Két évtizednyi munkája érett be, amikor eljátszhatta Szilárd Leó szerepét az Oscar-díjas Oppenheimer filmben, most pedig ő a címszereplője a világ egyik, ha nem a legnagyobb drámájának, a Hamletnek. A szeptemberben a Magyar Színházhoz szerződött Haumann Mátéval beszélgettünk.
Amiről Kertész Imre beszél, az végső soron univerzális tapasztalat, a 20. század „tömegemberének” alapvető tapasztalata. És a 21. századiénak is, teszem hozzá, de még mennyire.
Szinte reménytelen feladatra vállalkoztak a Műcsarnok szakemberei, amikor úgy döntöttek, számba veszik a magyar animáció 111 éves történetét. A végeredmény azonban nagyvonalú és pazar lett: a Vízió, gesztus, kísérlet tárlatra érdemes minimum egy egész délutánt rászánni.
A Szeptember 5 című film sajátos nézőpontból közelít az 1972-es müncheni olimpia túszdrámájához.
Neparáczki Endre genetikus szerint a tudományos kérdés sosem az volt, hogy az európai hunok és a honfoglaló magyarok között van-e közvetlen genetikai kontinuitás, hanem az, hogy van-e a két etnikumnak közös őse.
Megkérdeztem, hogy ha az MI tökéletesedik, és nagyon jó szövegeket gyárt, akkor szükség lesz-e írókra.
Először mutat be kizárólag női alkotók műveiből álló válogatást a gyűjteményéből a harmincöt éve alapított Ludwig Múzeum. A Női kvóta második része a háború és béke kérdései mellett a nők sokszínűségére helyezi a hangsúlyt.
Kilencvenkilenc éves lett Kurtág György, a magyar és a nemzetközi kortárs zene korszakos alakja.
A Libri Talent Kezdősor ösztöndíjasát nem csak történészként foglalkoztatja Jókai Mór, készülő novelláskötetében az írófejedelem helyett a hús-vér ember kerül a középpontba. Interjúnk.
Cserepes Károly The Beginning of the Beginning című új lemeze hipnotikus zenei utazás Afrika lelki térképén.
A bicentenárium lehetőséget nyújt arra, hogy megemlékezzünk a 19. századi magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb és legsokoldalúbb alkotójáról.
Apám húgával sosem beszélgettem igazán komolyan. Zárt, rejtőzködő lény volt, a belső világát megtartotta magának. Valójában nem ismertem. És most már nem is fogom megismerni.
És egyelőre nem igazán sikerült helyretolni. A Magyar Színház múlt héten bemutatott Hamletjére azonban már csak az Arany János-i szöveg miatt is érdemes benevezni.
Mondatai a pitiánerség ellentétei: hétköznapiak, de valódiak. Mit akarnak ezek a mondatok? Egy másik életet, ami nem hazugságban telik.
Az egykori Postás Szimfonikus Zenekarból mára az ország egyik legjobb komolyzenei együttesévé nőtte ki magát a Concerto Budapest, külföldön is egyre sikeresebb. Főigazgatójával, Devich Gáborral beszélgettünk arról, mit kellene tennünk azért, hogy Magyarországnak ne csak dicső zenei múltja, de ugyanilyen gazdag jövője is legyen.
A címben szereplő kérdést teszik fel egymásnak a Vörösmarty Színház színészei; arról beszélnek két felvonásban, amiről józanul nem lehet.
A mesemondás mindenkinek mást ad: művészetet, szeretetet, figyelmet, hagyományhoz való kapcsolódást – vallja a tízéves Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület elnöke. Interjúnk.
2024ben ünnepelte tízéves fennállását a Meseszó Egyesület, amely azokat a mesemondókat fogja egybe, akik elvégezték a Hagyományok Háza akkreditált, hatvanórás népmesemondótanfolyamát.
A Véletlenül írtam egy könyvet című új magyar családi mozi a megszokottól merőben eltérő módon és a Bauhaust megidéző látványvilággal beszél felnövésről, gyászfeldolgozásról, szeretetről.
