
Minden, amit az új ajatollahról tudni lehet
Az iráni hatalmi elit gyors döntéssel nevezte ki az ország új vezetőjét egy súlyos katonai konfliktus közepette. Az új ajatollah, Mojtaba Hamenei hosszú ideig a háttérből építette ki befolyását, miközben egyre szorosabb kapcsolatokat alakított ki a rezsim legfontosabb hatalmi köreivel.

Irán új legfőbb vezetője, Mojtaba Hamenei ajatollah kinevezése sokak számára váratlanul gyorsan történt meg, mégis egy olyan ember került az ország élére, aki már évtizedek óta a rendszer belső köreiben mozog. A döntést az iráni Szakértők Gyűlése hozta meg, amely virtuális ülésen választotta ki az új vezetőt kilenc nappal azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat indított Irán ellen.
Az egyik izraeli csapás során életét vesztette Ali Hamenei ajatollah, az ország addigi legfőbb vezetője. A támadás nemcsak őt érte. Jelentések szerint Mojtaba Hamenei édesanyja, felesége és fia is meghalt, miközben izraeli források szerint maga Mojtaba Hamenei is megsérülhetett egy korábbi légicsapásban.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Példátlan fenyegetés Zelenszkijtől: a nagy terv része, erre készül Kijev és Brüsszel (VIDEÓ)

A 88 tagú testület közleményében úgy fogalmazott, hogy a döntés egyértelmű volt, és Mojtaba Hameneit „az Iráni Iszlám Köztársaság szent rendszerének harmadik vezetőjeként” nevezték ki „a Szakértők Gyűlése tisztelt képviselőinek döntő szavazata alapján”. A testület hangsúlyozta, hogy a háborús helyzet sem késleltette a döntést, és gyorsan kiválasztották az új vezetőt annak ellenére, hogy az országot az Egyesült Államok és Izrael támadásai érték.
Az új ajatollah mögé rövid időn belül felsorakozott az ország egyik legerősebb hatalmi intézménye, az Iszlám Forradalmi Gárda is.
A szervezet közleményben jelezte lojalitását, hangsúlyozva, hogy „készen áll a teljes engedelmességre és önfeláldozásra az idők Jogtudós Őre, Őeminenciája, Szajjid Mojtaba Hamenei ajatollah isteni parancsainak végrehajtásában”.
Ezt is ajánljuk a témában

Az ajatollah és a rendszer hatalmi hálózata
Mojtaba Hamenei neve Iránban már jóval kinevezése előtt is ismert volt a politikai elit körében, még ha a szélesebb nyilvánosság előtt ritkán is szerepelt. A források szerint szoros kapcsolatokat alakított ki az Iszlám Forradalmi Gárdával, amely az iráni politikai rendszer egyik legfontosabb támasza. Ez a kapcsolat jelentős befolyást biztosított számára az ország biztonsági és politikai struktúráiban.
Egyes elemzők szerint a háttérben afféle „kapuőrként” működött apja mellett, vagyis kulcsszerepe volt abban, hogy ki kerülhetett kapcsolatba a legfőbb vezetővel.
Ez a pozíció különösen nagy befolyást adott neki a rendszer belső működésében, miközben hivatalos kormányzati tisztséget soha nem töltött be. Az új ajatollah kapcsolatai nemcsak a politikai elitben voltak erősek. Elemzők szerint jelentős támogatással rendelkezik a Forradalmi Gárda fiatalabb, radikálisabb generációi között is.
Egy vallási család fia
Mojtaba Hamenei 1969-ben született Meshed városában, amely a síita világ egyik fontos vallási központja. Gyermekkorát egy olyan időszakban élte, amikor apja már a sah elleni ellenzéki mozgalom egyik szereplője volt. Az 1979-es iráni forradalom végül megdöntötte a nyugati támogatást élvező monarchiát, és létrehozta az Iszlám Köztársaságot.
Fiatal férfiként Mojtaba Hamenei részt vett az 1980 és 1988 közötti iraki–iráni háborúban. A konfliktus az ország történetének egyik legvéresebb időszaka volt, amely meghatározta egy egész generáció politikai gondolkodását.
A háború után vallási tanulmányokat folytatott Kom városában, amely a síita teológiai képzés egyik legfontosabb központja Iránban. Bár vallási képzettsége révén része lett a teokratikus rendszer elitjének, nyilvános politikai szereplései továbbra is ritkák maradtak. Inkább a háttérben működött, miközben egyre nagyobb befolyást szerzett a rendszer különböző hatalmi központjai között.
Mojtaba Hamenei szerepe évek óta viták tárgya Iránban. Kritikusai attól tartanak, hogy kinevezése dinasztikus jellegű hatalomátadást jelent egy olyan országban, amely éppen egy monarchia megdöntésével jött létre.
Nevét korábban több politikai konfliktus kapcsán is emlegették. Az Egyesült Államok 2019-ben szankciókat vezetett be ellene, azzal indokolva a lépést, hogy szerepet játszott apja regionális befolyásának erősítésében és a rezsim belső elnyomó politikájának támogatásában. Az amerikai kormány szerint szerepet játszott abban is, hogy a háttérből támogatta Mahmúd Ahmadinezsád 2005-ös elnökválasztási győzelmét, valamint a 2009-es vitatott újraválasztását.
Az akkori választás után tömeges tiltakozások robbantak ki Iránban, amelyeket a hatóságok erőszakkal vertek le.
Mehdi Karrubi, aki mindkét választáson indult az elnöki posztért, akkor úgy jellemezte Mojtaba Hameneit, mint „egy mester fiát”, és azzal vádolta, hogy beavatkozott a választásokba. Ali Hamenei azonban másképp látta fia szerepét. A beszámolók szerint úgy fogalmazott, hogy Mojtaba „maga is mester, nem egy mester fia”.
Ellentmondásos fogadtatás Iránban
Az új ajatollah kinevezése után az iráni állami média ünneplő tömegekről számolt be, és olyan felvételeket tett közzé, amelyeken emberek ünneplik a döntést. A közösségi médiában azonban más hangok is megjelentek. Egyes videókon – amelyek hitelességét nem sikerült függetlenül ellenőrizni – teheráni lakosok az ablakból kiabálva skandálták:
Halál Mojtabára.
A kinevezés időpontja különösen feszült politikai helyzetben történt. Az országot nemcsak külső katonai nyomás érte, hanem az elmúlt időszakban komoly belpolitikai feszültségek is kialakultak. A hatóságok az elmúlt hetekben több tömeges tiltakozást is erőszakkal oszlattak fel, amelyek során jelentések szerint több ezer ember halt meg, és akár tízezrek is életüket veszíthették.
Az új ajatollah hatalma azonban rendkívül széles. A legfőbb vezetőnek van végső szava minden fontos állami kérdésben, beleértve az ország haderejének irányítását és a nagy dúsítású uránkészlet feletti ellenőrzést is.
Ez azt jelenti, hogy Mojtaba Hamenei nemcsak vallási vezetőként, hanem az iráni állam tényleges politikai és katonai irányítójaként is kulcsszerepet kapott a térség jövőjében.
Magyar Péterék szerint a háború „fideszes propaganda”
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Nyitókép: Atta KENARE / AFP
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Közeleg a nagy nap: ekkor dönthetnek a Magyarország által vétózott ukrán EU-hitelről (VIDEÓ)









