Élet

Az ember legméltóbb teremtménye

Darvas Iván Gálffi László alakjában beszél hozzánk azért, hogy Gálffi az ő szavain keresztül beszélhessen mindannyiunkhoz. Az Örkényben bemutatott A Darvas szerelmes levél nőkhöz, színházhoz, élethez.

p

0

1

0

„A »bullshit« nagyobb ellensége az igazságnak, mint maga a hazugság” – Harry G. Frankfurt könyvéről

Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.

p

5

1

17

„Jó nektek, magyaroknak, hogy még van miért küzdenetek!”

Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.

p

32

2

56

„Korábban is próbáltam jó ember lenni, de önerőből sosem ment; Isten kegyelme azonban szinte észrevétlenül kimunkálta bennem” – Káli-Horváth Kálmán a Mandinernek

Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.

p

4

0

1

Gyász: meghalt az elegancia milánói nagykövete

Az elegancia nem azt jelenti, hogy észrevesznek, hanem azt, hogy emlékeznek rád – vallotta. A divatvilág legendás alakja kilencvenegy éves korában hunyt el.

p

1

1

12

Sok mindent tudok már a Szarajevóról – de nagyon messze vagyok attól, hogy megértsem ezt a várost

A magyaroknak több közük van Szarajevóhoz, mint ahogy elsőre gondolnánk. Sok bosnyák aga, bég, basa fordult meg valamelyik török hadjáratban Magyarországon. Csender Levente írása.

p

0

2

6

Van remény: K. Varga Bence kötete magán viseli a valódi irodalom jegyeit – és ez nagy szó

A novellakezdetek aprólékos „rea­litásleírásokba” burkolóznak, hogy megágyazzanak valami nyugtalanítónak; ez a valami alig várja, hogy előtörjön a háttérből. Kovács Gergő írása.

p

0

0

0

„Egy egész keveset megértettek abból, aminek a neve: élet” – Kurt Vonnegut magyarul most megjelent könyvéről

Vonnegut azon kevés amerikai szerző közé tartozott, akit a szocialista cenzúra is befogadott; része volt a kortárs irodalmi kánonnak itthon éppúgy, mint nyugaton, már életében is. Petri Lukács Ádám írása.

p

9

1

1

„A haladás eszménye túl fontos ahhoz, hogy örökké a progresszívek kezében legyen” – fontos könyv jelent meg az Egyesült Királyságban

A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.

p

2

0

2

„Mi megadjuk a szőlőnek, amit tudunk; hogy megszületik-e ebből egyszer a világ legjobb bora, az már Istentől függ” – idősebb és ifjabb Lőrincz György a Mandinernek

Apa és fia együtt vezetik a St. Andrea Szőlőbirtokot, munkálkodásukat az Istenbe vetett erős hittel végzik, boraik rendre rangos díjakat nyernek. Személyes indíttatásukról és hivatásuk megpróbáltatásairól kérdeztük őket.

p

3

0

2

Amikor felcsendült a Himnusz, sosem a bal- vagy a jobboldali magyarokért dobbant meg a szívünk, hanem az összes magyarért – Kemény Dénes a Mandinernek

Karakteres és nagyon szerethető személyiség, akivel messze nem csak a vízilabdáról vagy a három olimpiai bajnoki címről lehet beszélgetni. Mi sem csak ezekről beszélgettünk vele. Interjúnk.

p

21

0

21

Pillantás a Szamár-szigetre

Jünger könyvét magammal vittem Szardíniára, de csak kora reggelente olvastam, mindig csak néhány bekezdést, nem többet.

p

1

0

2

Hol van a világ közepe?

Szőnyi István szerint Zebegényben: a festő egykori lakhelyén működő emlékmúzeum időszaki tárlata a házfalakon túlnövő otthonról mesél.

p

0

0

0

A belső hívás hangja

Finom hálót szőtt a pók a muskátli szirmai közé, a fonalak megcsillannak a kora reggeli napfényben. Madarak védik revírjüket megejtően szép énekükkel, a virágoskertben nektárt szívogató rovarok döngenek. Már-már giccs, pedig csak egy hétköznapi idill egy élettel bő kertben.

p

3

0

1

Mélyidőszemlélet a rövidtávizmus ellen

A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.

p

0

0

0

Feltámaszthatók a kihalt állatok?

A kipusztult fajok kapcsán gyakran felmerül: miként lehetne életre kelteni őket? Tudósok sora foglalkozik ma is a kérdéssel.

p

1

0

0

Nem csupán Gutenbergnek van galaxisa, de Gottermayer Nándornak is – Íme a magyar, aki divatba hozta a könyvet!

Jókai kedvenc könyvkötőjéről és a szakma aranykoráról mesél a Ráth György-villa új időszaki kiállítása.

p

1

0

3

Büszke Magyarország: Veszprém

Nem ismerek még egy olyan vidéki nagyvárost, ahol ilyen bölcsen ötvözték volna az örökség megóvását a funkcionális új építményekkel.

p

9

0

7

Idén ünnepelték a híres-neves füredi Anna-bál 200. születésnapját – Vajon hasonlít-e a mai formája a 19. századira?

A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.

p

0

0

0

A sci-fi segít a jövőtervezésben

A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.

p

1

0

0