Forgatási napló
A kocsma gangján üldögélve eszembe jutottak azok a régi kocsmázások, amikor még nem egy stáb által kísérve léptem be ide, hanem egy hegyi séta záróakkordjaként mondjuk egy őszi kora estén. Győrffy Ákos írása.
Élet
Rovat hírei
Szűrés a találatok között
Publikálás dátuma
Tartalom típusa
1462 db cikk összesen
Nagyon értékes nemzetnek tartom a magyart – A Pál utcai fiúkat fordító török író, műfordító a Mandinernek
Egymillió török rajongót szerzett A Pál utcai fiúknak Tarık Demirkan, a régóta Magyarországon élő török író, újságíró, műfordító. Nemrég „Ne szégyellje, Fenség!” címmel jelent meg könyve az egykor Budapest fenegyerekének tartott száműzött herceg, Abdülkadir efendi kalandos életéről.
Hol van a valóság határa? – Pedro Almodovar új filmjéről
„Az ember mindig visszatér azokra a helyekre, ahol szerette az életet” – szól a Keserű karácsony egyik kulcsmondata. Pedro Almodóvar új mozija nem ünnepi film, de képes a kiábrándultságot bírható melankóliává szelídíteni.
Egy vármegye, amelyből egy csipetnyi maradt a mai Magyarországon: Hont tájai, a Börzsöny mögötti vidékek sok régi értéket rejtenek
Régi vármegyéinket bemutató sorozatunk huszonötödik részéhez értünk.
Minden, ami a szellem ellenében működik, halálos
Ha Thomas Bernhard még élne, el sem tudom képzelni, miféle gondolatai lennének erről a világról. Győrffy Ákos írása.
A tájainkba befelé kell folyniuk a vizeinknek – Balogh Péter a Mandinernek
Helytelen a vízgazdálkodás, mert víztelen a helygazdálkodás – vallja Balogh Péter geográfus és gazdálkodó, a Vízválasztó Mozgalom alapítója. A Tiszánál beszélgettünk ember és táj viszonyairól, hazánk sivatagosodásáról és a víz életbe vágó fontosságáról.
Az ősi Heves útjain
Félig hegyvidék, félig síkság, 1100 évnyi magyar történelem emlékeivel. Heves vármegye is legrégebbi magyar vidékeink közé tartozik. Huszonnegyedik részével folytatódik régi vármegyéinket bemutató sorozatunk.
Főszerepben a magyar fotográfia
A Műcsarnokban néhány hónapig a magyar fényképészeté a főszerep: a III. Fotóművészeti nemzeti szalon mellett megnyílt a Hemző Károlyt és mai örököseit időhídként összekötő tárlat is.
Az „Artizán pék vagyok” című, vaskos album több mint receptgyűjtemény: szerelmes levél az élethez
Aki csak egyszer is kóstolta az Artizán helyben készült péksüteményeit, köztük a védjeggyé vált kardamomos tekercset, az pontosan érti, mi a különbség divat és állandóság között.
Az utolsó levél
Ki tudja, mivel van elfoglalva az ember a túlvilágon. Hogy mi ezen a világon jobbára mivel vagyunk elfoglalva, azt viszont látom. Győrffy Ákos írása.
Regék földje, Háromszék
A régi Magyarország keleti csücskében fekvő Háromszék a legendák és mesék vidéke volt. Egykori vármegyéinket bejáró sorozatunk 23. részéhez értünk.
A nap fiai, a fény szerelmesei
A Magyar Nemzeti Galéria Dolce vita című kiállítása jóval több, mint egyszerű katalógusa az utóbbi két évszázad „italomán” magyar képzőművészeinek és az ő legkülönbözőbb stílusú, a téma miatt mégis rokon alkotásaiknak. Itália rajongóinak műveit nézhetjük végig a Budavári Palotában.
A jó harcot megharcolta – Somogyi Győző emlékére
Somogyi Győzővel nagy formátumú, pótolhatatlan alkotót, mestert és példaképet veszített el a magyar nyilvánosság és kulturális élet.
Harcosok hona, Hajdú
Kevés olyan vármegyénk volt, amely nem az államalapítás koráig vezethette vissza létezését, de a kivételnek számító Hajdú vármegye annál izgalmasabb születéstörténettel büszkélkedhet. Folytatódik hatvannégy régi vármegyénket bejáró sorozatunk.
A titkos élet
Amiről ezen a világon sokan tudnak, az nagy valószínűséggel pusztulásra van ítélve. Annak vége. Győrffy Ákos írása.
Egy nyár emléke
Sophy Romvari első mozija érzékeny időutazás a kilencvenes évekbe, a középpontjában egy magyar emigránscsalád mindennapos küzdelmeivel.
Lengyel tengerre, magyar!
Évszázados emlékek, friss tengeri levegő és vendégszeretet: ma már repülővel közvetlenül is elérhető a lengyelországi tengerpart, Gdańsk és szomszéd városai. Krupincza Mariann írása.
Itt a TikTok-kultúra kora? – szociológus a Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól a Mandinernek
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.