350 éve született „a szabadság fejedelme”, az évforduló alkalmából nagyszabású, egész éves programsorozat indul magyarországi és határon túli helyszíneken.
Március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésnapján veszi kezdetét és év végéig tart a Rákóczi 350 – A szabadság fejedelme elnevezésű, határokon átívelő rendezvénysorozat – hangzott el Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) fenntartásában működő Habsburg Történeti Intézetben tartott sajtótájékoztatón.
Az alapítvány változatos programsorozattal emlékezik a fejedelemre, hogy bemutassa a még élő Rákóczi-hagyományokat, felidézze a vezérlő fejedelem életútját, a Rákóczi-szabadságharc eseményeit és a kuruc hagyományokat.
„Háromszázötven évvel ezelőtt, 1676. március 27-én Borsi várában megszületett II. Rákóczi Ferenc, akinek a neve három évtizeddel később örökre összeforrt a magyar szabadság eszményével” – kezdte köszöntőbeszédét Ugron Zsolna. A Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója, az esemény moderátora arról is beszélt, hogy a nemzeti történelem nagy hősei minden kultúrában identitásformáló, szimbolikus szerepet töltenek be. A róluk szóló „nagy narratívákat” az emlékezet alakítja.
II. Rákóczi Ferenc hazájához való hűsége is ilyen „nagy narratíva”.
„Képmása méltán kerül Szent István, Szent László és Mátyás király mellé, akiknek emlékét legendák, mondák, népdalok és a népköltészet őrizte évszázadokon át. Rákóczi emlékezete ugyancsak évszázadok óta formálja nemzetünk lelkét, ma is él Kárpát-medence-szerte, határon innen és túl” – fogalmazott Ugron Zsolna.
Éppen ezért – tette hozzá – fontos, sőt nélkülözhetetlen, hogy időről időre elgondolkodjunk azon, mit is jelent nekünk nemzetünk szabadsága és önrendelkezési joga. Azt-e, amit Rákóczi számára a Cum Deo pro Patria et Libertate mottó, ami nemcsak egy hadizászlóra írt jelmondat volt, de a fejedelem hitvallása, élete és végrendelete is.
„Egyetlen mondatba sűrítve, Rákóczi a szabadság fejedelme, hűségéért, példamutatásáért emlékezünk rá évszázadok óta, és idén kiemelten. Azt tanítja a nemzetnek évszázadok óta, és ma is, hogy a magyar függetlenség nem alku tárgya! Az idei programsorozat azt a célt szolgálja, hogy öröksége és emlékezete ne halványuljon el, hanem erősödjön” – adta át a szót Ugron Zsolna Őze Sándornak.
A Habsburg Történeti Intézet igazgatója ugyancsak kiemelte, hogy II. Rákóczi Ferenc a szabadság fejedelme volt. A nevével fémjelzett első jelentős szabadságküzdelmünk vezetőjeként
számára a hit és erkölcs, a haza szabadsága elválaszthatatlan egységet jelentett.
Fontosnak tartotta az összefogás szükségességét, a nemzeti önrendelkezést és a szabadság védelmét. Már a szabadságharc elején kibocsátott brezáni pátensben „zászlaja alá hívta az ország minden, hazáját szerető nemes és nemtelen lakóját”. Az elnyomott jobbágyság, a kiváltságait és megélhetését elvesztett vitézlő rend, valamint az ország kormányzásából kizárt nemesség tagjai önként csatlakoztak szabadságharcához.
„A fejedelem politikai céljai világosak és mindenki számára érthetőek voltak: nem engedte, hogy a Magyar Királyság a Habsburg Monarchián belül jogfosztott és kisemmizett tartománnyá váljon. Ennek érdekében tudatosan törekedett arra, hogy Magyarországot és Erdélyt szuverén államként ismerjék el a nemzetközi porondon. II. Rákóczi Ferenc hitt abban, hogy Magyarország függetlenségének ügye az európai erőegyensúly kérdéskörének szerves része. A keresztény világhoz szóló kiadványában minden európai országgal ismertette a nemzet sérelmeit, a szabadságharc okait. Nem rajta múlott, hogy a nemzetközi érdekek változása végül nem tette lehetővé tervei eredményes megvalósulását” – szögezte le Őze Sándor.
Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kilenc éven át tartó szabadságharc katonailag vereséget szenvedett, a küzdelem korántsem volt hiábavaló. A szatmári békekötéssel a nemességnek sikerült olyan kiegyezést kötni a Habsburgokkal, amely kölcsönös engedményekkel ugyan,
de megmentette Magyarországot a Habsburg Birodalomba való teljes beolvadástól.
II. Rákóczi Ferenc pedig ekkor is tanúbizonyságot adott az uralkodói-emberi nagyságáról, hiszen ahelyett, hogy elfogadta volna a rá is vonatkozó teljes amnesztiát, beleértve a birtokai visszaadását is, a bizonytalan sorsú emigrációt választotta.
„Az isteni gondviselésben való megingathatatlan hite segítette át élete legnehezebb szakaszain. A vezérlő fejedelem fellépése és élettörténete arra emlékeztet minket, hogy a szuverenitás nem ajándék, hanem folyamatos önfeláldozás, valamint bátor kiállás eredménye” – indokolta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, sok más miatt miért gondolták úgy, hogy a mostani évforduló ilyen nagyszabású ünnepségsorozatot érdemel.
Aminek lebonyolításához ráadásul külső együttműködő partnerek – a Hagyományok Háza, a Rákóczi Szövetség és a Teleki László Alapítvány – is csatlakoztak. A rendezvények az emlékező nemzet egészéhez szólva a Rákóczi-kultusz ikonikus helyszíneihez kapcsolódnak, ez csaknem harminc hazai és határon túli települést és mintegy félszáz kapcsolódó eseményt jelent.
A jubileumi programsorozat fő elemei közé tartoznak még a fejedelem életét, műveit és történelmi jelentőségét bemutató kisfilmek, cikksorozat és kötet, tudományos konferencia, tablókiállítás, videópályázat és a rendhagyó történelemórák is.
Ezután a Hagyományok Háza főigazgatója, Both Miklós ismertette az intézmény az emlékévvel kapcsolatos rendezvényeit, ezek II. Rákóczi Ferenc születésnapján, március 27-én összesen 26 helyszínen valósulnak meg, mind a 19 magyarországi vármegyében, illetve hét határon túli helyszínen (Borsi, Kassa, Beregszász, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Óbecse). A Hagyományok Háza hálózata és szakemberei révén kézműves- és alkotó foglalkozások, táncházak, kiállítások, tárlatvezetések, történelmi séták, rendhagyó ének- és zeneórák várnak mindenkit, és számos programot szerveznek kifejezetten diákoknak.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke hangsúlyozta, a szervezet megalapítása óta fontosnak tartják II. Rákóczi Ferenc kultuszának építését, ápolását amellett, hogy elsődlegesen az ifjúságra, a magyar–magyar fiatalok közötti kapcsolatépítésre és a külhoni magyarok megmaradásának zálogául szolgáló iskolaválasztásra fókuszálnak. A Rákóczi Szövetség több évtizedre visszanyúló hagyományának keretében
idén március 15-én 5500 hazai és külhoni diák indul útnak,
hogy legalább egy Rákóczi-emlékhelyet meglátogassanak, és részt vegyenek egy olyan megemlékezésen, amely összefügg a fejedelem tevékenységével.
Szólt arról is, idén nyáron húszezer diákot várnak Magyarországról és a világ harminc országából a Sátoraljaújhelyen tartandó Rákóczi Táborba. II. Rákóczi Ferenc születésnapján, március 27-én pedig mintegy ötezer hazai és külhoni diák részvételével tartanak hagyományőrző megemlékezést a Kossuth téren.
Végül Diószegi László, a Borsi Rákóczi Kastélyközpont és a Teleki László Alapítvány igazgatója ismertette a saját terveiket. Első állomásként március 22-én több száz középiskolás diák részvételével zarándokvonat indul Budapestről a borsi Rákóczi-kastélyban tartandó, nagyszabású, II. Rákóczi Ferenc születésnapjának emlékére rendezett ünnepségre. Március 27-én, a fejedelem születésnapján, nemzetközi konferenciára kerül sor, két hónapra rá, Rákóczi bécsújhelyi szökése előtt tisztelegve ötnapos Rákóczi-lovastúra veszi kezdetét május 26-án Sárospatakról Borsiba Felsővadász, Regéc és Kassa érintésével.
Kitért arra is, hogy a következő egy évben a tervek szerint 300 kistelepülésre látogat majd el a borsi kastélymúzeum Rákóczi családot bemutató utazókiállítása. Október 26-án Rákóczi kassai újratemetésének 120. évfordulója alkalmából pedig a borsi Rákóczi kastély felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki, valamint magyarországi diákok számára szervez tanulmányi kirándulást.
Nyitókép: Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a Rákóczi 350 – A szabadság fejedelme jubileumi rendezvénysorozat beharangozó sajtótájékoztatóján. (Fotók: Habsburg Történeti Intézet)
Muzsikusok határon innen és túl, a budai Vár és egy különleges Guinness-rekord-kísérlet: május 30-án nem csak a BL-döntő helyszíne lesz Budapest. A népzenészek Oroszlános udvarbeli csúcsrangadójáról Kunos Tamás művészeti vezetőt, Kossuth- és Prima Primissima díjas előadóművészt kérdeztük.
Nem ez az első eset.
Május 21-én, csütörtökön mintegy 800 utassal indult útnak a Boldogasszony zarándokvonat Csíksomlyóra, köztük a Rákóczi Szövetség középiskolai szervezeteinek diákjai is szép számmal megtalálhatók. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy milyen programok várnak a résztvvőkre, illetve, hogy mit jelent a magyarság számára ez a zarándoklat.
A köztestület megtartotta tavaszi közgyűlését, ahol az NKA-támogatások ügye és a tavaly év eredményei mellett szóba került, hogy „az MMA érdeke a méltányos és korrekt együttműködés az új kulturális kormányzattal is”.
A Budapest100 közösségi-építészeti fesztivál visszanyúl a kezdetekhez: május 9–10-én az 1916 és 1926 között épült fővárosi lakóházak és intézmények tárják ki a kapuikat.
A Roma Hősök – Nemzetközi Színházi Fesztiválon immáron nyolcadik alkalommal rúgják fel a hagyományt, hogy szakítva az áldozatszereppel elszabadítsák a cigánypoklot.
Robert „Magyar” Brovdi, az Ukrán Pilóta Nélküli Rendszerek Erőinek parancsnoka büszkélkedett el a hírrel.
A NAÜ zaporizzsjai szakértői csoportja engedélyt kért a sérült épület helyszíni megvizsgálására, az ügynökség főigazgatója pedig komoly aggodalmának adott hangot.
