Friss felmérés cáfolja, hogy az európai fiatalok baloldalra szavaznának

Nem igazán állja meg a helyét az az európai fiatalokról élő leegyszerűsítő kép, miszerint alapvetően baloldaliak lennének – írja egy friss kutatásra hivatkozva az Euronews. Az Allianz Foundation 2026-os Next Generation Study felmérése azt mutatja, hogy az Európai Unió öt legnagyobb tagállamában – Spanyolországban, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban – a 16 és 39 év közötti korosztály többsége inkább a politikai középhez húz, különösen Németországban és Olaszországban.

A vizsgált országok közül Spanyolország számít a leginkább baloldalinak a fiatalok körében: ott 28 százalék sorolja magát a baloldalhoz vagy a szélsőbalhoz. A skála ellenkező felén Lengyelország áll, ahol 35 százalékkal a legmagasabb a magukat jobboldaliként vagy szélsőjobboldaliként azonosító fiatalok aránya. Közvetlenül Franciaország előtt, ahol ez az arány 33 százalék.

A legmegosztottabb európai országok

A kutatás szerint Franciaország és Lengyelország nemcsak politikailag jobban polarizált, hanem a szélsőjobboldali identitás is ebben a két államban a legerősebb az öreg kontinensen:

• mindkét országban 17 százalék vallja magát kifejezetten szélsőjobboldalinak;
• a franciák 12 százalékkal itt is a másodikak, míg Lengyelországban az utóbbiak aránya 12 százalék.

Franciaországban a politikai konfliktusok leginkább az azonos korosztályokon belül jelennek meg, míg Lengyelországban inkább a generációk közötti feszültség a jellemzőbb.

Miközben a politikai irányultságok eltérnek, egy közös pont azért kirajzolódik:

Átlagosan 85 százalékuk mondta azt, hogy valamilyen mértékben kötődik Európához. Ugyanakkor Franciaországban és Olaszországban erősebb az euroszkepszis: itt csaknem minden ötödik fiatal mondta azt, hogy alig vagy egyáltalán nem érez kötődést a kontinenshez.

Eltűnőben van a növekedésfétis?

A felmérés szerint a fiatalok jelentős része nem a folyamatos, minden áron erőltetett gazdasági növekedésre épülő társadalmi modellt tartja kívánatosnak. Átlagosan 65 százalékuk olyan jövőt képzel el, ahol

• a fenntarthatóság,
• a tisztább környezet és
• az érdemibb politikai részvétel fontosabb, mint a fogyasztás vagy a gyors gazdasági haladás.

Érdekes módon ez a szemlélet nemcsak a baloldalon jelenik meg, hanem nagyjából ugyanúgy megtalálható a centrumhoz és a jobboldalhoz húzó fiatalok között is.

Kiábrándultság, passzivitás, radikalizálódás

A kutatás ugyanakkor sötétebb képet is mutat:

A harmincas korosztály különösen csalódottnak és politikailag fáradtnak, apatikusnak tűnik. A válaszadók 28 százaléka nyíltan támogat olyan, a kutatók szerint „regresszív társadalmi jövőképeket”, mint

• a hagyományos nemi szerepek visszaállítása vagy
• a kisebbségek háttérbe szorítása.

Ez a nézet szintén Lengyelországban és Franciaországban a legerősebb.

Különösen aggasztó, hogy a fiatalok 11 százaléka szerint szélsőséges eszközök is elfogadhatók lehetnek a politikai változás kikényszerítésére, akár az erőszak legitimálása árán is. Ez az arány Franciaországban már 17 százaléknál jár.

Mindezek ellenére a többség nem politikailag aktív:

• 57 százalékuk legfeljebb szavaz, de
• nem csatlakozik pártokhoz,
• ritkán tüntet, és
• inkább biztonságosabbnak érzett formákban – például petíciókkal vagy adományokkal – fejezi ki a véleményét.

Itthon is túlbecsülik a fiatalok politikai súlyát

Ahogy arról korábban a Mandiner is írt, a fiatalok politikai szerepéről Magyarországon is él egy erős, de sokszor leegyszerűsítő narratíva: eszerint a fiatal generáció egységesen ellenzéki, és döntő szerepet játszhat egy esetleges kormányváltásban.

A kutatások azonban árnyaltabb képet mutatnak. A szakértők szerint a fiatalok politikailag gyakran passzívabbak az idősebb korosztályoknál, és bár az online térben hangosan jelen vannak,

Az úgynevezett „csendes generáció” jelensége azt mutatja, hogy

• sok fiatal inkább a közösségi médiában reagál politikai kérdésekre,
• miközben a szavazóurnáknál már jóval kisebb arányban jelenik meg.

Emellett a demográfiai arányok miatt önmagában a fiatal korosztály számszerűen sem képes eldönteni egy választás kimenetelét, így a politikai erőviszonyok sokkal összetettebbek annál, mint amit az online térben kialakuló véleménybuborékok sugallnak.

***

Fotó: Jörg CARSTENSEN / AFP