„A háború hamarosan véget ér, de egy nagyon-nagyon veszélyes fázisba lépünk, ahol sokan megpróbálnak majd pénzt szerezni” – mondta Philip Pilkington brit közgazdász a Mandinernek. A szakértővel beszélgettünk arról, hogy Ukrajna uniós csatlakozása milyen következményekkel jár, milyen válságok fenyegetik Európát.
Philip Pilkington brit közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint Ukrajna uniós csatlakozása katasztrofális gazdasági következményekkel járna. A közgazdász nem erkölcsi kérdésként közelíti meg a kérdést, hanem gyakorlati módon.
A közgazdász részt vett egy elemzés készítésében is, amely a rendelkezésre álló adatok alapján megpróbálta kiszámolni, hogy mennyibe is kerülne Európának és Magyarországnak, ha Ukrajnát gyorsított eljárás folytán felvennék az Európai Unió tagjai közé. A következő adatokat számolták ki:
„A csatlakozás ára: ki fizeti meg Ukrajna EU-tagságát” című MKI elemzés témájában előadást tartott Philip Pilkington, amelyen elmondta:
egy főre lebontva, minden egyes magyar adófizetőnek 3,9 millió forintba kerülne az ukrán uniós csatlakozás.
„Az átlagos magyar munkavállalót tehát arra kérnék, hogy a fizetésének 43-67%-ának megfelelő összeget fizessen ki Ukrajna újjáépítésére és integrálására” – állította a közgazdász. Pilkington hozzátette: a számok becslések, vannak, akik nagyobb költségekre számítanak, vannak, akik kisebbre.
A közgazdásszal az előadása előtt ültünk le egy interjúra, amely során Ukrajna mellett beszéltünk a szankciós politikáról, energiaválságról, és az Európai Unió jövőjéről.
***
A brit közgazdász egyike volt azoknak a kommentátoroknak, aki már 2022-ben arról beszéltek, hogy az Oroszország elleni szankciók nem fognak működni. Pilkington elmondta: éppen az ellenkezőjét eredményezték a szankciók, mint amit a nyugati szövetségesek szerettek volna. „Az elején nem hittem, hogy nagy hatással lesznek Oroszországra. Végül azonban javítottak az orosz gazdaságon. Az orosz gazdaság soha többé nem lesz ugyanaz. A háború után sokkal iparosodottabb lesz, mint korábban ” – mondta. Hozzátette: Jacques Sapir francia közgazdász, aki az orosz gazdaság szakértője, tavaly járt Budapesten, és elmondta: az oroszok a háborús termelést békés időkben is folytathatják. Ez az, amit az Egyesült Államok tett a második világháború után.
„Tehát a szankciók nemcsak hogy nem működtek – és én elég biztos voltam benne, hogy nem fognak működni –, hanem valószínűleg még javítottak is az orosz gazdaságon.”
Ennek ellenére az amerikai Kongresszusban jelenleg is várakozik egy szankciós tervezet, amelytől, mind a republikánusok, mind pedig a demokraták azt várják, hogy akkora nyomást helyez Putyinra, hogy békét köt. A brit közgazdász szerint a Kongresszusban kevesen értenek a külpolitikához és csak a lobbisták hatására cselekednek. A közgazdász szerint jelentős az ukrán lobbi a Kongresszus környékén.
„Szerintem azért nyomják még mindig a szankciócsomagokat, mert ha elfogynak a teendőik, akkor nem lesz miért lobbizni” – mondta Pilkington. A szakértő szerint a háború az EU-ban és Washingtonban egyre inkább egy „vagyonelszívási rendszerré” válik. „Lobbizási hálózatok jöttek létre a szerződések megszerzésére.
A háború hamarosan véget ér, de egy nagyon-nagyon veszélyes fázisba lépünk, ahol sokan megpróbálnak majd pénzt szerezni”
– jelentette ki a szakértő.
Magyarországgal szemben gyakori vád, – különösen az angolszász sajtóban – hogy az orosz olaj megvásárlásával „pénzeli az orosz háborús gépezetet”, azonban a felszín alatt a világ jelentős része továbbra is kereskedik Moszkvával.
„Nem sokan tudják, de az Egyesült Államok a háború alatt is orosz uránt vásárolt atomerőművei számára.
Az Egyesült Államoknak nincs alternatív forrása, ezért még a Biden-kormány is uránt vásárolt Moszkvától. A magyarok tehát csak úgy cselekszenek, ahogy a Biden-kormány. Olyasmit vásárolnak, amit máshol nem tudnak megvásárolni. A Biden-kormány máshol nem tudott uránt szerezni, ezért Oroszországtól vásárolta. Magyarország sehol máshol nem tud olajat szerezni, ezért végül Oroszországtól vásárolja.”
A brit közgazdász szerint az EU Ukrajna-politikájának az egyik nagy problémája, hogy olyan emberek vezetik Brüsszelt, akik eddig minden pozíciójukban kudarcot vallottak.
„Von der Leyen és Kallas karrierje a háborútól függ.
Ha megnézzük ezeknek a politikusoknak a profilját, akkor láthatjuk, hogy korábban bármilyen munkát is végeztek, abban általában kudarcot vallottak. Kaja Kallas nem volt túl népszerű miniszterelnök. Ursula von der Leyenről köztudott, hogy katasztrofális honvédelmi miniszter volt Németországban. Tehát ezeket az embereket a háború miatt léptették elő, mert mások valószínűleg látták, hogy ez nem fog működni.”
A közgazdász az interjúban utalt a Politico által megszivárogtatott szerző és eredet nélküli „prosperitási ütemtervre”.
„Az EU-ban olyan tervek kezdenek megjelenni, amelyek az adófizetők pénzét akarják felhasználni arra, hogy piaci ár alatt támogatott magánbefektetési eszközökbe, befektetési hozamokba stb. fektessék be. Ez egyfajta lopás, de ha akarod, ezt a lopást egy szép csomagba is csomagolhatod. Mondhatod, hogy piaci hozam alatt kell maradnunk, mert Ukrajna ügye milyen fontos”
– magyarázta Philip Pilkington.
A közgazdász borús képet festett Ukrajna uniós csatlakozásáról is.
„Szerintem ez tönkre fogja tenni az EU-t. Ez a magyar kormány álláspontja is, és szerintem is ez az igazság. Amikor az elején gyorsított csatlakozási folyamatról volt szó, az oroszok tényleg fontolgatták, hogy támogatják azt, mert ez tönkretenné az EU-t” – mondta Pilkington. A szakértő elmondta: a költségvetés olyan vitákat okozna, amely azonnal válsághoz vezetne, különösen mivel a francia és az olasz gazdaság is a csőd szélén áll.
A közgazdász elmondta: téves elképzelés, hogy az európai gazdaságok megmenthetőek Ukrajnával.
„Például Olaszország és Franciaország, komoly hitelfelvételi problémákkal küzd. Olaszország jelenleg az Európai Központi Bank kényének-kedvének van kitéve. Meloni éppen ezért nem úgy kormányoz, ahogyan azt kampányában ígérte, mert Mario Draghi feltehetően megmondta neki, hogy ha nem viselkedik megfelelően, akkor leállíthatják a finanszírozást. Franciaország még nem tart ott, de már most sem tudják elfogadni a költségvetést a parlamentben, és a kormány teljes patthelyzetben van.
Úgy gondolom, hogy ezek közül a vezetők közül néhányan Ukrajnában lehetőséget látnak egy adósságalap létrehozására, eurókötvények kibocsátására, és úgy gondolják, hogy ez megoldja a problémájukat. Ez azonban nem oldja meg a problémájukat, mert nem teszi semmissé az adósságukat. Ez csak azt jelenti, hogy egy halom adósságra, ráraknak egy másik halom adósságot.”
A német kormányzattal kapcsolatban elmondta: Merz elvileg pénzügyi szakember volt, és ha valakinek, hát neki tudnia kéne, hogy nem működne ez az ötlet.
Európa másik problémája az energia. A szakértő szerint az LNG hatalmas tévedés volt, amelyet ügyes lobbisták harcoltak ki.
„Az LNG esetében az amerikai gázipar rendelkezett némi tartalékkapacitással, ezért lobbizni kezdett Európában, és a legegyszerűbb módja a lobbizásnak az volt, hogy felkapaszkodott az ukrajnai háborúra. Ez népszerű volt a Biden-kormánynál, és kezdetben a Trump-kormánynál is, amíg a gázárak emelkedni nem kezdtek. Ekkor pedig népszerűtlenné vált.
Nem tudom, miért nem tudják a brüsszeli tisztviselők megkülönböztetni a lobbistákat a politikai döntéshozóktól. Úgy tűnik, egyre nehezebb nekik ez. Szerintem nagyon kétségbeesett helyzetben vannak. Mindannyian aláírtak valamit, ami nem működött. Ez egy kicsit olyan, mintha valaki bedőlne egy piramisjátéknak, és egyre kétségbeesettebbé válik, miközben a racionális dolog az lenne, ha egyszerűen elfogadná, hogy elvesztett egy kis pénzt. Helyette teljesen irracionálisak lesznek, eladják a házukat, és a házukat befektetik.
Szerintem itt az ideje, hogy akik nem lettek megvezetve azt mondják azoknak, akik majdnem csődbe vitték Európát, hogy tűnjenek el.
Az orosz gáz bekapcsolásának kérdése geopolitikailag rendkívül bonyolult. Úgy gondolom, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, jelenleg csak a saját energiaellátásuk biztonságára kell koncentrálniuk. Úgy gondolom, hogy jelenleg a legjobb, amit tehetünk, az az, hogy biztosítjuk az energiaellátás biztonságát.”
Megkérdeztük Pilkingtont, hogy szerinte mi a lehető legjobb és mi a lehető legrosszabb forgatókönyv Európa számára.
„A legjobb esetben a háború hamarosan véget ér, és a háború után Brüsszelben kialakul egy olyan vezetés, amely eltávolítja az összes embert, aki tönkretette a kontinenst, a jelenlegi Bizottságot elküldik, és helyette egy normális Bizottságot hoznak létre, de ezt nagyon gyorsan teszik meg.
Ezután teljesen megváltoztatják a politikát számos kérdésben, és sokkal racionálisabbá válnak. Nem hiszem, hogy ez a valószínű kimenetel, de nem tartom lehetetlennek. Úgy gondolom, hogy a Davosban láthattuk, hogy sok vezető teljesen felébredt arra, hogy ez egy új világ, és talán ez folytatódhat, de meg kell szabadulniuk az egész Bizottságtól. Ki kellene mondani, hogy ez a Bizottság bizonyos értelemben illegitim, és gyakorlatilag azt kellene mondani, amit az Orbán-kormány mond a Von der Leyen-bizottságról: ezek az emberek illegitimek, mindent tönkretettek, és most mi fogjuk rendbe hozni” – mondta a legoptimistább forgatókönyvről.
„A legrosszabb esetben Ukrajna EU csatlakozása gyorsított eljárással zajlik le. Az EU három-öt éven belül felbomlik.
Jönnek a különböző pénzügyi válságok, energiaválság is bekövetkezhet. A legrosszabb esetben visszatérünk az 1930-as évekhez” – mondta a legpesszimistább forgatókönyvről Philip Pilkington. De hozzátette: várhatóan egy olyan forgatókönyv valósul meg, amely valahol a kettő között helyezkedik el.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna kezében ott van az „energiafegyver”, merthogy az olaj (ellentétben a gázzal) még mindig Ukrajnán keresztül jön. „Ez súlyos dolog. Nincs az ukránoknak ehhez egyébként joguk” – mondta Orbán Viktor Békéscsabán, aki szerint Ukrajna megszegi az EU-val kötött társulási szerződést azzal, hogy veszélyezteti egy tagállam energiabiztonságát.
Nyitókép: Juan BARRETO / AFP
A szakértő szerint közölték a Tisza Párt elnökével, mi a feltétele a hivatalban maradásának.
„Peti! Ezek szerint neked rendben van, ha Ukrajna veszélyezteti a magyar emberek ellátását” – üzent a Tisza-vezérnek Kocsis Máté.
„Ultimátumokat inkább a Kremlnek és semmiképpen sem Kijevnek kellene címezni” – írta közleményében az ukrán külügyminisztérium.
Az ukránok továbbra is zárva tartják a Barátság kőolajvezetéket, melyen keresztül orosz olaj jön hazánkba, a magyar kormány ezért kemény lépésre szánta el magát. Itt van minden, amit Zelenszkijék zsarolásáról tudni érdemes.
Azonnal reagált a külügyminiszter.
Közleményt adott ki az ukrán külügy.
Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink a héten.
A Sinistra körzet az utóbbi évtizedek legjobb magyar regénye. Arról, hogy mi történt a kelet-európai társadalmakkal a második világháborút követő időkben, nagyon kevés irodalmi mű tud ennyit. Győrffy Ákos írása.
Lemondás és haláleset miatt is ki kellett írni voksolásokat.
