A serdülők nagy része akár napi hétnyolc órát is képernyő előtt tölt, és a kisebbek sincsenek nagyon lemaradva tőlük. Mindez hosszú távon nem csupán függőséget okozhat, de fizikai tüneteket is. interjúnk.
Reke Balázs karaktereinek dobog a szíve, párbeszédei hitelesek, mondatai sallangmentesek, története átélhető, és a Gonosz egyfolytában visszhangzik bennünk.
A kor stílusai közül majd mindegyik megérintette. Az impresszionizmus (Matisse tanítványa volt Párizsban), a sajátosan újjáéledő népiesség, a modernizmus, valamint az art déco. Nizalowski Attila írása.
A jó építészet nemcsak boldogabbá tesz, hanem kihozza belőlünk személyiségünk legjobb oldalát. A szépség éppen ezért nem csupán esztétikai kategória, hanem egyenesen etikai kérdés – állítja fontos könyvében a nonkonform filozófus, Alain de Botton.
A 17. század első felében a bencések kolostorként már nem, hanem csak üdülőhelyként használták a Val d’Oltra-i épületeiket.
Elismert modellből lett haditudósító, aki a második világháborús csataterekről és a koncentrációs táborok borzalmairól fotózott a Vogue magazinnak.
Ami számunkra csupán egy nyaralás színtere, az Olaszországban alapos szabályozás és szervezett működés eredménye. Gianni Annoni írása.
A 20. századi magyar próza egyik meghatározó alakja Szekszárdon nőtt fel, a város és az azt körülölelő szőlőhegyek levegője egész életművét áthatotta. Ebből a sűrű atmoszférából jött létre az a hamisítatlan „pannon próza”, amely írásainak egyik védjegyévé vált. Győrffy Ákos írása.
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
Olyan helyen nőttem fel, ahová mások nyaralni járnak. Minden egyben megvolt ott, víz, erdő, hegyek. Nem nagyon volt miért elkívánkozni onnan.
A szocializmusban faluról városba, a földművelésből gyárba kerülő nők sorsáról született a társadalomtörténész szerző kötete, a Bicikliút a hóviharban – Ingázó nők a szocialista iparban. Interjúnk.
A legmélyebb változások nem az én erőfeszítéseimből születnek, hanem abból, hogy helyet adok magamban Istennek.
A budai új polgár lebontja a régi kis házat, kivágja a kerti fákat, majd nagy ívű építkezésbe kezd. Így tűnik el lassan egy egész városrész, és vele az én világom is.
Zulejka kinyitja a szemét – Guzel Jahina könnyeden olvasmányos, szívbe markolóan szomorú regénye a sztálini terror legmélyének másfél évtizedén vezet minket keresztül.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Repült is a képzelete mindjárt, itt hagyva csapot és papot, ítéletidőket, vissza az időben úgy háromezer évet, egyenesen Krétára, bele a minószi kultúra és civilizáció közepébe, erotikus jelenetekkel tarkított freskók közé, a szigetlakók egyszerre zárt és nyitott társaságába, akiket körülölelt a tenger.
Rómeó, Aramis, Puskás, V. László – csak néhány szerep Veréb Tamás színész-énekesdalszerző sokszínű repertoárjából. A sokat foglalkoztatott művész életében először lett társulati tag, ennek apropóján beszélgettünk egyebek mellett az Erkel Színház újranyitásáról.
A mackó (The Bear) nem valami gyerekmese ezzel a címmel, hanem egy élet és lélek mélyére fúró, filmes sorozatként megszületett kortárs dráma.
Július 4-én eltemettük. Mennyi tisztelet, mennyi szeretet volt ott a levegőben! Rengetegen jöttek, Orbán Viktor és Németh Zsolt is, csendben kísértük őt utolsó útjára. Boris Kálnoky írása.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
