Ismét bebizonyosodott: Ukrajnában a béke az egyetlen megoldás

Immár négy éve, hogy Oroszország 2022. február 24-én támadást indított Ukrajna ellen. A konfliktus, amely kezdetben „különleges katonai műveletként” indult, mára Európa második világháború utáni legsúlyosabb fegyveres összeütközésévé vált. Több millió halott vagy sebesült katona és több mint 10 ezer civil veszteség és több millió menekült, és akkor az anyagi kárt is meg sem említettük. Mindez egy olyan háborúban, amelyben a kompromisszum nélküli nyugati támogatás csak egyet ért el, meghosszabbította a szenvedést, miközben Magyarország már az első pillanattól a béke mellett tette le a voksát.

A háború négy éve alatt a frontvonalak csak lassan változtak, és a véres állóháború jellege mindmáig megmaradt. Oroszország jelenleg Ukrajna mintegy 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt, beleértve a Krímet, a donbászi területek nagy részét és Zaporizzsja egy jelentős részét. A keleti fronton (főként Donbászban) lassú, de folyamatos orosz előrenyomulás zajlik, míg délen (Zaporizzsja térségében) nagyrészt mozdulatlan a frontvonal, igaz időnként itt is sikeres offenzívákat indítanak az oroszok.

A háború „drón- és rakétakorszaka” teljes erővel zajlik: Oroszország folyamatosan támadja az ukrán energetikai és katonai, valamint ipari létesítményeket, erre válaszul Ukrajna – jóval kisebb intenzitásal – orosz területekre méri csapásait. Az energiainfrastruktúra elleni támadások miatt Ukrajna áramtermelő kapacitásának több mint fele megsemmisült: a téli hónapokban sok településen csak órákra van áram, fűtés nélkül. Milliók élnek középkori körülmények között. Több mint hétmillió ukrán menekült külföldre, további négy-ötmillió a belső menekültek száma. Ukrajna demográfiája katasztrófa felé tart: a háború kezdete óta mintegy tízmillió embert veszített el, a születésszám drasztikusan csökkent. 

A diplomáciai reménysugár: tárgyalások a távoli láthatáron

A 2025-ben hivatalba lépett Trump-adminisztráció nyomására felgyorsultak a béketárgyalások. Abu Dhabi után február 17-18-án Genfben zajlott a harmadik körös amerikai közvetítéssel zajló tárgyalás.

Zelenszkij korábban azt mondta: az év első felében reális a lezárás. Ugyanakkor a fronton mindkét fél még mindig a „többet akar” logikával harcol – ez pedig csak újabb áldozatokat jelent.

Magyarország: humanitárius segítség és következetes békepolitika

Magyarország a kezdetektől egyértelműen a béke pártján állt – Orbán Viktor miniszterelnök már 2022 februárjában azt mondta:

Magyarország nem küldött fegyvert, de segített: százezreket fogadott be menekülteket, humanitárius segélyt nyújtott, és ma is támogatja a háború sújtotta területeket, és kulcsfontosságú szerepe van Ukrajna energiával való ellátásában. A kárpátaljai magyar közösség azonban különösen nehéz helyzetben van: áramkimaradások, kényszersorozás, nyelvhasználati korlátozások nehezítik mindennapjaikat.

A szankciók politikája is világosan megmutatta: Brüsszel és Washington háborús logikája Európát, így Magyarországot is sújtotta. Az energiaárak robbanása, az infláció, a gazdasági visszaesés mind-mind annak a bizonyítéka, hogy a szankciók – közel 20 darab uniós szankciós csomag – nem törték meg Oroszországot, de súlyos terhet róttak a kontinensre. Magyarország ellenállt a nyomásnak, megvédte nemzeti érdekeit – és ma is ezt teszi, akár akkor is amikor éppen Ukrajna zsarolja és fenyegeti.

Mi a kiút?

Négy év után egyértelmű: nincs katonai megoldás. A háború folytatása csak újabb temetőket és romokat jelent. Reális kompromisszum kell: tűzszünet, területi realitások elismerése, semlegességi garanciák, valamint az ukrajnai kisebbségek (így a kárpátaljai magyarok) jogainak biztosítása. 

Csak így kezdődhet az újjáépítés és a regionális stabilitás. Magyarország továbbra is a béke hangja marad Európában. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: „A háború nem megoldás, a béke az.”

Nyitókép forrása: BULENT KILIC / AFP

***