Ezért van most óriási bajban Európa, pedig Orbán Viktor előre figyelmeztette Brüsszel vezetőit

Megközelítette a 100 dollárt a Brent kőolaj hordónkénti ára napokkal azután, hogy Izrael és az Egyesült Államok háborút indított Irán ellen. A földgáz ára is az egekbe szökött, a holland gáztőzsdén rövid idő alatt 50-70 százalékos drágulás ment végbe, Európa újabb energiasokkal szembesül. 

Sokkolta a globális energiapiacokat az újabb közel-keleti konfliktus, mivel Irán blokkolja az arab országokból induló kőolaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányok egyetlen tengeri szállítási útvonalát a Hormuzi-szorosban. Ráadásul Teherán rakétákkal támadja a közeli arab országok infrastruktúráját, jelentős károkat okozva a világ legnagyobb LNG-központjában, Katarban, a létesítményt le is kellett állítani.

A válság miatt tehát szünetel a világ LNG-igényének közel negyedét kielégítő katari létesítmény termelése, az újraindítás több hetet vehet igénybe. Ráadásul az arab ország a meglévő készleteket sem tudja elszállítani a tengeri útvonalak akadályoztatása miatt. Az olajszállítás is nehézkessé vált, ami ahhoz vezetett, hogy a legnagyobb arab kőolaj-termelő országok tárolói lassan megtelnek, ami – ha tartósan fennmarad ez a helyzet – előbb utóbb a kitermelés csökkenéséhez vezet, ami miatt tovább emelkedhet a kőolaj világpiaci ára.

A válság gyorsan éreztette hatását Európában, ezzel gyakorlatilag világossá téve, hogy Brüsszelnek nemhogy nem sikerült csökkentenie az Európai Unió energiafüggőségét, 2022 óta inkább növelte a kitettséget.

Európa sokkot kapott, miközben az árak az egekbe szöknek

A szakértők és a nemzetközi elemzőházak szerint jelenleg még csak globális energiasokkról beszélhetünk, mivel készlethiányról egyelőre nincs szó, de ha a következő egy hónapban nem sikerül rendezni a közel-keleti válságot és továbbra is akadozik az LNG-termelés- és szállítás, akkor a 2022-esnél is nagyobb energiaválság vezethet ismét inflációs sokkhoz és gazdasági recesszióhoz.

Az orosz-ukrán háború kitörését követően Brüsszel elhatározta, hogy megszünteti az energiafüggőségét Oroszországtól. A legnagyobb kihívást a csővezetéken érkező földgáz kiváltása okozta, amelyet a kontinens nagy részén a jóval drágább amerikai, katari és továbbra is orosz LNG váltott fel. A cseppfolyósított földgáz beszerzése jóval kiszámíthatatlanabb, a vezetékesnél jelentősen nagyobb logisztikát igényel és a szállítási költségek is többszörösére emelkedtek.

A katari földgáz kiesése kisebb részben érinti az EU-t és elsősorban Ázsiában keltett riadalmat, de az esetleges kínálathiánytól való félelem világszerte felhajtotta az árakat. Az LNG szállítmányok egy részét a magasabb árajánlatokkal már megpróbálják elterelni a távol-keleti gazdaságok, Kína, Dél-Korea és India, a folyamat pedig gyorsan ingadozóvá tette a tőzsdei árakat. A Financial Times összefoglalója szerint a helyzet olyan súlyos, hogy Dániában és Hollandiában nappal – a napenergia-termelésnek köszönhetően – 20-25 euró/MWh a tarifa, ami éjszakára, amikor a javarészt földgáz-erőművekre hárul az áramtermelés, 450 euróig is felszökik. 

Ez nem jelenti azt, hogy az EU-nak feltétlenül vissza kellene térnie az orosz függőséghez, de az nyilvánvalóvá vált, hogy a hosszútávú gázszerződések hiánya milyen súlyos következményekkel jár.

Putyin már jelezte, nincs szüksége Európára

Az újabb energiaválság lehetőségét gyorsan megragadta Oroszország, Vlagyimir Putyin a közelmúltban világossá tette, nem biztos, hogy Moszkva megvárja a 2027 végén életbe lépő uniós tilalmat, akár már jóval hamarabb is leállíthatja a földgázszállítást az EU-ba. Magyarország szempontjából jó hír, hogy az orosz elnök azt is leszögezte, ez csak az LNG szállítmányokat érinti, a vezetékes gázszállításra nem vonatkozik. Jelenleg Magyarország és Szlovákia vásárol vezetékes orosz gázt, s miközben Brüsszel mindent megtesz, hogy ne használjon orosz forrásokat, sorra dönti meg a rekordokat az európai kikötőkbe érkező orosz LNG mennyisége.

A szakértők ezért arra figyelmeztetnek, az Európai Unió ha nem is változtat az Oroszországgal szemben folytatott konfrontatív politikán, az energiabiztonság érdekében Brüsszel mérsékeltebb hangnemre válthat, ha hosszú ideig elhúzódik a válság.

Korábban a Mandiner beszámolt róla, a brüsszeli politikában is irányadó Bruegel intézet helyzetértékelésében rámutatott, az Európai Unió elmulasztotta az energiakitettségének a csökkentését, pusztán Moszkva helyett Washingtontól és a szélsőséges LNG-piactól tette magát függővé. Mivel az új földgáz- és kőolajbeszerzési csatornák jóval drágábbak és a logisztika is nagyobb infrastruktúra-igényű, így összességében az EU sokkal kiszolgáltatottabb most a globális válságoknak, mint 2022-ben volt. 

Ha az iráni konfliktus elhúzódik, az újabb inflációs sokkot okozhat, amely az eurozónában és az egész unióban érezteti hatását, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. 

A szakértők ugyanakkor bizakodóak, a piac a jelek szerint nem készül kínálathiánnyal járó, elhúzódó válságra.

Nyitókép: Giuseppe CACACE / AFP