
Az Örkény Színház új bemutatója két idős ember hattyúdala egy betegség fénytörésében Pogány Judittal és Gálffi Lászlóval a főszerepben.
Amikor szól az emlékezet: Nabokov önéletrajzi története részletgazdag, érdekes betekintést ad a szovjet hatalomátvétel előtti orosz világba.
Egyszerre méltatják filmes minőségéért és a dráma erősségéért a Netflix új brit sorozatát – és nem ok nélkül.
Festett bútor, kötött tutyi és tengeri hagyma – a hartai svábok háromszáz éve makacsul ragaszkodnak a hagyományaikhoz. Tamásné Hinkel Mária nem csak az emlékeiben őrzi a családi és közösségi örökséget; évszázadok bánatairól és örömeiről beszélgettünk vele a Duna menti községben.
A friss Kossuth-díjas építészmérnökkel mesterekről, szárnyaló magyar lélekről és arról beszélgettünk, hogy a jövőbe csak a múlt kincsein át vezethet út. Interjúnk.
Személyes apokalipszis és ma is tökéletesen érvényes, röhejes korrajz. Farkas Anita írása.
Ekkor üvölt egy közepest, mert tud ennél kisebbet és nagyobbat is, de most megelégszik ezzel, ami szintén jó, mert kipréselődik a tüdőből az elhasznált levegő.
A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett író-költőt a diktatúráról és a szabadságról, a tengerészetig is elvezető kalandos életéről és a szemléletét formáló sorsfordulókról kérdeztük. Interjúnk.
Elég rég voltam temetésen, de az utóbbi hetekben két egymást követő napon is részt vettem egy-egy búcsúztatáson. Győrffy Ákos írása.
Robert Seethaler a jelenkori osztrák irodalom egének fényes csillaga, számos nyelvre lefordított regényei mindenhol értő olvasók sokaságát vonzzák be a világába.
A napokban debütált Hunyadi filmsorozat főszereplőjével beszélgettünk gyerekkori harangokról, magányos harcokról és arról, melyik volt a másfél éves forgatás legkatartikusabb pillanata.
Nagyböjt az elcsendesedés ideje. Ilyenkor többet járok az erdőbe, elkezdődik a befelé figyelés, találkozás önmagammal.
Sorsa 1456-ban teljesedett be: a törökök ostrom alá fogták Nándorfehérvárt, Magyarország kulcserődjét, Hunyadi János a saját költségén felszerelt hadával, valamint Kapisztrán János szerzetes parasztokból álló keresztes seregével vonult fel ellenük.
Fél Európa Hunyadiról beszél – hangzik el a Hunyadi-sorozat valamelyik részében. A tízrészes széria készítői remélik, a mondat a jelenben is érvényes lehet.
„Minden állami gondozásba kerülő gyermek egy-egy tragikus sors. De nem reménytelen” – vallja Deák Péter, aki a népi hagyományok segítségével több mint négy évtizede gyermekotthonban élő gyerekek nevelője és életútjuk kísérője.
Az van, hogy a kert szimbóluma egyrészt a földi paradicsomnak és magának a kozmosznak, amelynek középpontja az édenkert, másrészt előképe mintegy az égi paradicsomnak.
Ami a Reptetőn hallható, az magyar népzene a legjavából, pedig nem klasszikus magyar népzenét hallunk, hanem saját szerzeményeket. Ilyen az, amikor a hagyományba életet lehel valaki, amitől az ragyogni kezd.
Két évtizednyi munkája érett be, amikor eljátszhatta Szilárd Leó szerepét az Oscar-díjas Oppenheimer filmben, most pedig ő a címszereplője a világ egyik, ha nem a legnagyobb drámájának, a Hamletnek. A szeptemberben a Magyar Színházhoz szerződött Haumann Mátéval beszélgettünk.
Amiről Kertész Imre beszél, az végső soron univerzális tapasztalat, a 20. század „tömegemberének” alapvető tapasztalata. És a 21. századiénak is, teszem hozzá, de még mennyire.