Nem csupán Gutenbergnek van galaxisa, de Gottermayer Nándornak is – Íme a magyar, aki divatba hozta a könyvet!

Jókai kedvenc könyvkötőjéről és a szakma aranykoráról mesél a Ráth György-villa új időszaki kiállítása.

Jókai kedvenc könyvkötőjéről és a szakma aranykoráról mesél a Ráth György-villa új időszaki kiállítása.
Nem ismerek még egy olyan vidéki nagyvárost, ahol ilyen bölcsen ötvözték volna az örökség megóvását a funkcionális új építményekkel.
A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
A kor stílusai közül majd mindegyik megérintette. Az impresszionizmus (Matisse tanítványa volt Párizsban), a sajátosan újjáéledő népiesség, a modernizmus, valamint az art déco. Nizalowski Attila írása.
A serdülők nagy része akár napi hét-nyolc órát is képernyő előtt tölt, és a kisebbek sincsenek nagyon lemaradva tőlük. Mindez hosszú távon nem csupán függőséget okozhat, de fizikai tüneteket is. Interjúnk.
Reke Balázs karaktereinek dobog a szíve, párbeszédei hitelesek, mondatai sallangmentesek, története átélhető, és a Gonosz egyfolytában visszhangzik bennünk.
A jó építészet nemcsak boldogabbá tesz, hanem kihozza belőlünk személyiségünk legjobb oldalát. A szépség éppen ezért nem csupán esztétikai kategória, hanem egyenesen etikai kérdés – állítja fontos könyvében a nonkonform filozófus, Alain de Botton.
A 17. század első felében a bencések kolostorként már nem, hanem csak üdülőhelyként használták a Val d’Oltra-i épületeiket.
Elismert modellből lett haditudósító, aki a második világháborús csataterekről és a koncentrációs táborok borzalmairól fotózott a Vogue magazinnak.
Ami számunkra csupán egy nyaralás színtere, az Olaszországban alapos szabályozás és szervezett működés eredménye. Gianni Annoni írása.
A 20. századi magyar próza egyik meghatározó alakja Szekszárdon nőtt fel, a város és az azt körülölelő szőlőhegyek levegője egész életművét áthatotta. Ebből a sűrű atmoszférából jött létre az a hamisítatlan „pannon próza”, amely írásainak egyik védjegyévé vált. Győrffy Ákos írása.
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
Olyan helyen nőttem fel, ahová mások nyaralni járnak. Minden egyben megvolt ott, víz, erdő, hegyek. Nem nagyon volt miért elkívánkozni onnan.
A szocializmusban faluról városba, a földművelésből gyárba kerülő nők sorsáról született a társadalomtörténész szerző kötete, a Bicikliút a hóviharban – Ingázó nők a szocialista iparban. Interjúnk.
A legmélyebb változások nem az én erőfeszítéseimből születnek, hanem abból, hogy helyet adok magamban Istennek.
A budai új polgár lebontja a régi kis házat, kivágja a kerti fákat, majd nagy ívű építkezésbe kezd. Így tűnik el lassan egy egész városrész, és vele az én világom is.
Zulejka kinyitja a szemét – Guzel Jahina könnyeden olvasmányos, szívbe markolóan szomorú regénye a sztálini terror legmélyének másfél évtizedén vezet minket keresztül.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.