Segítők, akik elveszítették a gyermeküket, ma pedig újból derűvel teszik a dolgukat. Egy olimpikon, aki két lábon állva és kerekesszékben is feljutott a csúcsra. Velük is beszélgetett Király Levente, hogy közösen bebizonyítsák: nincs az a sötétség, amiből ne nyílna út a fény felé.
„Néhány évvel ezelőtt került a kezembe Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve. Bár magam is osztom a szakemberek álláspontját, miszerint sorsunk bizonyos mértékig a felmenőinktől örökölt mintákból fakad, mindig is úgy gondoltam, hogy ez a sors felülírható, alakítható, megváltoztatható” – idézte fel a Felülírt sors című könyv megszületésének körülményeit a szerző, Király Levente. Az M1 és a Kossuth rádió riportere elmondta, tudatosan olyan embereket keresett, akik különféle nehézségeket, súlyos csapásokat, baleseteket, betegségeket – vagy ne adj’ isten, tragédiákat – éltek át, és ezekből megerősödve kerültek ki. Példaként említette Csókay András idegsebészt, aki gyermekét vesztette el vízbe fulladás következtében. Saját bevallása szerint ezt a felfoghatatlan tragédiát úgy tudta feldolgozni, hogy ma boldogabbnak érzi magát, mint korábban.
Szinte hihetetlen, de még a tragédiának is lehet teremtő ereje és energiája”
– fogalmazott a világhírű idegsebész.
Képletesen szólva ehhez le kell merülni a tengerfenékre, ahol csend, béke és nyugalom uralkodik. „Az emberek többsége ezzel szemben a felszínen, a hullámok és viharok között hányódva éli mindennapjait, és azt hiszi, hogy a boldogság a stressz és a problémák elkerülésében rejlik. Pedig ez nem így van: a belső erő és a lelki tartás megerősítésében található” – hangsúlyozta a Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró.
Király Levente szerint sokszor még egy hívő, keresztény ember számára sem elegendő pusztán az a tudás, hogy a jelen problémáit nem a jelen szemszögéből, nem is madártávlatból, hanem a mennyei, az örök élet távlatából kell szemlélni. „Ez önmagában még kevés ahhoz, hogy az ember a legnagyobb tragédiákat és a legsúlyosabb megpróbáltatásokat – még az örök élet reményében is – valóban fel tudja dolgozni. Hiszen földi lények is vagyunk, nem csupán szellemiek” – tette hozzá.
Király Levente több mint húsz éve dolgozik rádióban és televízióban, így a legtöbb interjúalanyával már korábban is volt alkalma személyesen találkozni. Régóta foglalkoztatta azonban a gondolat, hogyan lehetne ezekkel az ismert emberekkel úgy beszélgetni a sorsukról, hogy közben ne tépje fel a régi sebeket.
Engem elsősorban az érdekel, mi történik a tragédia, a nehézség vagy a baleset utáni pillanatban:
hogyan tud egy ember talpra állni, és miként jut el olyan szellemi magaslatokra, mint például Szekeres Pál olimpikonunk, aki egy buszbaleset után deréktól lefelé lebénult, és kerekesszékbe kényszerült. Amikor megkérdeztem tőle, hogy ha visszaforgathatná az idő kerekét, újra felszállna-e arra a buszra, azt válaszolta: igen, mert jobb és boldogabb emberré vált, mint amilyen korábban volt. És itt rejlik a nagy titok: bármit is hoz az élet vagy a sors, az ember ne csupán elviselje, hanem képes legyen megerősödve kijönni belőle. Ugyanilyen csoda az is, amikor valaki a gondolatai erejével képes önmagát gyógyítani” – hangsúlyozta az MTVA kiemelt szerkesztője.
Király Levente ugyanakkor hozzátette: mindennek az ellenkezője is igaz lehet. „Ahogy Böjte Csaba fogalmaz, a rossz gondolatok olyanok, mint a sötét madarak:
megvájják az ember szívét és lelkét.
Ezeket azonban el tudjuk hessegetni, hogy ne verjenek fészket a szívünkben, és ne telepedjenek meg bennünk tartósan. Ezek rendkívül fontos felismerések, és a kötet arra világít rá, hogy nincs olyan probléma az életben, amelyre ne létezne gyógyír vagy megoldás” – szögezte le.
Mindezt egy újabb megrázó példával is alátámasztotta. Felidézte Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója egyik esetét: egy kliensét, aki egy autóbalesetben elveszítette egész családját – édesanyját, feleségét és gyermekeit is. „Még az istenhitét is elveszítette, és azt ismételgette, hogy nincs Isten, mert ha lenne, nem vette volna el tőle mindazt, ami a legfontosabb volt számára. Hosszú, tízéves belső küzdelem után azonban eljutott oda, hogy ma új családja van: gyönyörű gyermekei és csodálatos felesége. Bár korábban egyáltalán nem hitt a lelki felépülésben, ma ő maga az élő bizonyíték arra, hogy még a legkilátástalanabb helyzetekből is képes talpra állni az ember” – mutatott rá.
A rádiós és televíziós szerkesztő arról is beszélt, hogy napjainkban egyre inkább hiányzik a küzdőképesség a fiatalokból. A pszichológusok tapasztalatai szerint már tizenéves kortól sok gyermek jár hozzájuk, mert a legkisebb problémákat és nehézségeket sem tudják feldolgozni. „Milyen lesz így a felnövekvő nemzedék? Hogyan fogják irányítani és alakítani a világ sorsát, ha már most – képletesen szólva – nem életerős, energiától duzzadó cserjék, hanem beteges, sorvadó, elszáradó növényekként küzdenek a mindennapok kihívásaival?” – tette fel a kérdést.
Mindezt párhuzamba állította a korábbi nemzedékekkel, amelynek tagjai még vertikálisan szemlélték a világot, felfelé tekintettek. „Keresték a kapcsolatot az égiekkel, a szellemi világgal, ha úgy tetszik, a Jóistennel. Ezzel szemben a mai embert egyre kevésbé foglalkoztatják a szellemi kérdések: túlnyomó többségük horizontálisan szemléli a világot, a földi és anyagi dolgokra összpontosít, miközben éppen ez a fogyasztói társadalom teszi őket beteggé. Pedig ha a belső erejükre koncentrálnának, sokkal életrevalóbb, derűsebb emberek lennének.
Könyvemben arra teszek kísérletet, hogy megmutassam a lelki megerősödéshez vezető utat”
– szögezte le a szerző.
Ezt is ajánljuk a témában
Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója hangsúlyozta, egyértelmű összefüggések láthatók a népesedés és a lelki tényezők, valamint a mentális egészség és foglalkoztatási mutatók között.
Király Levente azt is elárulta, hogy beszélgetőpartnerei közül kinek a története érintette meg a legmélyebben. Müller Péter visszaemlékezését idézte fel, aki nagymamájáról, Bundi mamáról mesélt. Az asszonyt azért becézték így, mert olyan volt, mint egy bunda: melegséget adott, és hozzá lehetett bújni. Kedves, vidám, mosolygós ember volt, annak ellenére, hogy öt gyermekéből négyet elveszített.
„Müller Péter mégis úgy emlékszik vissza rá, mint a világ legboldogabb emberére. Bölcs és boldog volt egyszerre, mert tudta, hogy a gyermekeink, akikkel csak ideig-óráig lehetünk együtt, nem a mi tulajdonaink,
bármennyire is szeretjük, nem birtokolhatjuk őket”
– idézte fel Király Levente.
Hozzátette: mindezt pusztán tudni még nem elég a boldogsághoz. Bundi mama azonban bölcsessége és élettapasztalatai révén olyan szellemi magaslatra jutott el, hogy a legsúlyosabb tragédiák közepette is képes volt örömet sugározni. Ennek köszönhetően unokája még évtizedekkel a halála után is a világ legboldogabb emberének látja őt. Király szerint a kötetben megszólaló szereplők is mind Bundi mamához hasonló, magas szellemi kvalitású emberek, akik iránytűként szolgálhatnak a mai ember számára – „erre az iránymutatásra manapság különösen nagy szükség van.”
Király Levente könyvében olyan ismert emberek traumái és tragédiái tárulnak fel az olvasó előtt, akik közül többen segítő hivatást választottak. Sokukban közös, hogy évek, sőt évtizedek óta rendíthetetlennek tűnnek, akár a szikla. A felszín alatt azonban – mint kiderül – nem is olyan távoli múltjukban súlyos töréseket szenvedtek el, amelyekből sokan csak kínkeserves küzdelmek árán lennének képesek talpra állni.
Már a kötet elején elgondolkodtató Csókay András idegsebész megszólalása, aki tízéves kisfiát veszítette el néhány perc leforgása alatt. Mint fogalmazott:
„Az ember az érzéseiről nem tehet, de az érzelmeiről már igen. (…) Amikor egy szülő egy ilyen tragédia után úgy érzi, hogy az életnek már nincs értelme, ezt az érzést muszáj felülírni.”
A professzor a hit erejét is segítségként említi a könyvben. Úgy véli, ha fel tudjuk idézni magunkban, hogy nem csupán földi életünk van, hanem az örök lét részesei is vagyunk, az már önmagában képes tompítani az elsőre felfoghatatlannak tűnő fájdalmat és veszteséget.
Csókay András arra is rámutatott, hogy számára is rendkívül nehéz volt megérteni azt a bibliai alapigazságot, miszerint az Istenben hívők számára minden a javukat szolgálja. Benne is felmerült a kérdés: miként válhatnak a drámák és tragédiák az ember javára. A fia elvesztése után sokáig elviselhetetlennek tűnt számára Isten hallgatása, ám egy idő után – saját megfogalmazása szerint – belépett az életébe a kegyelem.
Az ismert idegsebész arról is beszélt, hogy aki alkoholba vagy más élvezetekbe fojtja a fájdalmát, nemcsak önmagának, hanem a környezetének is árt.
A krisztusi út ezzel szemben egészen más: magasabb szintre emel”
– hangsúlyozta Király Leventének.
Leszögezte azt is, hogy a szenvedésnek teremtő ereje van, és ő maga gyermeke halála által közelebb került Istenhez. „Van értelme a zuhanásnak, ha képesek vagyunk megtalálni benne az értelmet” – fogalmazott az interjú során.
Az ország egyik legismertebb pszichoterapeutája, Bagdy Emőke is a tőle megszokott őszinteséggel és bölcsességgel szólal meg a kötetben. A professor emerita arra hívja fel a figyelmet, hogy nincs két egyforma boldogság, ugyanakkor hangsúlyozza: „erős belső lélek nélkül az ember elesetté válik a világban”.
Felidézi Viktor Frankl pszichiáter, a logoterápia megalkotójának gondolatait is, aki – a náci koncentrációs táborok túlélőjeként – arra mutatott rá: a legnagyobb borzalmakat azok képesek átvészelni,
akiknek világos válaszuk van arra, miért és kiért élnek.
Frankl Mondj igent az életre! című műve is ezt az üzenetet közvetíti a ma embere számára: a tragédiákat nem pusztán elszenvedni kell, hanem túlélésre törekedve, alázattal felül kell emelkedni rajtuk, elfogadva mindazt, amin keresztülmentünk.
Csókay Andráshoz hasonlóan a mindig derűs klinikai szakpszichológus is személyes veszteségen ment keresztül: két évvel ezelőtt brutális támadás során vesztette el teológus fiát, akit több késszúrással öltek meg. Akkor sokan attól tartottak, hogy a hazai pszichológusszakma egyik legmeghatározóbb alakja visszavonul. Bagdy Emőke azonban nem rogyott össze: visszatért, és és egy bizonyságtétellel felérő megszólalásában így fogalmazott: „Mi az én szenvedésem ahhoz képest, hogy Isten nyolcmilliárd embert váltott meg kereszthalála által?” A Királynak adott interjúban azt is hangsúlyozta, hogy
a parancs világos:
Ezt is ajánljuk a témában
„Mi mindörökre összetartozunk. Örök a szeretetem iránta. Hogy itt van vagy odaát, örök a szeretetem iránta” – fogalmazott elhunyt gyermekéről a pszichológus.
Bagdy Emőke mellett Hal Melinda klinikai szakpszichológus is őszintén beszél a könyvben a traumák feldolgozásáról és arról a mentális egészségügyi válsághelyzetről, amelyben társadalmunk immár hosszabb ideje él. Az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy még a terápiás folyamat során is azok küzdenek meg könnyebben veszteségeikkel, akik hittel élnek, spirituális beállítottságúak. Ezek az emberek azért képesek gyorsabban felülemelkedni a nehézségeiken, mert hisznek, remélnek és szeretnek – olyan pozitív érzelmeket táplálnak, amelyek kedvező hormonális változásokat indítanak el, és késleltetik a depresszió vagy a súlyosabb hangulatzavarok kialakulását.
Akinek van istenképe, az soha nem érzi magát annyira magányosnak, mint akinek nincs”
– fogalmazta meg Hal Melinda.
Ha összevetjük a három kiemelt interjúalany gondolatait, világossá válik: mindannyian jártak már a mélyben – akár saját életükben, akár klienseikén keresztül tapasztalták meg annak súlyát. Abban is egyetértenek, hogy létezik egy „kötél”, amelybe bele lehet kapaszkodni, hogy újra a fény felé emelkedjünk. Ez a hit.
Amennyiben pedig a hit elfogadással párosul, valóban felszabadulhat egy olyan teremtő erő, amely új életminőséget képes létrehozni ott is, ahol sokan már csak sötétséget látnának.
Ha több interjút is elolvasunk a kötetből, és engedjük, hogy azok üzenetei elérjék a szívünket és a lelkünket, jó eséllyel saját életünkre is új szemszögből tekintünk majd.
Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát.
Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Franco Neróval, Jean-Paul Belmondóval, Patrick Duffyval, alias Bobby Ewinggal, Ennio Morriconéval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, az M1 és a Kossuth rádió riportere.
Nyitókép: Király Levente Facebook-oldala
Ezt is ajánljuk a témában
Hogy fog majd hatni a magyarok mentális egészségére a Nemzeti Mentál Pajzs Program? Hol és mi módon találkozhatunk majd a szolgáltatásaival? Utánajártunk.
A múlt heti uniós csúcs komoly eredményeket hozott Magyarországnak. A szuverenista erők már nincsenek egyedül az Európai Unióban.
Nyugodjék békében!
Felhívta a figyelmet, hogy az nem személyiségváltozás, hogy Magyar egyre rezzenéstelenebb arccal állít valamit, ahogyan az sem, ha néhánnyal több Petőfi-idézetet mutat fel.
Kereknyén, Kárpátalján egy apró faluban öt apáca imája tartja a lelket az asszonyokban, akiknek szerettei a fronton harcolnak. Riportunk.
És valóban megvigasztalódást nyernek, akik sírnak? A Duna vallási dokumentumfilm-sorozata, a Jézus és... harmadik évada nem mindennapi élettörténeteken keresztül a nyolc boldogságot járja körül Mező Misi vezetésével.
Jásper Éva és kisfia, Tomi igaz története.
Őszintén, legalább a tükörnek ismerd be: igen, teljesen kivételezett helyzetben voltam a Kádár-diktatúrában. Igen, tehetséges voltam, de voltak rajtam kívül még tehetséges emberek, sőt, nálam tehetségesebb emberek is, akiknek az üzemi lap maradt.
A publicista egy polgárháborút is megkockáztatna, ha azzal letudná váltani Orbán Viktort.
Megint a „helyére küldte” a Trump-adminisztráció az ukrán elnököt.
