Duna-történet, cívis botanika, bogáncs és liliom: jól látszik, hogy múzeumaink tárlatai Dunavecsétől Debrecenig egyre többször dolgozzák fel a természetvédelem témáját.
Idén is meghirdette Az Év Kiállítása díj felhívását a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület. A pályázó tárlatokon végigtekintve szembeötlő, hogy az ökológiai vagy biológiai szemléletmód még olyan kiállításokra is jellemző, amelyek fő témául nem a természettudományokat választották – és e nézőpont kimondottan ihletőleg hatott a forgatókönyvek muzeológus alkotóira.
A dunavecsei Petőfi Emlékház dicsérő oklevéllel elismert, Kis lak áll a nagy Duna mentében című kiállításából például kiderül, hogy Petőfi Sándor legalább annyira a Duna, mint amennyire a Tisza költője. Ez az ötletes, megannyi életrajzi ténnyel és folyóparti legendával alátámasztott állítás mindenki számára átélhető, aki megnézi a Petrovics–Petőfi család egykori lakhelyén berendezett új állandó tárlatot. A költő ugyanis élete nagyobb részét e folyó partján vagy közelében töltötte – Szabadszállás, Szalkszentmárton, Pest, Komárom és természetesen Dunavecse csak néhány állomás a sok találkozási pontból Petőfi és a Duna között.
A 19. században tisztesnek, takarosnak tekintett, mai szemmel inkább aprónak tartott ház egyik legjobban sikerült terében, az evezőlapátok által tagolt kis szobában sok más egyéb mellett megtudhatjuk, hogy Petőfi remek csónakos volt – egyik versében magát a sajkás allegóriájával illette –, s minden bizonnyal jó úszó is lehetett. Csak így vállalkozhatott arra a bátor tettre, amit Jókai Mór örökített meg, s amit a dunavecsei falon is olvashatunk színes anekdotaként: egy alkalommal az áradni kezdő Dunából kimentette a vízbe pottyant és úszni nem tudó, fuldokló barátját, Szűcs János rektort. A nehezen zabolázható víznek a költő pályája alakulásában betöltött szerepe többször is feltűnik a tablókon, képeken: Petőfi szüleinek, a kényszer szülte, kitartó, folytonos újrakezdőknek egy dunai árvíz katasztrófája után gyakorlatilag a nincstelenségből kellett felépíteniük az életüket és az egzisztenciájukat. A költő felidézett életrajzi adatai egyben a folyó múltjára nézve is megszívlelendő tanulságokkal szolgálnak. A 19. század közepén a víz még a mainál jóval természetesebb mederútvonalakon kanyargott, és minden bizonnyal jóval nagyobb vízhozammal – ez lehet a magyarázat arra, hogy a 21. századi partvonaltól sok-sok kilométer távolságban is egész életműveket összedöntő pusztításra volt képes.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A hozzászólások szerint a Tisza Ukrajnával kapcsolatos álláspontja nemcsak gazdasági károkat okozhat, de politikailag is a kormánypárt kezére játszhat.
A keddi egri fórumról közzétett fotón visszafelé olvasható feliratok alapján többen tükrözést, vagyis manipulációt gyanítanak.
Kassai Lajos mindennapjaiba is betekintést nyerhet, ha megnézi a Maxima legújabb epizódját!
Van, hogy a vér szerinti szülők nem tudják megadni egy gyermeknek a család biztonságát: ekkor lépnek be az életébe a nevelőszülők. Vajon kik alkalmasak erre a hivatásra, és milyen eredménnyel zárult a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nevelőszülő-toborzó kampánya?
Ez a mesterhármas valóban mindenre képes.
El sem tudjuk képzelni, hogy elég egy ügyetlen vagy nagyon is szándékos politikusi döntés, és vége mindannak, amihez hozzászoktunk.
A magyar miniszterelnök videóüzenetben utasította vissza Zelenszkij katonai fenyegetését.
A honvédség továbbra is részt vállal a veszélyeztetett térségekben tartózkodó magyarok kimenekítésében.