el, hogy panasz ne legyen, és a válogatás, mellőzés vádja ne érhessen bennünket. A sebesült szerbek igen hálásak voltak a figyelemért, és mindenáron »Za cáfu« vagy »Zacsáj!« szóval borravalót akartak adni; amit mi udvariasan, de határozottan elhárítottunk. Mondanom sem kell, hogy ez szerfelett imponált nekik”, olvasom a könyvben közölt naplóbejegyezésben, majd a napló szerzőjének unokájával – mind a ketten orvosok – egy kitűnő beszélgetést.
S itt már el is érkeztünk a kulcskérdésekhez, amely Margittai Gábor munkáját minden lapoldalon végigkíséri: van-e szabadulás az emlékezeti traumák fogságából?
Tudjuk: a történelem nemcsak a tankönyvek, szakkönyvek lapjain olvasható, hanem minden család lelkében is. Az emberek vagy elnyomják és helyreállítják a trauma emlékeit, vagy hamis traumás emlékeket alakítanak ki.
Az emlékezet – legyen szó egyéni vagy kollektív emlékezetről – dinamikus, mivel magában foglalja mind a tényleges tapasztalatokat és eseményeket, mind pedig azt a megfontolást, hogy milyen jelentéssel és jelentőséggel kellene bírniuk ezeknek a jelenlegi és a jövőbeli életünkre nézve. Margitttai Gábor sokat segít abban, hogy műve értő feloldást hozzon, egyúttal megelőzze, hogy hamis traumás emlékek alakuljanak ki, miközben ellentart a nemzeti identitást támadó ideológiai erőknek is.
Bár némiképp vegyes színvonalúak a fejezetek, mindegyikben csodás leletekkel ajándékoz meg minket a szerző. Számomra a legértékesebb az erdélyi Teleki család múltjának feltárása a Németországból hazánkba települő Teleki Katalin grófnő segítségével. Édesapját – a grófi birtok utolsó urát – a románok ugyanabba a lágerbe vetették 1949-ben, amelyet Visky András könyvéből jól ismerünk; majd pedig azzal tarthatta el családját, hogy döghúst szállított egy szőrmerókatelepre. Hajdan a gernyeszegi parkban a páfrányfenyő lehulló levelei borították aranyossá ősszel a kastélyparkot, s erről a fáról – amely fajtájára nézve egyezik Enyedi Ildikó legújabb filmjének „főhősével” – az idős gróf haláláig szeretett mesélni lányának. A grófnővel készült beszélgetésben több idősík egymásra feszítésével bontakozik ki egy olyan család képe, amely a legnagyobb hányattatások, világfelfordulások közepette,
fenyegetettséget és nélkülözést elszenvedve is képes volt szeretetben, hagyományt, kultúrát és tudást átadva felnevelni a gyerekeket.
Az MCC Press kiadványa lebilincselő olvasmány mindazoknak, akik közös múltunk mozaikjainak eddig fel nem lelt kirakóira kíváncsiak.
Margittai Gábor: Fantomfájdalom. MCC Press, 2025
A nyitókép illusztráció. Forrása: Pixabay
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Családról, hitről, politikáról és lánya támadásairól beszélt Gáspár Győző. A showman kiállt Gáspár Evelin mellett, Orbán Viktort méltatta, bírálta az őt és családját érő kritikákat, és azt is elárulta, miért hagyta ott annak idején az RTL-t.
Miközben Brüsszel és az ellenzék a támogatások azonnali megnyirbálását követeli, a napokban záródott a rendszerváltás óta látott legnagyobb kifizetési hullám. Legyen szó a történelmi 13. és 14. havi nyugdíjról, vagy az édesanyák és fiatalok drasztikusan kibővített adómentességéről, a számok nem hazudnak.
Lázár János miniszter és Barcza Attila országgyűlési képviselőjelölt társaságában Fertőszentmiklóson járt a miniszterelnök.
Összeszedtük a legfontosabb határidőket, amikre ügyelni kell – aki lemarad, kimarad!
Van, hogy a vér szerinti szülők nem tudják megadni egy gyermeknek a család biztonságát: ekkor lépnek be az életébe a nevelőszülők. Vajon kik alkalmasak erre a hivatásra, és milyen eredménnyel zárult a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nevelőszülő-toborzó kampánya?
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
A G7 pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői jelezték, készek minden szükséges lépést megtenni, hogy támogassák a globális energiaellátást.
