Magyar Péter lefagyott, miután lefocistafeleségezték az ülésteremben (VIDEÓ)
A miniszterelnök Szűcs beszédének több pontján is közbekiabált, ugyanakkor – tőle szokatlan módon – nem használta ki a viszonválasz lehetőségét.

Nagy Attila Tibor emellett fontos figyelmeztetést is küldött az ellenzéki pártoknak.

Úgynevezett performatív politika uralja a parlamenti üléseket is, amely előadássá, színre vitt folyamattá vált. A felszólalások, a személyes összecsapások és a médiában jól értékesíthető pillanatok nagyobb jelentőséggel bírnak, mint maguk a szakpolitikai viták. Az Index ezért arról kérdezte Nagy Attila Tibor politikai elemzőt, hogyan alakult át a parlament szerepe a 2026-os kormányváltás után. Többek között olyan kérdésekre keresték a választ, hogy
Nagy a lapnak úgy fogalmazott, hogy a hosszú kormányzásnak hosszú az árnyéka, és ezt tapasztalja meg a Fidesz. Az elemző rámutatott: az Országgyűlés ülésnapjain az új kormánytöbbség minden alkalmat megragad arra, hogy az előző 16 év fideszes kormányzásának vélt vagy valós hibáira, mulasztásaira és bűneire emlékeztesse a választópolgárokat.
„A cél az, hogy a Fidesz népszerűsége tovább apadjon, vagy legalábbis a korábbi támogatottságához képest alacsony maradjon, és hogy többé ne tudjon olyan társadalmi támogatottságot szerezni, amely lehetővé tenné számára a kormányra kerülést.
Ennek érdekében a tiszás kormánytöbbség igyekszik minél inkább lejáratni a Fideszt”
– hívta fel a figyelmet.
A szakértő megjegyezte, hogy a Fidesz minél nehezebb helyzetbe hozásában Magyar Péter miniszterelnök jár az élen, és ennek a feladatnak az „oroszlánrészét” nem bízza másra. Így az elmúlt 36 évben szinte példátlan helyzet állt elő, a miniszterelnök az új Országgyűlés eddigi működése során minden héten napirend előtti felszólalást tartott – hétfőn például a gyermekvédelemről, kedden pedig a hamarosan megszüntetendő Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyéről. Emellett jogosult volt reagálni a frakcióvezetők felszólalásaira, méghozzá időkorlát nélkül, majd a további napirend előtti felszólalásokra is többnyire ő válaszolt, nem pedig valamelyik miniszter, ahogyan az korábban megszokott volt – sorolta.
Azt is hozzátette, hogy
a miniszterelnök egyelőre aktívabban használja a parlamentet, mint elődei, ezzel pedig növeli annak jelentőségét.
„Miközben az Orbán-kormányok tizenhat éve alatt fokozatosan csökkent a parlamenti viták súlya, az Országgyűlés szerepe most valamelyest megnőtt a rendeleti kormányzás megszüntetésével. Az pedig, hogy a szócsatáknak maga a kormányfő is aktív szereplője, önmagában felkelti a sajtó, a média és a közvélemény érdeklődését” – magyarázta az elemző.
Nagy Attila Tibor arra is kitért, hogy Magyar Péter vitastílusa meglehetősen támadó és konfrontatív, ezért a parlamenti viták olykor kifejezetten élessé válnak. Ugyanakkor éppen emiatt izgalmasak és figyelemre méltók is, így a sajtónak érdemes beszámolnia az üléseken történtekről.
A szakértő az Indexnek azt is kiemelte, hogy
a Fidesz egyik alapvető problémájának tartja, hogy a parlament falain belül és kívül is folyamatosan védekezésre kényszerül.
Emlékeztetett, hogy Magyar Péter már a hivatalba lépését követő napon nagyszabású politikai támadást indított az előző Fidesz-kormány öröksége ellen, és a Karmelitában, valamint az egykori Rogán-minisztériumokban tartott online túravezetései is azt a célt szolgálták, hogy az előző hatalmat – vagyis a jelenlegi ellenzéket – „haszonleső tolvajbandaként” mutassa be.
Nagy úgy vélekedett továbbá a portálnak, hogy az „elmúlt tizenhat év” bírálata hónapok, sőt akár évek múltán is hasznos lehet politikailag a Tisza számára. Különösen akkor, ha sikerül olyan súlyos korrupciós ügyeket feltárniuk a korábbi időszakból, amelyek újabb és újabb védekezésre kényszeríthetik a Fideszt.
De a korábbi kormánypárt helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a választás utáni jelentős átszervezések ellenére több korábbi miniszter és államtitkár is a Fidesz, illetve a KDNP parlamenti frakciójában maradt, így a Tisza képviselői folyamatosan rájuk tudnak mutatni a parlamenti viták során – hangsúlyozta.
Nagy Attila Tibor végül arról is beszélt, hogy a vártnál is súlyosabb választási vereség miatt a Fidesz hetekre lényegében lebénult, és még mindig keresi a megfelelő választ Magyar Péter miniszterelnök szokatlan politikai harcmodorára. Szerinte az egyik lehetséges stratégia vele szemben az lehet, hogy az ellenzéki képviselők provokálják, hátha olyan hibára tudják késztetni, amelyből már ő kerülne ki vesztesen, ha túlságosan elveszítené a türelmét.
Hétfőn erre láthattunk példát a fideszes Szűcs Gábortól, aki felszólalásában felemlegette az elmúlt két évben Magyar Péter kapcsán gyakran használt „focistafeleség” jelzőt.
„Jól jönne az ellenzéknek az is, ha a Tisza-kormány első korrupciós ügye kirobbanna, mert akkor végre támadó szerepbe kerülhetnének, nem pedig a Tisza diktálná a politikai napirendet. Az önálló kezdeményezéseknek ugyanakkor már most is vannak kisebb jelei”.
„A június 6-i migrációellenes, valamint a június 8-i, Sulyok Tamás köztársasági elnök melletti tüntetés azt jelezte, hogy az új kormánnyal szemben álló erők immár nem csupán védekezni szeretnének, hanem szerveződni is. Csakhogy
az új parlamenti és kormányzati ciklus még nagyon az elején jár, a Tisza népszerűsége jelenleg rendkívül magas, miközben az ellenzék alacsony választói támogatottsággal rendelkezik”
– mutatott rá az elemző.
Gondolatait végül azzal zárta, hogy a Fidesznek azzal is szembe kell néznie, hogy amennyiben nem lesz képes politikailag összeszedni magát, akár a jobboldalon, akár a baloldalon megjelenhetnek olyan új ellenzéki mozgalmak vagy pártok, amelyek egyszerre határolódnak el a Tisza-kormánytól és a lejáratódott fideszes kormányzástól, és „tiszta erőként” állíthatják be magukat.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök Szűcs beszédének több pontján is közbekiabált, ugyanakkor – tőle szokatlan módon – nem használta ki a viszonválasz lehetőségét.
