A Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállítása nem igazságot akar tenni az örök kérdésekben, helyette az utókor lelkében élő sokszínű Attila-kép árnyalása a cél. A hunok királyát szokatlan perspektívákból is megidéző tárlatról a múzeum főigazgatóját kérdeztük.
Attiláról szinte semmi konkrétat nem tudunk, hogyan szólhat akkor róla egy egész kiállítás?
És, teszem hozzá, az 5. századi hunokról sem áll rendelkezésünkre sok lelet vagy tényanyag. Priszkosz rétor eredetiben meg sem maradt beszámolója a leghitelesebb forrásunk mindkét téren; a történetíró a bizánci követség tagjaként 448–449-ben járt Attila udvarában, valahol a Duna–Tisza köze tájékán. Ő a hunok fejedelmét „alacsony termetű, széles mellkasú, nagy fejű, kis szemű, ritka, őszbe vegyülő szakállú, pisze orrú, sötét bőrű” férfiként jellemezte, akit szerényen élő – „aranyserleg helyett fakupából ivott a legfényesebb ünnepségek alkalmával is” –, ám tekintélyt sugárzó uralkodónak, kiváló stratégának és agyafúrt diplomatának ismert meg. Priszkosz ezzel messze ellépett a már a saját korában is uralkodó „Attila mint kegyetlen barbár” képtől. Hasonlóan, mint az egyébként a hunokkal gyakran együtt portyázó germánok: három viking sagában, az Edda hősénekekben, illetve a középkori Nibelung-énekben is nemes, művelt, rokonszenves vezérként jelenik meg.
És mennyire vehetjük akár ezt, akár az ellenkezőjét igaznak?
Erre nincs válasz. A mai értelemben vett történelem- és régészettudomány eleve csak nagyjából kétszáz éve létezik, a magyar őskor kutatását például Herman Ottóék kezdték el a 19. század vége felé. Az Attila és ez időszak között eltelt másfél évezred kötőanyaga színtisztán az emberi emlékezet. És ez a legizgalmasabb a mi nagyszabású vállalkozásunkban is: mivel Attilával kapcsolatos tárgyi leletünk egyáltalán nem, és írásosak is csak szórványosan maradtak, sőt, még azt sem tudjuk, hol van eltemetve, nem lehet másként megfogni, csak ha 1600 esztendő emlékezetén keresztül megkíséreljük valahogy rekonstruálni – vagy egyáltalán megkonstruálni – az alakját. Ami lehet, hogy megosztó, de nem sokan vannak a világtörténelemben, akikről elmondhatjuk, hogy a születésük után ennyi idővel is számontartják őket keleten és nyugaton egyaránt. Pláne onnan nézve, hogy a hunok birodalma alig egy évszázadig állt fenn, a vezérük halála után egy szempillantás alatt szétesett minden.
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Több mint tíz évvel ezelőtt kiállt a nyilvánosság elé, és beismerte, hogy hibázott. Jó pár hullámvölgy után pedig két és fél éve a hit jelenti számára a kapaszkodót, melynek köszönhetően a családját is visszakapta. 2025 nyara óta pedig aktív tagja a drogellenes DPK-nak. Kucsera Gábor kétszeres világbajnok magyar kajakozót, olimpikont kérdeztük.
Ha kinézel a berlini pezsgős vacsorák világpolgári ködéből, lenn a muszlim imára hívó müezzinek téged is zavarni fognak, mert nem fogják tisztelni a világpolgárságodat, Krasznahorkai úr.
Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon, Magyar Péter pedig hatalmat.
Örök rejtély marad, hogy pontosan mi történt a 18 éves fiúval.
Hiába a ragyogó napsütés, a szakértők figyelmeztetnek: pokoli napok várnak ránk!
Megjött a tavaszias idő, de súlyos ára van: félelmetes ütemben duzzad a Duna a nyakunkba szakadó víz miatt.
Globalista képviselők.
”Véletlenül” kihagyták a lényeget.
