A Benes-dekrétumok kapcsán elmaradt a megemlékezés a Parlamentben

„1945. augusztus 2-án jelent meg Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök magyarokat és németeket sújtó 33. számú elnöki dekrétuma, amely az ország területén élő két nem-szláv nemzetiség tagjait megfosztotta állampolgárságától – írja a Rubicon történelmi folyóirat online verziója. 
A Benes-dekrétumok nem a múlt, hanem a jelen máig ható magyarellenes jogszabály csomagja – az elmúlt években az Európai Unió tagjaként Szlovákia több esetben is erre a soviniszta jogszabályra hivatkozva sajátította magyar és német nemzetiségűek földtulajdonát. 
Ennek folyományaként tavaly december elején fogadta el a szlovák parlament azt a jogszabályt, amely börtönbüntetéssel sújthatja azt, aki megkérdőjelezi vagy tagadja a dekrétumok érvényességét. 
A Magyar Jelennel decemberben és januárban is ott voltam Dunaszerdahely én, Budapesten és Pozsonyban is a tiltakozó megmozdulásokon, ezeken a Mi Hazánk több politikusa részt vett. Péter Magyar pedig Budapesten azt mondta, hogy az új Tisza-kormány egyik első dolga lesz, hogy Brüsszelben álljon ki a felvidéki magyarokat ért jogtiprások miatt. 
Ma már tudjuk, hogy a nagy szavak csak üres kampányígéretek voltak Magyar részéről. A Tisza miniszterelnöke ugyan eleinte próbált „keménykedni” Ficóval, ám néhány hete Gödöllőn már úgy mosolyogtak egymásra, hogy a Benes-dekrétumok ügye szóba sem került a megbeszéléseken. 
Ennél is messzebb ment a Tisza-kormány külügyminisztere nagyváradi premontrei rendház és Fejes Rudolf Anzelm atya jogellenes kilakoltatása ügyében. Orbán Anita ugyanis az eset kapcsán mindössze annyit mondott, hogy nem szólnak bele más országok belügyeibe... 
Ezek után talán nem meglepő, hogy az Országgyűlés „elfelejtett” megemlékezni a Benes-dekrétumok kihirdetésének évfordulójáról, miközben az elnöki rendeletek a mai napig meghatározzák minden felvidéki magyar életét.”

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi