Április 11-én volt 125 éve, hogy Kassán megszületett a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Az évforduló kapcsán beszélgettünk Mészáros Tibor irodalomtörténésszel, Márai Sándor monográfusával, hagyatékénak gondozójával. Szóba került a hagyaték kalandos sorsa, titkos naplók, egy sértődött édesanya, az életmű jelenlegi megítélése, és elméláztunk egy elszáradt gesztenyelevél fölött is.
Immár a huszonnegyedik Márai-estjüket mutatták be Mészáros Tiborral. Hirtling István színművész ilyenkor nem csupán felolvas, hanem teljes személyiségével, sajátjaként adja át közönségének a ma már klasszikusnak tekintett szerző különféle műfajú írásait.
„A polgár és a polgári rend az emberi együttélés egyik legértékesebb, leghasznosabb, magasrendű terméke, mindaddig, amíg alkotó és hősies. A papucsos polgár, aki rádiót hallgat, szidja az adókat és a prolikat, nem eszménye senkinek.” Százhuszonöt éve született Márai Sándor – egy igazi polgári karakter.
Napjaink legfontosabb trendje a homogenizáció, az embert körülvevő tárgyi és ideológiai környezet sematikussá válása. Nem engedhetjük, hogy a nyelvek is a folyamat áldozatává váljanak: sajátos kommunikációjával minden nép „egyedi módon szervezi a valóságot”, ami a valódi sokszínűség záloga.
Ha a föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta. A bokréta a legszebb a világon. Mármost a bokrétában virágok vannak, a virágnak pedig szirmai, tudja ezt mindenki; miképp azt is, hogy ebből következően a világ legszebb helye: Kaposvár.
A remény zarándokai – ezzel a mottóval hirdetett szentévet 2025-re Ferenc pápa.
Húsvét alkalmából különleges könyvet ajánlok az olvasóim figyelmébe. Böszörményi-Nagy Gergely írása.
Az olasz húsvét mindig az életörömről, a hagyományok tiszteletéről és a közös ünneplésről szól.
Az Arcanum az eltelt harmincöt évben szinte mindent beszkennelt, amit arra érdemesnek talált idehaza, felületén ma már 76 millió digitalizált oldalt böngészhetünk. Hosszú út vezetett az első flopilemeztől a mesterséges intelligenciáig, a Bibliától az üzemi lapokig. Biszak Sándorral, a családi vállalkozás alapító-tulajdonosával beszélgettünk.
A millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum: a száz éve elhunyt Herzog Fülöp Ferenc alkotta meg Schickedanz Alberttel a nemzet leglátványosabb terét.
Manapság azok a színházi emberek állnak a barikádokra, akiknek a pályáján nincs rendben valami – véli Lukács Sándor színész. Ő sosem vágyott ilyesmire, talán ennek is köszönhető, hogy több mint ötven éve ismeri és szereti a közönség. Húsvéti beszélgetés miskolci gyerekkorról, kötelező exhibicionizmusról és arról, miért fontos, hogy elkezdjünk végre szóba állni egymással.
A szecesszió térhódítása s egy új művészeti ág és kommunikációs médium, a plakát születése körülbelül egyszerre zajlott, a 19. század végén, a múlt század elején.
Egyszerre méltatják filmes minőségéért és a dráma erősségéért a Netflix új brit sorozatát – és nem ok nélkül. Rajcsányi Gellért írása.
Az Örkény Színház új bemutatója két idős ember hattyúdala egy betegség fénytörésében Pogány Judittal és Gálffi Lászlóval a főszerepben.
Amikor szól az emlékezet: Nabokov önéletrajzi története részletgazdag, érdekes betekintést ad a szovjet hatalomátvétel előtti orosz világba.
Tamásné Hinkel Mária nem csak az emlékeiben őrzi a családi és közösségi örökséget; évszázadok bánatairól és örömeiről beszélgettünk vele a Duna menti községben.
