Veszélyben a rezsicsökkentés: minden magyart érint Brüsszel terve Oroszországgal

Az orosz energia kivezetése nem csupán geopolitikai vagy ideológiai kérdés, hanem kőkemény gazdasági ügy – hangzott el a Mesterterv legutóbbi adásában. A műsorban Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója arról beszéltek, hogy az orosz energiahordozók kiesése a rezsicsökkentés fenntarthatóságát is veszélybe sodorhatja.

A rezsicsökkentés és az orosz energia kapcsolata

Kereki Gergő szerint az orosz olaj és gáz kérdése messze túlmutat egy egyszerű energetikai vagy ideológiai vitán, mivel alapvetően a háztartások pénztárcáját érintő gazdasági kérdésről van szó. A Századvég egyik tanulmánya szerint az orosz olaj betiltása közép- és hosszú távon jelentős drágulást hozhat. 

Kereki Gergő rámutatott arra is, hogy az orosz olaj közvetett módon a rezsicsökkentéssel is összefügg. A Mol ugyanis jelentős nyereséget ér el azzal, hogy az orosz Urals típusú olajat dolgozza fel, és ennek a profitnak a nagy részét az állam különadóként a költségvetésbe irányítja. 

A főszerkesztő szerint ezért az orosz energia teljes kivezetése akár három-három és félszeres rezsiár-emelkedést is jelenthetne.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a kérdést érdemes más megközelítésből vizsgálni, és nem elsősorban az orosz olaj körüli vitaként, hanem a rezsicsökkentés védelmének kérdéseként értelmezni. Az elemző úgy látja, hogy ez az intézkedés a kormány egyik legfontosabb politikai eredménye, amelyet a Fidesz-kormány vezetett be több mint egy évtizede, és amelyet azóta számos alkalommal kellett megvédeni különböző gazdasági és politikai viták során.

Úgy véli, az energiapolitika körüli viták és az Ukrajnával kapcsolatos kérdések a következő időszak politikai napirendjében is meghatározó szerepet játszhatnak. Az elemző szerint mindez arra utal, hogy a választók számára egyre világosabbá válik, milyen következményekkel járhatnak az energiaellátással kapcsolatos döntések, és hogy ezek a kérdések a politikai kampány egyik kulcstémájává válhatnak.

Az emberek az energiaárak elszabadulásától tartanak

G. Fodor Gábor szerint az energiapolitikai viták végső soron mindig a hétköznapi emberek mindennapi megélhetésénél érnek földet. Úgy látja, az emberek számára nem elsősorban az ideológiai vagy geopolitikai szempontok a meghatározók, hanem az, hogy mennyibe kerül az energia, és hogy képesek-e kifizetni a mindennapi kiadásaikat.

G. Fodor Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak növekedése nemcsak a rezsiszámlákban jelenik meg, hanem az egész gazdaságban láncreakciót indíthat el. Ha az üzemanyag ára jelentősen emelkedik, az a szállítási költségeken keresztül hatással lehet az élelmiszerekre, a szolgáltatásokra és gyakorlatilag minden termék árára. 

Az elemző szerint ebből következik, hogy az ilyen viták végső soron mindig a mindennapi élet szintjén válnak érthetővé, hiszen az emberek természetes módon a saját pénztárcájuk felől közelítik meg ezeket a kérdéseket, és azt mérlegelik, milyen hatással lehetnek a döntések a családok megélhetésére.

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP