Az orosz energia kivezetésének terve komoly gazdasági következményekkel járhat Európában. Az elemzők szerint a rezsicsökkentés jövője is veszélybe kerülhet, ha Brüsszel valóban betiltja az orosz olajat és gázt, mert ez nemcsak az üzemanyagárakat emelheti meg, hanem a magyar rezsivédelmi alap bevételeit is csökkentheti.
Az orosz energia kivezetése nem csupán geopolitikai vagy ideológiai kérdés, hanem kőkemény gazdasági ügy – hangzott el a Mesterterv legutóbbi adásában. A műsorban Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója arról beszéltek, hogy az orosz energiahordozók kiesése a rezsicsökkentés fenntarthatóságát is veszélybe sodorhatja.
Kereki Gergő szerint az orosz olaj és gáz kérdése messze túlmutat egy egyszerű energetikai vagy ideológiai vitán, mivel alapvetően a háztartások pénztárcáját érintő gazdasági kérdésről van szó. A Századvég egyik tanulmánya szerint az orosz olaj betiltása közép- és hosszú távon jelentős drágulást hozhat.
A számítások alapján a benzin ára literenként akár 1026 forintra, a gázolaj pedig 1051 forintra emelkedhetne. Az elemzők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a következmények nem állnának meg az üzemanyagáraknál.
Kereki Gergő rámutatott arra is, hogy az orosz olaj közvetett módon a rezsicsökkentéssel is összefügg. A Mol ugyanis jelentős nyereséget ér el azzal, hogy az orosz Urals típusú olajat dolgozza fel, és ennek a profitnak a nagy részét az állam különadóként a költségvetésbe irányítja.
Ennek a nyereségnek a 95 százalékát az állam egy különadó formájában beszedi és bekerül a magyar költségvetésbe, méghozzá a magyar költségvetésnek nem is akármelyik fejezetébe, hanem egészen konkrétan a magyar költségvetés rezsivédelmi alapjába, amiből Magyarország a rezsicsökkentést finanszírozza.
A főszerkesztő szerint ezért az orosz energia teljes kivezetése akár három-három és félszeres rezsiár-emelkedést is jelenthetne.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a kérdést érdemes más megközelítésből vizsgálni, és nem elsősorban az orosz olaj körüli vitaként, hanem a rezsicsökkentés védelmének kérdéseként értelmezni. Az elemző úgy látja, hogy ez az intézkedés a kormány egyik legfontosabb politikai eredménye, amelyet a Fidesz-kormány vezetett be több mint egy évtizede, és amelyet azóta számos alkalommal kellett megvédeni különböző gazdasági és politikai viták során.
Szerinte a rezsicsökkentés jelentősége a mindennapi életben is érzékelhető, ezért az emberek számára nem pusztán politikai jelszó, hanem valós, a háztartások kiadásait befolyásoló intézkedés.
Úgy véli, az energiapolitika körüli viták és az Ukrajnával kapcsolatos kérdések a következő időszak politikai napirendjében is meghatározó szerepet játszhatnak. Az elemző szerint mindez arra utal, hogy a választók számára egyre világosabbá válik, milyen következményekkel járhatnak az energiaellátással kapcsolatos döntések, és hogy ezek a kérdések a politikai kampány egyik kulcstémájává válhatnak.
G. Fodor Gábor szerint az energiapolitikai viták végső soron mindig a hétköznapi emberek mindennapi megélhetésénél érnek földet. Úgy látja, az emberek számára nem elsősorban az ideológiai vagy geopolitikai szempontok a meghatározók, hanem az, hogy mennyibe kerül az energia, és hogy képesek-e kifizetni a mindennapi kiadásaikat.
A XXI. Század Intézet kutatásai alapján az energiaárak emelkedésétől való félelem az egyik legerősebb társadalmi aggodalom, és ez pártpreferenciától, életkortól vagy lakóhelytől függetlenül jelen van a választók körében. Az elemző szerint sokan úgy érzik, hogy az energia már jelenleg is drága, ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy a rezsicsökkentés nélkül a terhek még jóval nagyobbak lennének a háztartások számára.
G. Fodor Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak növekedése nemcsak a rezsiszámlákban jelenik meg, hanem az egész gazdaságban láncreakciót indíthat el. Ha az üzemanyag ára jelentősen emelkedik, az a szállítási költségeken keresztül hatással lehet az élelmiszerekre, a szolgáltatásokra és gyakorlatilag minden termék árára.
Éppen ezért az energiapolitikai döntések következményei közvetlenül érinthetik a háztartások pénzügyi helyzetét.
Az elemző szerint ebből következik, hogy az ilyen viták végső soron mindig a mindennapi élet szintjén válnak érthetővé, hiszen az emberek természetes módon a saját pénztárcájuk felől közelítik meg ezeket a kérdéseket, és azt mérlegelik, milyen hatással lehetnek a döntések a családok megélhetésére.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
Európai diplomaták szerint a bizottsági elnök túllépte a hatáskörét az iráni konfliktus ügyében.
Újra napirenden a terv, amely a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozná Kijev támogatását.
Több országban a támogatások felfüggesztéséről beszélnek.
Akár 11,5 lejre, csaknem 1000 forintra nőhet a gázolaj literje, sürgős intézkedéseket sürgetnek a szomszédban.
Összesen 23 piros lapot osztott ki a játékvezető. Évtizedek óta nem volt ekkora botrány brazil mérkőzésen.
Azóta már feljelentést tettek az ügyben.
