Egyre feszültebb a légkör.
Törökország hat F–16-os vadászgépet és légvédelmi rendszereket vezényelt Észak-Ciprusra a közel-keleti térségben kialakult feszültségek miatt – jelentette be hétfőn a török védelmi minisztérium. A tárca azt is jelezte, hogy Ankara a helyzet alakulásától függően további katonai lépésekre is készen áll.
A közlemény szerint a repülőgépeket és a légvédelmi eszközöket a szigeten élő török közösség védelme érdekében telepítették az Észak-ciprusi Török Köztársaságba. A minisztérium hangsúlyozta, hogy az intézkedés egy szélesebb terv része, amely az észak-ciprusi állami struktúrák védelmi képességeinek megerősítését szolgálja.
Az elmúlt napokban több európai ország is fokozta katonai jelenlétét Cipruson, miután a múlt héten iráni dróntámadás érte a szigeten működő brit Akrotíri légibázist. Biztonsági források szerint a drónt a Libanonban működő, Iránhoz kötődő Hezbollah fegyveres szervezet indította.
A sziget 1974 óta megosztott: egy görög támogatással végrehajtott rövid puccsot követően török csapatok szállták meg az északi területeket. Törökország nem ismeri el a sziget déli részét irányító, nemzetközileg elismert görög ciprusi kormányt, ugyanakkor egyedüli államként ismeri el az Észak-ciprusi Török Köztársaságot.
Ankara szombaton felszólította Iránt, hogy ne indítson újabb rakétákat Törökország irányába. A török vezetés egyben bírálta az európai országok ciprusi katonai telepítéseit is, mert álláspontjuk szerint ezek növelik annak veszélyét, hogy a sziget belekeveredik az egyre szélesedő iráni konfliktusba.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
(MTI)
Nyitókép: OZAN KOSE / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Rendkívüli döntést hozott a kormány.
Az olajárat nem az dönti el, hogy mennyi kőolaj van a föld alatt, hanem az, hogy válság idején mennyi jut el biztonságosan a finomítókig, majd a kutakra.
Az amerikai lap szerint a háborús kommunikáció több ponton is emlékeztet arra, ahogyan Moszkva indokolta Ukrajna megtámadását.
Iráni atomkészletekre csapnának le.
Kijev attól tart, hogy Washington figyelme elterelődik a háborúról.
Egyszer s mindenkorra véget kell ennek vetni.
Mindenáron Magyar Péterből akarnak miniszterelnököt kreálni az ukránok.
