Az ember elengedheti Magyarországot, de Magyarország nem engedi el az embert – e szavak kíséretében vette át Robert Lantos, a Hunyadival nagy ismertséget szerző filmproducer a Magyar Filmakadémia életműdíját a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztiválon, ahol életéről és munkásságáról beszélgettünk vele.
Nem az a lényeges, hogy a külföldi ízt ne válasszuk, hanem az, hogy miért válasszuk a hazait mindenből, amiből csak lehetséges.
Idén emlékezik meg a hazai tudománytörténet Xántus János születésének kétszázadik évfordulójáról. A polihisztor négy kontinensen szerzett tapasztalatai, több száz cikke, könyvei és gyűjteményei okán kora megbecsült tudósai közé tartozott.
Charles Darwin és a laissezfaire kapitalizmus kétszáz éven át az állatok királyságára irányította a Homo sapiens figyelmét, a növények azonban legalább annyira izgalmasak. Talán nem mozognak, de támogatják és védik a hozzátartozóikat, dealeket kötnek, és ravaszul átverik az ellenségeiket.
Fekete István tudta, mi a természet, és tudta, mi az ember. Ma alig akad író, aki tudná.
A készítőknek, élükön a sorozatot megalkotó Tony Gilroyjal, csak gratulálni lehet. Rajcsányi Gellért írása.
A Magyar Mozgókép Díjjal frissen kitüntetett Kriskó Ancsa smink- és maszkmesterrel beszélgettünk szakállakról, sebekről és arról, szabad-e megfiatalítani Táncsics Mihályt.
Litográfus és mérnök, az 1848-as forradalom idején megjelenő Charivari (Dongó) című humoros lap egyik alapítója és rajzolója – százötven éve halt meg egy színes magyar reneszánsz ember, Szerelmey Miklós.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
Rossz családi háttér, gyermekkori traumák, introvertált, antiszociális természet, istenhit, miszticizmus – a ma divatos ideológiák alapján Isaac Newtonnak esélye sem lehetett volna a sikerre, ő azonban megváltoztatta a világot.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra-tárlat megtekintése. Petri Lukács Ádám írása.
Az olvasói figyelem képes arra, hogy a sorok között értékes igazságokra leljen, és hogy a kincset érő gondolatok alapján kitüntetett helyet adjon egy-egy könyvnek és szerzőnek; ezt szolgálja a Libri irodalmi díj.
A magyar mozgóképnek nemcsak több mint egy évszázados múltja van, de sok műfajban egyre virágzóbb jelene is. Ezt ünneplik június 18-ától 21-éig Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.
Az ismert református zsoltár az egyik építőköve a Komáromi Jókai Színház új bemutatójának. Az elátkozott család a Jókai-bicentenárium apropóján került színre, a jelenben is érvényes látványvilággal, és ami még fontosabb, soha el nem évülő tanulságokkal.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
Még ennél is bonyolultabb a másik mártír, a Cserencsócról származó Isten Szolgája Halász Dániel sorsa, aki a zarándokút muravidéki részének a nevezetes alakja.
A Balaton már most is vonzó, csak el kellene engedni a régi „úgysem lesz jó, úgysem jönnek” beidegződést. Gianni Annoni írása.
A jó célért harcba menni pedig nemcsak érdemes és felemelő, de a jövő magyarjaival szemben kötelességünk is.
