Csányi Sándor előre megmondta – az MLSZ főtitkára szerint indokolatlan az aggódás mértéke a magyar futball jövőjét illetően

Vági Márton, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) főtitkára szerint indokolatlan az aggódás mértéke a jövőt illetően a magyar futball szereplőitől, a költségvetésből esetleg kieső részt a klubok többsége a gazdasági működését tekintve nagyobb megrázkódtatás nélkül képes megélni, mindezt úgy, hogy közben nem megy a szakmai minőség rovására.

Vági Márton a szervezet székházában tartott háttérbeszélgetésen döntően arról adott tájékoztatást, hogy az MLSZ-hez kapcsolódó sportági vonatkozásokban az elmúlt években, de inkább másfél évtizedben honnan hová sikerült eljutni, mindezt tucatnyi adattal alátámasztva. Rögtön az elején kiemelte, hogy a beszélgetésnek ezúttal nem tárgya az NB I-es mezőny, de annak aktualitását elismerve nem kerülte meg az élvonalra vonatkozó újságírói felvetéseket, kérdéseket sem.

A főtitkár elmondta: a magyar labdarúgás pénzügyi mértéke a profikkal együtt 150 milliárd forint évente, ami az éves GDP-re vetítve két ezrelék alatt van, a havonta nyugdíjakra fordított összegnek nagyságrendben mintegy az egynegyedét teszi ki. Mindezt egy olyan szegmensben, amelyben kerekítve 320 ezer igazolt játékost tudhatnak, de maga a sportág – szülőket, rokonokat, szurkolókat is figyelembe véve – mintegy 800 ezer ember mindennapi életében van jelen, ami az ország teljes lakosságnak közel nyolc-tíz százalékát jelenti.

A magyar futball mintegy 1800 egyesületének zöme a főtitkár meglátása szerint „takarékos”, így 

„Jogos várakozások vannak” – utalt arra Vági Márton, hogy az országban a Tisza Pártnak kétharmados parlamenti többséget biztosító választók az új kormánytól átláthatóbb, észszerűbb gazdálkodást várnak az élet minden területén, így a magyar sportban, azon belül pedig a frontvonalban lévő labdarúgásban is. A főtitkár elmondta, Csányi Sándor MLSZ-elnök minden közgyűlésük elején hangsúlyozta a felelős gazdálkodást, valamint azt, úgy készüljenek a jövőre, hogy a politikai viszonyokat tekintve egyszer változások is lehetnek.

– mondta a sportvezető.

A magyar futball legégetőbb kérdése jelenleg, hogy 

• mi lesz a tévés közvetítési jogokért kapott pénzzel, 
• illetve hogyan pótolnak esetleg kieső szponzorokat, hirdetőket. 

Utóbbi kérdés a főtitkár szerint az elmúlt években stabil működést produkáló klubok kompetenciája, előbbi viszont jogtulajdonosként az MLSZ-hez tartozik, de a folyamatban lévő ügyről Vági Márton nem szolgált konkrétumokkal. Annyit elárult, hogy ez az első és a másodosztályú klubok esetében jelenthet „markánsabb tételt”, futsalban is kevesebb várható, de ott az arányok miatt „nem érzik meg annyira” az érintettek. A tévés tenderrel párhuzamosan függőben van az MLSZ-nél egyéb szponzori megállapodás is, de ahhoz szorosan kapcsolódik annak nagysága, mert „nem mindegy, hogy a tévé mutatja a meccseket vagy sem, illetve melyik is pontosan az a tévé”.

„Én 1793 egyesület képviseletében ülök itt, és szeretném megnyugtatni a hírvivőket: nem kell katasztrófától tartani. És olyantól sem, hogy elindulunk valahogy, aztán menet közben állunk majd fejre. Mi azt látjuk előre. A Pécsnél, a Pápánál, a Kecskemétnél anno évekkel láttuk előre, amíg bebizonyosodott, és a sajnálatos folyamat végére értek. Hogy aztán a profiknál pontosan mi mennyi lesz, azt még várjuk” – fogalmazott.

A főtitkár szerint a kevesebb pénzből amúgy sem automatikusan következik a szakmai gyengülés, visszalépés, az élvonalbeli kluboknál szerinte 10-15, de akár 20 százalékos költségvetési kiesést különösebb megrázkódtatásoktól mentesen képesek még kigazdálkodni. Mindezt a szakmai színvonal megőrzése mellett.

„Azt kell eldönteni adott esetben, hogy hol lehet költségmegtakarítást elérni, embereket küldjünk el, vagy más forrásokból, jellemzően eseti kiadásokból takarítsunk meg” – hangsúlyozta. Vági Márton hozzátette: 

A magyar futball jövőjének biztosítását a főtitkár a Bozsik-programban látja, amelyben a maximális határokhoz értek, ami a bevont iskolák, óvodák, gyermekek, testnevelők, pedagógusok számát illeti, a fejlődési pont itt az lehet, ha a munka mennyiségét és minőségét tudnák növelni. Miként az amatőr játékvezetők számát is.

„Az elmúlt évtizedben a 2400 amatőr játékvezetőből lett 3200, de még így is erős hiány van, mert 6500 kellene. Szeretnénk erősíteni a létszámot, jobb körülményeket biztosítani számukra, valódi közösséget építeni és erősíteni” – nyilatkozta.

A TAO-felhasználást tekintve is lát a magyar futballban lehetőségeket, hogy az valóban arra kerüljön felhasználásra, amire lehívták. 

„Nem vagyunk szeplőtlenek, de ezek nem meghatározó anyagi természetű dolgok, sokkal inkább erkölcsi. Pontos és következetes szabályok kellenek a felhasználásra vonatkozóan, majd ellenőrzésre van szükség, mert a magyar ember bizony olyan, hogy ellenőrizni kell” – közölte.

(MTI)

Nyitókép: MTI / MTVA / Illyés Tamás