A hangzatos szavak ellenére semmilyen érdemi korrekció nem történt a költségvetési folyamatokban, pusztán két nagyobb tételt hozta össze a gigantikus júliusi szufficitet – tudta meg a Világgazdaság.
Júliusban történelmi, 524,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás, amire az elmúlt két évtizedben nem volt példa. Ennek köszönhetően a hét hónap alatt felhalmozott költségvetési hiány 2857,9 milliárd forintra mérséklődött. A kormány ezt jelentős eredményként kommunikálta, Magyar Péter miniszterelnök pedig azt hangsúlyozta, hogy megszüntették a pazarlást és mintegy ezer milliárd forinttal csökkentették a hiányt.
Ezt is ajánljuk a témában
Sorozatban a harmadik hónapban termelt többletet a magyar költségvetés. Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi egyenlege júliusban 524,3 milliárd szufficittel zárt.
A kedvező júliusi adat mögött ugyanakkor nem kizárólag a költségvetési gazdálkodás javulása áll. Az év első négy hónapjában 3849,8 milliárd forintos hiány halmozódott fel, amely jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának deficitjét. A május és július közötti közel ezer milliárd forintos többlet ezért részben a korábbi, kiugróan magas hiány korrigálásának tekinthető.
A Pénzügyminisztérium szerint a javuló egyenleghez hozzájárult a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek mintegy 300 milliárd forintos csökkenése, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárdos mérséklődése, valamint az adó- és járulékbevételek 157 milliárd forintos emelkedése. Közben azonban a nyugdíj- és egészségügyi kiadások továbbra is magasak maradtak.
A rendkívüli júliusi többlet jelentős részét két egyszeri, technikai elszámolás is magyarázhatja. Az egyik a korábbi kormány által kifizetett tanári béremeléshez kapcsolódó mintegy 300 milliárd forintos uniós bevétel elszámolása, a másik pedig az Európai Beruházási Banktól érkező 200 milliárd forintos összeg. Utóbbi esetében augusztusban korrekcióra lesz szükség, így a júliusi adat önmagában nem mutatja pontosan a költségvetés tényleges helyzetét – írta a Világgazdaság.
Az EIB-forrás ráadásul még az előző kormány idején kialkudott hitelhez kapcsolódik, amelyet Lázár János tárgyalt ki vasútfejlesztési célokra.
A pénzből többek között vidéki vasútvonalak rekonstrukcióját finanszíroznák, vagyis a mostani kormány által kommunikált kedvező adat mögött részben olyan döntések és források állnak, amelyek még a korábbi kabinethez kötődnek.
A jelenlegi számok egyúttal árnyalják Magyar Péter korábbi állításait is, amelyek szerint áprilisban Magyarország kis híján államcsődbe került, és a költségvetési hiány jóval magasabb lehet a korábban jelzettnél. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint azonban Magyarország soha nem volt államcsőd közelében, és még egy 7 százalék körüli hiány sem jelentene önmagában drámai helyzetet a piac szemében.
A költségvetési folyamatokat ráadásul érdemes az éves ciklus részeként értékelni.
A magyar büdzsé hagyományosan „fejnehéz”: az első hónapokban keletkezik a hiány jelentős része, amely nyáron mérséklődik, majd az év végén ismét emelkedhet. Az idei év eleji kiugró hiány tehát önmagában még nem bizonyít költségvetési összeomlást, ahogy a júliusi rekordtöbblet sem jelenti automatikusan a gazdálkodás tartós javulását.
Ezt erősíti, hogy az Államadósság Kezelő Központ nem módosította finanszírozási tervét. Ha valóban olyan súlyos lenne a helyzet, mint ahogy azt a miniszterelnök korábban állította, az államnak várhatóan további forrásokat kellett volna bevonnia. A teljes kép ezért csak az augusztus végén megjelenő részletes adatokból rajzolódhat ki, amelyek megmutathatják, hogy a történelmi júliusi többlet mekkora része volt valódi költségvetési javulás, és mekkora része egyszeri technikai hatás.
Nyitókép: Máthé Zoltán/MTI
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Úgy megy át rajtuk a propaganda, hogy az se inti őket óvatosságra, hogy nem olyan régen mind a pénzügyminiszter, mind a miniszterelnök bemondta a 8 százalék fölötti hiányt.
Kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés augusztus 10-én és 11-én, amelynek várhatóan az új köztársasági elnök megválasztása lesz az egyik legfontosabb napirendi pontja.
Aki 1956 gyilkosait mentegeti és 2006 áldozatait hagyja cserben, az egyszerűen alkalmatlan. Nem jogilag, erkölcsileg az.
Ebből az összefüggésből érthető meg igazán, hogy mi történik Magyarországon, amely távolról sem politikai, sőt nem is társadalmi, hanem annál mélyebben fekvő okokra vezethető vissza.
Miután a múlt héten az extrém hőség és az energiatakarékosság miatt az Országgyűlés nem ülésezett, a hivatalos honlapon olvasható javaslat szerint a képviselők hétfőn 13 órakor ülnek ismét össze.
Kizárták őket az egyik konkurens párt kérésére.
A vártnál is gyorsabban készül.
Úgy megy át rajtuk a propaganda, hogy az se inti őket óvatosságra, hogy nem olyan régen mind a pénzügyminiszter, mind a miniszterelnök bemondta a 8 százalék fölötti hiányt.
