„Miért gondolják Brüsszelben, hogy az európai polgárok türelme határtalan?” – Orbán a Die Weltben szedte ízekre az EU vezetőit

Orbán Viktor a Die Welt hasábjain megjelent vendégcikkében ismertette álláspontját, amelyben élesen kritizálta az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos politikáját, a szankciós stratégiát, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – írja az Index.

A miniszterelnök írásában azzal indít, hogy négy éve tart a háború Európában, és a katonai konfliktus egyre inkább meghatározza az európai politikát.

– írta.

Az Oroszország elszigetelésére és gazdasági meggyengítésére épülő európai stratégia szerinte nem érte el célját, mivel nem hozta közelebb a harcok lezárását. A megközelítést – amely a közvetlen orosz tárgyalások elutasításával járt – akkor is folytatták, amikor az Egyesült Államok Trump elnök megválasztása után az „Amerika az első” elvét követve megszüntette a háború katonai és pénzügyi támogatását. Így Ukrajna katonai sikere továbbra is távolinak tűnik, miközben Oroszország gazdasága sem gyengült meg annyira, hogy feladja hadműveleteit. Orbán a háború emberi veszteségeire is kitért, hangsúlyozva, hogy a több százezer elesett katona óriási tragédia, és a pusztítás egyre mélyebb nyomot hagy.

Úgy véli, a stratégia kudarca most még súlyosabb következményekkel járhat, mert az iráni háború kitörése tovább élezte a helyzetet. 

Migráció és antiszemitizmus

A miniszterelnök a cikkben kitér a tömeges migrációra is: a túlnyomórészt muszlim országokból érkező bevándorlás az antiszemitizmus új hullámát hozta Európába, és a közel-keleti konfliktusokat az európai országok saját területére ültette át, amelyek súlyos következményekkel fognak járni. Leszögezte, hogy Magyarország más utat jár és mi „soha nem fogjuk hagyni, hogy a zsidó életet fenyegessék”. Orbán szerint ezt az összetett válságot az európai vezetésnek nem szabad tehetetlenül szemlélnie.

Ukrán fenyegetés és zsarolás

A cikk egyik fő állítása szerint Volodimir Zelenszkij az iráni konfliktus idején tudatosan állította le a Magyarországot és Szlovákiát – az uniós megállapodások alapján – ellátó Barátság kőolajvezetéket. Orbán Viktor úgy véli, az időzítés nem véletlen: a vezeték a háború kezdete óta huszonháromszor állt le, és huszonkét alkalommal sikerült újraindítani, ám a legutóbbi, huszonharmadik leálláskor – mindössze nyolc héttel a magyar választások előtt – az ukrán vezetés már nem engedte újraindítani a szállítást.

A miniszterelnök szerint eközben Brüsszel azon dolgozik, hogy gyengítse Magyarország legerősebb eszközét, vagyis a 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni vétót. Orbán hangsúlyozta, hogy ez a kölcsön közös európai eladósodást jelentene, ami szerinte ellentétes a korábbi német költségvetési politikával. 

Arra is kitért, hogy az európai politikai gyakorlatban eddig nem volt példa arra, hogy egy olyan országot támogassanak, amelynek vezetője egy NATO- és EU-tagállam demokratikusan megválasztott miniszterelnökét és családját fenyegeti.

Orbán úgy látja, hogy Brüsszel és Kijev együttműködik Magyarországgal szemben, ami szerinte a közelgő választásokkal függ össze. Állítása szerint mindkét félnek érdeke lehet, hogy a jelenlegi, szuverenitást hangsúlyozó magyar kormány helyett olyan vezetés kerüljön hatalomra, amely teljesíti az ukrán és brüsszeli elvárásokat. A miniszterelnök végül kijelentette: célja ennek megakadályozása, és ezt a magyar választókkal együtt kívánja elérni.

„Európát túszul ejtették”

A választások utáni legnagyobb feladatként Orbán az Európai Unió szuverenitásának visszaszerzését jelölte meg, mert szerinte „Európát túszul ejtették”.

„Tudom, hogy a magyar nyelv a német fülnek kissé nyersen hangzik, de az igazság az, hogy a döntéseket itt nem megszülik, hanem emberek hozzák” – jegyezte meg a miniszterelnök személyes kitérőként a német olvasóknak. 

A miniszterelnök úgy látja, hogy emiatt sem a brüsszeli stratégia érdemi módosítására, sem a háború finanszírozásának leállítására nincs valódi lehetőség. Állítása szerint Zelenszkij ezért érzi magát kedvező helyzetben: folyamatosan új követelésekkel áll elő, és magabiztos, időnként arrogáns hangnemben lép fel az európai vezetőkkel szemben.

Orbán szerint mindezt egy mintegy 800 ezres ukrán hadsereg is erősíti, amelynek felépítését szerinte nagyrészt európai források tették lehetővé. Úgy véli, Zelenszkij tisztában van azzal, hogy a jelenlegi európai vezetés támogatása mellett más uniós szereplők nehezen mondanak neki ellent.

Szükségünk van az olcsó orosz energiára

A miniszterelnök arra is kitért, hogy amíg az USA már tárgyal Oroszországgal, és újra lehetővé tette India számára az orosz olaj importját, „Brüsszel hallani sem akar az orosz energiahordozók elleni szankciók felfüggesztéséről”. Szerinte az európai energiaválság olcsó orosz olaj és gáz nélkül nem oldható meg.

– zárta cikkét.

Nyitókép: Facebook / Orbán Viktor