A nyugati politikában ismét előkerült egy régi terv Ukrajna támogatására. A befagyasztott orosz vagyon felhasználását egyre többen sürgetik, miközben a befagyasztott állami tartalékok sorsa körül komoly jogi, pénzügyi és politikai viták zajlanak.
Az orosz–ukrán háború immár évek óta tart, és a nyugati döntéshozók továbbra is új finanszírozási forrásokat keresnek Ukrajna támogatására. A vita középpontjában ismét az orosz vagyon áll: egyes politikusok szerint a befagyasztott orosz vagyont kellene felhasználni Kijev támogatására. Az Euractivon megjelent véleménycikk szerint a Nyugatnak most kellene lépnie, és közvetlenül az orosz állami pénzekből finanszíroznia Ukrajna további támogatását.
A cikk szerint Ukrajna immár az ötödik évébe lépő háborút vív Oroszországgal, miközben a nyugati országok – az Egyesült Államoktól Japánig – fegyverekkel, hírszerzési információkkal és pénzügyi támogatással segítik Kijevet. A szerző úgy látja, hogy az eddigi támogatások ellenére új forrásokra van szükség, ezért ismét előkerült a befagyasztott orosz állami eszközök felhasználásának terve.
A cikk szerint az Európai Unió 2025 végén egy olyan tervet javasolt, amely 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami eszközt használt volna fel Ukrajna támogatására. Ezeknek az eszközöknek a nagy részét a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi elszámolóház kezeli. A terv azonban elakadt. A véleménycikk szerint Belgium blokkolta az elképzelést, miközben a szerző arról is ír, hogy Magyarország akadályozza az EU tartalékmegoldását, amely 90 milliárd eurós hitellel segítette volna Ukrajnát.
A cikk ezért egy másik utat javasol. A szerző szerint az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Németországnak és Kanadának külön koalíciót kellene létrehoznia, és közösen kellene felhasználniuk a saját joghatóságuk alatt lévő orosz állami eszközöket.
Az érvelés szerint ezek az országok együtt mintegy 68 milliárd eurónyi befagyasztott orosz szuverén vagyont tartanak ellenőrzésük alatt. A szerző szerint ez az összeg ugyan nem oldaná meg Ukrajna minden problémáját, de jelentős támogatást jelentene Kijev számára. A javaslat szerint a 2026 júliusában Franciaországban megrendezendő G7-csúcs lehetne a határidő, amikorra véglegesíteni kellene a befagyasztott pénzek felhasználásának tervét.
A befagyasztott orosz vagyon felhasználásának terve azonban messze nem mindenki szerint problémamentes. A kritikusok egyik legfontosabb érve, hogy az állami tartalékok elkobzása súlyos jogi precedenst teremthet a nemzetközi pénzügyi rendszerben. A nemzetközi jog egyik alapelve a szuverén államok tulajdonának védelme. Ha politikai döntéssel más állam vagyonát használják fel, az sok szakértő szerint megkérdőjelezheti ezt az alapelvet.
A kritikus értelmezések szerint egy ilyen lépés azt az üzenetet közvetítheti, hogy a devizatartalékok biztonsága politikai helyzettől függ.
Ez pedig nem csupán Oroszországot érintheti. Több elemzés arra figyelmeztet, hogy az orosz vagyon felhasználása a globális pénzügyi rendszer stabilitását is érintheti. Ha egy ország tartalékait politikai döntéssel elkobozzák vagy más célra használják fel, az más államokat is arra ösztönözhet, hogy átgondolják saját tartalékaik elhelyezését. Különösen a globális Dél országai számára lehet intő jel egy ilyen precedens.
Egyes szakértők szerint ez arra ösztönözheti őket, hogy kivonják devizatartalékaikat nyugati pénzügyi intézményekből, ami hosszabb távon gyengítheti az európai és amerikai pénzügyi központok szerepét.
A befagyasztott orosz vagyon felhasználása komoly jogi vitákhoz is vezethet. Ha a konfliktus lezárul vagy a szankciók megszűnnek, az érintett intézmények – például bankok vagy pénzügyi elszámolóházak – akár kártérítési perek célpontjává válhatnak. Ez jelentős pénzügyi kockázatot jelenthet azoknak az országoknak és intézményeknek, amelyek a befagyasztott eszközöket kezelik.
Emellett az ilyen lépések orosz ellenlépéseket is kiválthatnak. Moszkva válaszul például nyugati vállalatok vagyonát foglalhatja le, korlátozhatja a befektetéseket, vagy más gazdasági intézkedésekkel reagálhat.
A kritikus értelmezések szerint a befagyasztott pénzek felhasználása akár gazdasági hadviselésként is értelmezhető, ami tovább növelheti a feszültséget. Az orosz vagyon felhasználásának terve a háború jövőjéről szóló vitákba is illeszkedik. Ha a befagyasztott pénzekből katonai támogatást finanszíroznának, egyes bírálók szerint az inkább a konfliktus elhúzódását segítené elő, mintsem a békés rendezést.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
A szakértők szerint az orosz olaj betiltása nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmi alapot is érintheti.
Európai diplomaták szerint a bizottsági elnök túllépte a hatáskörét az iráni konfliktus ügyében.
Az amerikai lap szerint a háborús kommunikáció több ponton is emlékeztet arra, ahogyan Moszkva indokolta Ukrajna megtámadását.
Kijev attól tart, hogy Washington figyelme elterelődik a háborúról.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
Lesz itt nemulass.
A szakértők szerint az orosz olaj betiltása nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmi alapot is érintheti.
