Egyre több szem szegeződik most Varga Mihályra, kérdés, mit lép a jegybank elnöke

Kedvezőek voltak a közelmúltbeli növekedési adatok, de az év végéig még változhat a kép, így idén továbbra is mérsékelt, de látható, körülbelül 1,6 százalékos növekedésre számítanak az MBH Bank elemzési központjának szakértői – hangzott el a pénzintézet szerda délelőtti sajtóeseményén. Árokszállási Zoltán igazgató szerint jövőre viszont már kiegyensúlyozottabb, 3 százalék körüli növekedés is jöhet, főleg, ha a külső kereslet élénkülése mellett a várható uniós források is egyre nagyobb mértékben jelennek meg a gazdaságban. A kedvező előrejelzések pedig teret nyithatnak a jegybanknak egy esetleges újabb kamatcsökkentésre. 

Mit lép majd a jegybank?

Mint ismert: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idén februárban, másfél év után nyúlt hozzá az alapkamathoz és csökkentette azt 6,25 százalékra. Az azóta jelentkező inflációs nyomás miatt viszont, hiába volt erős a forint, nem változtattak az irányadó ráta mértékén. 

A májusi inflációs adat ugyanakkor jóval kedvezőbb volt a vártnál, köszönhetően például annak, hogy a Tisza-kormány érvényben hagyta az előző kabinet által bevezetett árkorlátozó intézkedéseket, így például az üzemanyagok és a boltok tekintetében is maradtak a szigorítások. Ezek az intézkedések pedig érdemben fékezik a fogyasztói árak emelkedését. 

A magyar infláció ugyanis a régióban a legalacsonyabbnak számít, miközben az alapkamat pedig a legmagasabb. Ez erős ellentmondás a szakértők szerint. A következő hónapokban tehát megnyílhat a tér az esetleges csökkentésre. Erre elsőként rögtön most a hó végén, a június 23-i kamatdöntő ülésen lesz lehetősége a monetáris tanácsnak. A Varga Mihály jegybankelnök által vezetett tanács akár egy újabb, 25 bázispontos csökkentést hajthat végre. Az MBH elemzőinek jóslata szerint év végére akár 75 bázisponttal, azaz 5,5 százalékra is csökkenhet az alapkamat mértéke. Ha 25 bázispontos csökkentésekkel számolunk, akkor tehát még három kamatvágás jöhet az idei évben. 

Az MBH elemzői 

• idénre 1,6 százalékos GDP-növekedést várnak,
• jövőre pedig 3 százalékos bővülés is lehet. 

A GDP-t még mindig a fogyasztás húzza felfelé, de már látszódik a beruházások élénkülése is. 

– tette hozzá Árokszállási Zoltán. 

Mérsékeltebb reálbéremelkedés jöhet

„A munkanélküliségi ráta jelentős emelkedésére nem számítanak, 2026-ban átlagosan 4,6 százalék körüli szinttel kalkulálnak, annak ellenére, hogy a vállalatok növekvő költségnyomással szembesülnek és ez visszafoghatja a foglalkoztatási hajlandóságot” – mondta Balog-Béki Márta, az MBH szenior elemzője. Mivel a várakozások szerint az infláció a második negyedévben emelkedni fog, ez kisebb reálbéremelkedést is hozhat majd magával. 

Ezek miatt emelkedhet majd az infláció, de a fogyasztói áremelkedés mértéke így is a 4 százalékos jegybanki toleranciaszint alatt marad. Idén egész évre nézve 2,7 százalékos inflációt várnak, jövőre pedig 3,7 százalékos lehet. 

A forint árfolyamával kapcsolatban elhangzott az eseményen, hogy aligha lehetne ennyire erős, ha a jegybank másfajta monetáris politikát képviselne. Ennek ellenére az elmúlt hónapok erősödése várhatóan megtörik, ha nagyon nem is esik majd vissza a magyar fizetőeszköz, év végéig korrigálhatnak az árfolyamok. Az euróval szemben várhatóan a 360-as, a dollárral szemben pedig a 305-ös szint közelébe mozoghat vissza az árfolyam 2026 végéig. 

Az erős forintnak az államadósságra is jelentős hatása van. A költségvetés alakulása erősen kérdéses, bizonyos előrejelzések szerint a hiány még akár 6 százalék feletti is lehet. Az MBH 6,1 százalékos hiányt prognosztizál. Jövőre 5,2, 2028-ban pedig 4,4 százalék körül alakulhat a hiány. Az államadósság viszont szép lassan csökkenhet majd a GDP-növekedés miatt. Idén 74,3 százalék körül alakulhat a forintárfolyam miatt, jövőre 74,1, 2028-ban pedig 73 százalék lehet várhatóan. 

Árokszállási Zoltán a Mandiner kérdésére elmondta: az új kormány elsősorban az előző kabinet kommunikációs kiadásaihoz nyúlhat hozzá, ezen a téren várható költségvetési szigorítás, ami elég lehet a 6,1 százalék körüli hiánycél tartásához. Nem kizárt viszont, hogy ennél is magasabb lehet a hiány. 

A bevezetéshez ugyanis 2 százaléki inflációt kellene elérni, ez jelenleg rendkívül nehéznek tűnik. Szerinte sokkal reálisabbnak tűnhet, hogy 1-2 évvel később állhat majd készen a magyar gazdaság a közös pénz bevezetésére. Azaz itt a Tisza-kormány terve kissé kitolódhat. 

Nem biztos, hogy megéri a vagyonadó

Kérdésre válaszolva Árokszállási a vagyonadóval kapcsolatban elmondta: minimális hozzáadott értéke lesz a GDP-hez, nagyon maximum 0,2-0,3 százalék, de jóval nagyobbak a kockázatok. A vagyonadó miatt sok érintett külföldre teheti át székhelyét, akár cégeiét is, ez pedig visszaüthet. A szakértő szerint ugyanakkor biztosan be lesz vezetve valamilyen formában, mert fontos kampányígérete volt a kormánynak. 

Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala