A Rákóczik, Báthoryk és Zrínyik emlékét őrző munkácsi vár falai ma is állnak – túlélik majd a mostani ukrajnai háborút és az eljövendő évszázadokat is.
Innenső végén néhány Magyarországon maradt falu, túlsó végén a Vereckei-hágó, köztük pedig egy sokat látott, félig hegyes, félig tükörsima táj, a magyar és a ruszin–ukrán nemzetiség lakta terület határán – ez az egykori Bereg vármegye vidéke. Tényleg igazi kapuvidék a Kárpátok végtelen hosszú karéján: a Vereckei-hágó környékén szinte nagyobbacska dombságnak látja a szem a magaslatokat, tökéletes átjáró a kelet-európai, vég nélküli síkságról ebbe a hegyektől körülvett medencébe, ahol a magyar állam létrejött és megmaradt. Az újra meg újra megrongált, mégis kitartó vereckei-hágóbeli honfoglalási emlékműtől kanyargós völgyeken keresztül ereszkedhetünk le az Alföld felé. A hol erdős, hol megkopasztott hegyek közül kiérve hirtelen tárul ki a horizont, ahol a nagy magyar síkság kezdődik.
A honfoglaló magyarok az őshazához hasonló, otthonos, ismert tájat találtak itt, s talán rögtön az első mezőkön megkezdték a letelepedést.
A hegyek és a síkság határán magában álló, vulkáni csúcson már az ősidőktől állt egy földvár, s aztán a középkorban kiépült Munkács vára a stratégiai fontosságú ponton. A későbbi századokban az erődítmény nemcsak Bereg, de a magyar történelmi események egyik fő helyszíne lett. Volt Mátyás, Ulászló, II. Lajos birtokában, később Szapolyai János foglalta el, de központi jelentősége a Rákóczi család nemzedékeinek uralma alatt lett.
I. Rákóczi György, a tehetséges nagypolitikai játékos erdélyi fejedelem 1635-ben itt rendezte be az udvarát, itt fogadta a követeket Franciahontól Svédországig. Özvegye, Lorántffy Zsuzsanna újabb építkezéseket folytatott az amúgy is hatalmas várban. Az apjával ellentétben szerencsétlen politikai kalandokban elbukó II. Rákóczi György is itt élt és szervezkedett Lengyelország ellen – a háború végén a megtámadott lengyelek égették fel bosszúból Bereget. II. György belehalt a csatában szerzett sérülésekbe, s özvegye, a buzgó katolikus Báthory Zsófia tovább őrizte a várat mint a fejedelmi dinasztia jól védelmezhető fészkét.
Dédelgetett fiából, a rövid életű I. Rákóczi Ferencből nem válhatott erdélyi uralkodó, de Zrínyi Ilonával kötött házasságából született a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, II. Rákóczi Ferenc.
Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc legendás anya-fia páros volt történelmünkben. Munkács várának falai több mint két évig védték őket a császári hadak 1685-ben kezdődő ostromában. A vár átadása után a Bécsbe vitt családot szétszakították: Ilonától elvették gyermekeit, Julianna zárdába került, Ferencből császárhű, birodalmi herceget kívántak nevelni az udvarban – az ismert végeredménnyel.
Zrínyi Ilona 1692-ben írt, fiához intézett búcsúlevele örök emberi értékek közvetítője: „Édes fiam, Ferenc! Meg kell vallanom, hogy eleitől fogva mind mái napig dolgaimban nem az emberi, hanem az isteni gondviselés és akarat volt a vezetőm… Semmi sem esik nekem oly súlyosan, mint tőled, legkedvesebb fiamtól elszakadnom… Te csak szorgalmasan tanulj, és igyekezz megtanulni alkalmazkodni, hogy tetteid dicséretének koronáját elnyerjed. A világon semmi sem dicséretesebb, mint a jó név és a tisztességes hír; az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad. A javakat elveszteni semmit sem jelent, de aki becsületét veszti el, mindent elveszít. Ezért, édes fiam, miután egyedül benned van minden örömöm, ne okozz nekem keserűséget, mint ahogy nővéred sem, mert elszenvedtem és legyőztem sok mindent, amit Isten rendelt; és Boldogasszony Szűz Mária legyen anyátok és védelmezőtök minden szükségben, ő sohasem hagy el benneteket. Tiszteld az embereket, érintkezz szívesen az idegenekkel, tudd, hogy téged figyelnek és szeretnek idegen földön is, mert aki másokat tisztel, önmagát tiszteli. A rossz társaságot szorgalmatosan kerüld, mert az az embert gyakran testével és lelkével pokolba viszi. Azokkal társalkodj, akiktől okosságot és minden jót tanulhatsz. Különben a mindenható Istentől anyai szívemmel minden áldást kívánok és maradok mindenütt, ahol csak leszek és minden időben a te szerető anyád. Zrínyi Ilona”
A Rákóczik, Báthoryk és Zrínyik emlékét őrző munkácsi vár falai ma is állnak – túlélik majd a mostani ukrajnai háborút és az eljövendő évszázadokat is.
A szerző a csaladtortenet.blog szerzője.
Nyitókép: Shutterstock
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
350 éve született „a szabadság fejedelme”, az évforduló alkalmából nagyszabású, egész éves programsorozat indul magyarországi és határon túli helyszíneken.
Az is kiderült, kik lesznek a hátoldalon.
Utolértük telefonon Fehér Ferencet, a Kárpátaljai Szent Márton karitász Munkácson élő vezetőjét, aki családjával, a város lakosainak nagy részéhez hasonlóan, az éjszakai robbanásokra riadt fel.
A háború néhány éve gyökeresen megváltoztatta Kárpátalja népességét: a magyarok egyre fogynak, és a folyamatnak még messze nincs vége. Akik kitartottak, most azért küzdenek, hogy a háború elől elmenekült férfiak egyszer hazatérhessenek a családjukkal. Riportunk Ukrajna magyarlakta vidékéről.
Folytatódik a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
Akár 11,5 lejre, csaknem 1000 forintra nőhet a gázolaj literje, sürgős intézkedéseket sürgetnek a szomszédban.
