Hazugságok, balhék és bukás: miért pózolt Magyar Péter a volt brit kormányfő könyvével?

Napfény, csillogás, tiszta filmszínház – ez sugárzik arról a képről, amit Magyar Péter tett közzé a közösségi oldalán június 7-én vasárnap. A fotó alapján a kormányfő a Balatonon hajózgatott. A kezében Boris Johnson A Churchill-tényező című könyve látható. A kép egyszerre üzeni: nagyon laza a miniszterelnök, valamint ezen lazaság során is a II. világháborúban Nagy-Britanniát vezető kormányfővel foglalkozik. Mondhatjuk, Magyar példaként tekinthet Boris Johnsonra és Winston Churchillre is. Ha nem így lenne, akkor ez a könyv bizonyosan nem szerepelne a jól megkomponált képen. 

Vajon ez miért fontos?

Érdemes az ominózus könyvnél, illetve annak szerzőjénél maradni. A Churchill-tényezőt a volt konzervatív brit kormányfő, Boris Johnson írta. De miért tartja fontosnak Magyar, hogy Johnson alakját beemelje a nyilvánosságba? Követendőnek tartja-e Johnson politikáját? Példaképként tekint rá? Ezekre a kérdésekre egyelőre nincsen válasz, de most érdemes részletesen is bemutatni, mit is képvisel Boris Johnson a brit és a világpolitikában. 

Johnson újságíróként kezdte a pályáját, többek között a The Daily Telegraph brüsszeli tudósítójaként dolgozott. Már ekkor ismertté vált az Európai Unióval szemben kritikus írásairól. 2001-ben a brit parlament képviselője lett a Konzervatív Párt színeiben. Országos ismertségre azonban igazán akkor tett szert, amikor 2008-ban megválasztották London polgármesterének. Két cikluson keresztül, 2016-ig töltötte be ezt a tisztséget. A 2016-os Brexit-népszavazás során a kilépéspárti kampány egyik legismertebb arca volt. A népszavazás után külügyminiszterré nevezték ki Theresa May kormányában. 2019-ben a Konzervatív Párt vezetőjévé, majd az Egyesült Királyság miniszterelnökévé választották. Még ugyanabban az évben nagy választási győzelmet aratott a „Get Brexit Done” („Vigyük véghez a Brexitet”) jelszóval. Ez lehetővé tette számára, hogy 2020-ban végleg kivezesse az országot az Európai Unió intézményrendszeréből.

A legnagyobb botrányok

Nézzük is Johnson legnagyobb botrányait, amelyek elvezettek a bukásához. 

• Johnson a Brexit-kampány során azt állította, hogy az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot fizet az EU-nak, amely összeget inkább az egészségügyre lehetne fordítani. A kijelentést később sok szakértő félrevezetőnek minősítette, és ez hosszú időre rányomta bélyegét Johnson hitelességére.
• A legsúlyosabb botrány a COVID-járvány idején robbant ki. Kiderült, hogy miközben a brit lakosság szigorú lezárások és gyülekezési tilalmak alatt élt, a miniszterelnöki hivatalban és a Downing Streeten több összejövetelt is tartottak. A rendőrség vizsgálatot indított, és Johnson lett az első hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt megbírságoltak. A botrány jelentősen hozzájárult politikai bukásához.
• 2022-ben újabb válság tört ki, amikor kiderült, hogy Johnson olyan politikust nevezett ki fontos tisztségbe, akivel kapcsolatban korábban zaklatási panaszok merültek fel. A miniszterelnök először tagadta, hogy tudott volna az ügyekről, később azonban kiderült, hogy értesült róluk. Ez tömeges miniszteri lemondásokhoz vezetett, és végül Johnson is kénytelen volt bejelenteni lemondását.
• Johnsont sok politikai ellenfele és számos elemző azzal vádolta, hogy nem mond igazat vagy pontatlanul fogalmaz. Emiatt több alkalommal került konfliktusba a parlamenttel, a médiával és saját párttársaival is.

Johnson egy ízig-vérig háborúpárti politikus

Amikor 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin megindította Ukrajna teljes körű invázióját, Johnson az elsők között ítélte el az agressziót, és szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben. Kormánya az elsők között szállított fegyvereket és katonai felszerelést Ukrajnának, valamint jelentős diplomáciai támogatást nyújtott Volodimir Zelenszkij számára. Többször személyesen is ellátogatott Kijevbe, ami akkoriban jelentős politikai és szimbolikus gesztusnak számított. 

Johnson gyakran érvelt amellett, hogy a Nyugatnak több fegyvert kell küldenie Ukrajnának, és a háború gyors lezárása helyett Ukrajna győzelmének elősegítésére kell törekednie. Miniszterelnöksége után is rendszeresen felszólalt Ukrajna támogatása mellett. Egyesek szerint néha saját politikai helyzetének javítására is felhasználta az ukrán ügyet. Felmerültek olyan állítások is, hogy 2022-ben akadályozta a béketárgyalásokat, de ezt később maga Zelenszkij is visszautasította. 

Johnson egyébként még 2026. február végén azt nyilatkozta, hogy 

Szerinte a jelenlegi megközelítés túlzottan Oroszország kezébe adja a kezdeményezést.

– tette hozzá a volt kormányfő, aki szerint kulcskérdés, hogy ki határozza meg Ukrajna jövőjét.

– figyelmeztetett. Johnson és Sir Tony Radakin admirális egyetértettek abban, hogy a Nyugat túl lassan és óvatosan reagált az orosz agresszióra. Radakin ezt „lépésről lépésre haladó”, túlzottan óvatos politikának nevezte, amely frusztrációt okozott Kijevben. A volt miniszterelnök külön kiemelte, hogy a fegyverszállítások késlekedése sokszor indokolatlan volt.

– mondta. Johnson szerint a háború akár elkerülhető lett volna, ha a Nyugat már korábban határozottabban lép fel. A Krím 2014-es annektálására utalva kijelentette:

Azt is hangsúlyozta:

A volt brit kormányfő a szíriai helyzetet is példaként említette, mondván: a Nyugat gyengesége – különösen az, hogy a vegyifegyver-használaott következmények nélkül hagyta – bátorította Moszkvát.

Johnson: A koronavírus-járvánnyal a természet a maga módján intézkedett az idősek sorsáról

Összességében Johnson népszerűségét a COVID-járvány kezelése kezdetben növelte, különösen az oltási program sikerei miatt. Később azonban a lezárásokkal kapcsolatos viták, a Partygate-botrány és az egymást követő politikai válságok miatt támogatottsága fokozatosan csökkent. A 2022-es bukása előtti hónapokban a britek 60-70 százaléka elutasította a kormányfő politikáját. Sok történész és politikai elemző úgy véli, Johnson öröksége kettős marad: egyfelől jelentős történelmi változásokat hajtott végre a Brexithez kapcsolódóan, valamint az Ukrajna-politika területén, másfelől a brit politikai élet egyik legbotrányosabb miniszterelnökeként vonult be a történelembe. 

Érdekesség, hogy Johnsonról nemrégiben derült ki, hogy 2020 nyarán azt az álláspontot vallotta a koronavírus-járvány kapcsán, hogy 

Egy másik, 2020 decemberi feljegyzése szerint Johnson egyetértett azokkal az alsóházi képviselőkkel, akik azt a nézetet hangoztatták, hogy a koronavírus-járvánnyal „a természet a maga módján intézkedett az idősek sorsáról”.

Ő lenne Magyar Péter példaképe?

Magyar Péter tehát ettől a Boris Johnsontól kíván példát venni? A korrektséghez tartozik, hogy a volt brit kormányfő Churchillről szóló könyve 2014. október 23-án jelent meg, tehát a miniszterelnöksége előtt. Azonban a magyar kormányfő annak tudatában pózolt a kiadvánnyal, hogy már alaposan ismerjük Johnson kormányfői tevékenységét. Világos, hogy ma Nagy-Brittaniában szinte senki sem sírja vissza azt a korszakot. A 2024-es parlamenti választáson pedig pontosan Johnson tevékenysége miatt is szenvedett súlyos választási vereséget a Konzervatív Párt. Abból a pofonból egyébként a mai napig nem tudtak felállni, mivel a konzervatívok támogatottsága jelenleg is 20 százalékpont körül ingadozik. 

Mindezek mellett Magyar és Johnson között persze több párhuzam felfedezhető. 

A nagyotmondások, a populista demagógia egy ideig fenntartotta a csúcson. Azonban az egyre nagyobb ellentmondások miatt idővel egyre nagyobb pácba került a brit miniszterelnök, majd saját hazugságainak a súlya végleg betemette. Azt nem tudjuk, Magyar Péter pályája is hasonlóan végződik-e, de az biztos, hogy nem jó ómen a csúnyán megbukott volt angol miniszterelnök könyvével pózolni. Főleg, ha Churchill unokájának a szavait is idecitáljuk:

***

(Nyitókép: Magyar Péter Facebook oldala)