Gyorsan lépett a kormány, a védett üzemanyagárakkal óriási drágulástól védik meg a magyar családokat

Éjféltől védett árat vezet be a kormány az üzemanyagokra – jelentette be hétfő délután Orbán Viktor. Ennek oka, hogy az iráni válság miatt duplájára emelkedett a kőolaj világpiaci ára, amelynek tartós fennmaradása – beavatkozás nélkül – ismét gyorsuló inflációhoz vezethet.

A miniszterelnök kiemelte, a magyar családok és vállalkozások védelme érdekében arról döntött, hogy a megugró olajárak miatt beavatkozik, a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező autósoknak

• a benzinért legfeljebb literenként 595 forintot,
• a gázolajért 615 forintot kell fizetniük a kutakon.

Az intézkedés a külföldiekre nem vonatkozik, nekik a piaci árat kell megfizetniük, ha Magyarországon tankolnak.

Nem először avatkozik be a kormány az árakba

A bejelentés nem meglepő, mivel a Brent olaj ára hétfőn már bőven meghaladta a hordónkénti 100 dollárt, néhány nap alatt duplájára emelkedett. Ennek oka az újabb közel-keleti konfliktus: Irán nem engedi át a fő olajszállítási útvonalon, a Hormuzi-szoroson az arab térségből induló olaj és földgázszállítmányokat.

A védett ár akkor lép életbe, ha az üzemanyagok piaci kiskereskedelmi ára meghaladja az 595, illetve 615 forintot. Mivel csak a magyar autósoknak jár az árvédelem, ezért nem kell keresletrobbanástól és készlethiánytól tartani.

A kormány válságkezelő intézkedése nem meglepő, az elmúlt évek nagy piaci zavarainak – Covid-19 járvány, orosz-ukrán háború – a kezelése érdekében többször is beavatkozott az állam annak érdekében, hogy a magyar családoknak ne nőjenek elviselhetetlen mértékben a kiadásaik. A legfontosabb intézkedések:

• a kiskereskedelmi árstop, árrésstop, majd a jelenleg is érvényben lévő árréskorlátozás az élelmiszerekre és drogériai termékekre,
• a korábbi benzinárstop, valamint most az éjféltől életbelépő védett ár,
• a 2013 óta érvényben lévő rezsicsökkentés,
• valamint a változó kamatozású hitelek esetén a kamatstop, vagyis az államilag rögzített kamat.

Az állami beavatkozás a piaci árak megfékezése érdekében korábban is beváltotta a célokat, mivel az infláció időszakában megfizethetőek maradtak az alapvető élelmiszerek, az üzemanyagok és a jelzáloghitelek törlesztőrészletei sem szálltak el. 

Az állami beavatkozást a piaci árakba az ellenzék minden alkalommal elutasította és Brüsszel sem nézi jó szemmel. Az Európai Bizottság rendszeresen felszólítja Magyarországot a hatósági árréskorlátozás vagy a rezsicsökkentés kivezetésére. A Tisza Párt pedig többször is kijelentette, a rezsicsökkentést károsnak tartják.

Nehéz a helyzet a Közel-Keleten

A globális kőolaj- és földgázárak gyors és robbanásszerű emelkedését az okozza, hogy Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt. A perzsa állam válaszul a környező arab országok kőolaj- és LNG-infrastruktúráit támadja, emiatt mind a kőolaj, mind a cseppfolyósított földgáztermelésben fennakadások vannak. Teherán emellett blokkolna a Hormuzi-szoroson való áthajózást amely az egyetlen tengeri útvonal az arab térségből induló olaj- és LNG-szállítmányok részére.

A globális energiaellátást érdemben veszélyeztető körülmények energiaár-sokkot okoztak a világpiacon: a Brent kőolaj hordónkénti ára átlépte a 110 dollárt, miközben a konfliktust megelőzően stabilan 60 dollár körül mozgott a tarifa. A földgáz ára Európában közel duplájára emelkedett néhány nap alatt, mivel az EU az orosz gázról való leválással a tengeri LNG-szállítmányoknak vált kiszolgáltatottá. Mivel a katari LNG-hiány súlyosan érinti Ázsia legnagyobb gazdaságait, ezért verseny indult a világban a még elérhető földgázszállítmányokért. Az árfelhajtó verseny hatására már több szállítmány is irányt váltott és Európa helyett ázsiai vevőkhöz kerül. Az újabb közel-keleti válság rövid és hosszabb távú világpiaci következményeiről és a hazai hatásairól korábban a Mandiner is részletesen beszámolt. 

Nyitókép: MTI/Komka Péter