A magyar függetlenség nem alku tárgya! – ma is van mit tanulnunk II. Rákóczi Ferenctől

Március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésnapján veszi kezdetét és év végéig tart a Rákóczi 350 – A szabadság fejedelme elnevezésű, határokon átívelő rendezvénysorozat – hangzott el Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) fenntartásában működő Habsburg Történeti Intézetben tartott sajtótájékoztatón. Az alapítvány változatos programsorozattal emlékezik a fejedelemre, hogy bemutassa a még élő Rákóczi-hagyományokat, felidézze a vezérlő fejedelem életútját, a Rákóczi-szabadságharc eseményeit és a kuruc hagyományokat.

„Háromszázötven évvel ezelőtt, 1676. március 27-én Borsi várában megszületett II. Rákóczi Ferenc, akinek a neve három évtizeddel később örökre összeforrt a magyar szabadság eszményével” – kezdte köszöntőbeszédét Ugron Zsolna. A Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója, az esemény moderátora arról is beszélt, hogy a nemzeti történelem nagy hősei minden kultúrában identitásformáló, szimbolikus szerepet töltenek be. A róluk szóló „nagy narratívákat” az emlékezet alakítja. 

„Képmása méltán kerül Szent István, Szent László és Mátyás király mellé, akiknek emlékét legendák, mondák, népdalok és a népköltészet őrizte évszázadokon át. Rákóczi emlékezete ugyancsak évszázadok óta formálja nemzetünk lelkét, ma is él Kárpát-medence-szerte, határon innen és túl” – fogalmazott Ugron Zsolna. 

Éppen ezért – tette hozzá – fontos, sőt nélkülözhetetlen, hogy időről időre elgondolkodjunk azon, mit is jelent nekünk nemzetünk szabadsága és önrendelkezési joga. Azt-e, amit Rákóczi számára a Cum Deo pro Patria et Libertate mottó, ami nemcsak egy hadizászlóra írt jelmondat volt, de a fejedelem hitvallása, élete és végrendelete is. 

„Egyetlen mondatba sűrítve, Rákóczi a szabadság fejedelme, hűségéért, példamutatásáért emlékezünk rá évszázadok óta, és idén kiemelten. Azt tanítja a nemzetnek évszázadok óta, és ma is, hogy a magyar függetlenség nem alku tárgya! Az idei programsorozat azt a célt szolgálja, hogy öröksége és emlékezete ne halványuljon el, hanem erősödjön” – adta át a szót Ugron Zsolna Őze Sándornak.

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója ugyancsak kiemelte, hogy II. Rákóczi Ferenc a szabadság fejedelme volt. A nevével fémjelzett első jelentős szabadságküzdelmünk vezetőjeként 

Fontosnak tartotta az összefogás szükségességét, a nemzeti önrendelkezést és a szabadság védelmét. Már a szabadságharc elején kibocsátott brezáni pátensben „zászlaja alá hívta az ország minden, hazáját szerető nemes és nemtelen lakóját”. Az elnyomott jobbágyság, a kiváltságait és megélhetését elvesztett vitézlő rend, valamint az ország kormányzásából kizárt nemesség tagjai önként csatlakoztak szabadságharcához.

„A fejedelem politikai céljai világosak és mindenki számára érthetőek voltak: nem engedte, hogy a Magyar Királyság a Habsburg Monarchián belül jogfosztott és kisemmizett tartománnyá váljon. Ennek érdekében tudatosan törekedett arra, hogy Magyarországot és Erdélyt szuverén államként ismerjék el a nemzetközi porondon. II. Rákóczi Ferenc hitt abban, hogy Magyarország függetlenségének ügye az európai erőegyensúly kérdéskörének szerves része. A keresztény világhoz szóló kiadványában minden európai országgal ismertette a nemzet sérelmeit, a szabadságharc okait. Nem rajta múlott, hogy a nemzetközi érdekek változása végül nem tette lehetővé tervei eredményes megvalósulását” – szögezte le Őze Sándor.

Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kilenc éven át tartó szabadságharc katonailag vereséget szenvedett, a küzdelem korántsem volt hiábavaló. A szatmári békekötéssel a nemességnek sikerült olyan kiegyezést kötni a Habsburgokkal, amely kölcsönös engedményekkel ugyan,

II. Rákóczi Ferenc pedig ekkor is tanúbizonyságot adott az uralkodói-emberi nagyságáról, hiszen ahelyett, hogy elfogadta volna a rá is vonatkozó teljes amnesztiát, beleértve a birtokai visszaadását is, a bizonytalan sorsú emigrációt választotta. 

„Az isteni gondviselésben való megingathatatlan hite segítette át élete legnehezebb szakaszain. A vezérlő fejedelem fellépése és élettörténete arra emlékeztet minket, hogy a szuverenitás nem ajándék, hanem folyamatos önfeláldozás, valamint bátor kiállás eredménye” – indokolta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, sok más miatt miért gondolták úgy, hogy a mostani évforduló ilyen nagyszabású ünnepségsorozatot érdemel. 

Aminek lebonyolításához ráadásul külső együttműködő partnerek – a Hagyományok Háza, a Rákóczi Szövetség és a Teleki László Alapítvány – is csatlakoztak. A rendezvények az emlékező nemzet egészéhez szólva a Rákóczi-kultusz ikonikus helyszíneihez kapcsolódnak, ez csaknem harminc hazai és határon túli települést és mintegy félszáz kapcsolódó eseményt jelent. 

Ezután a Hagyományok Háza főigazgatója, Both Miklós ismertette az intézmény az emlékévvel kapcsolatos rendezvényeit, ezek II. Rákóczi Ferenc születésnapján, március 27-én összesen 26 helyszínen valósulnak meg, mind a 19 magyarországi vármegyében, illetve hét határon túli helyszínen (Borsi, Kassa, Beregszász, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Óbecse). A Hagyományok Háza hálózata és szakemberei révén kézműves- és alkotó foglalkozások, táncházak, kiállítások, tárlatvezetések, történelmi séták, rendhagyó ének- és zeneórák várnak mindenkit, és számos programot szerveznek kifejezetten diákoknak.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke hangsúlyozta, a szervezet megalapítása óta fontosnak tartják II. Rákóczi Ferenc kultuszának építését, ápolását amellett, hogy elsődlegesen az ifjúságra, a magyar–magyar fiatalok közötti kapcsolatépítésre és a külhoni magyarok megmaradásának zálogául szolgáló iskolaválasztásra fókuszálnak. A Rákóczi Szövetség több évtizedre visszanyúló hagyományának keretében 

hogy legalább egy Rákóczi-emlékhelyet meglátogassanak, és részt vegyenek egy olyan megemlékezésen, amely összefügg a fejedelem tevékenységével.

Szólt arról is, idén nyáron húszezer diákot várnak Magyarországról és a világ harminc országából a Sátoraljaújhelyen tartandó Rákóczi Táborba. II. Rákóczi Ferenc születésnapján, március 27-én pedig mintegy ötezer hazai és külhoni diák részvételével tartanak hagyományőrző megemlékezést a Kossuth téren.

Végül Diószegi László, a Borsi Rákóczi Kastélyközpont és a Teleki László Alapítvány igazgatója ismertette a saját terveiket. Első állomásként március 22-én több száz középiskolás diák részvételével zarándokvonat indul Budapestről a borsi Rákóczi-kastélyban tartandó, nagyszabású, II. Rákóczi Ferenc születésnapjának emlékére rendezett ünnepségre. Március 27-én, a fejedelem születésnapján, nemzetközi konferenciára kerül sor, két hónapra rá, Rákóczi bécsújhelyi szökése előtt tisztelegve ötnapos Rákóczi-lovastúra veszi kezdetét május 26-án Sárospatakról Borsiba Felsővadász, Regéc és Kassa érintésével.

Kitért arra is, hogy a következő egy évben a tervek szerint 300 kistelepülésre látogat majd el a borsi kastélymúzeum Rákóczi családot bemutató utazókiállítása. Október 26-án Rákóczi kassai újratemetésének 120. évfordulója alkalmából pedig a borsi Rákóczi kastély felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki, valamint magyarországi diákok számára szervez tanulmányi kirándulást.

 Nyitókép: Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a Rákóczi 350 – A szabadság fejedelme jubileumi rendezvénysorozat beharangozó sajtótájékoztatóján. (Fotók: Habsburg Történeti Intézet)