Izland népe megfontolja az EU-csatlakozást, de feltételekkel
Ragaszkodnak a szuverenitásukhoz a halászat területén.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Az eredmény rendkívül szoros lett.

Izlandon az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalások újrakezdéséről szóló referendul olyan szoros, hogy az eredményt egyelőre nem lehet megjósolni – írja a BBC.
A 270 000 választásra jogosult polgár közül az első 153 197 feldolgozott szavazat alapján 50,1% elutasította a kormány javaslatát, míg 49,9% igennel szavazott – közölte az állami műsorszolgáltató RUV –, a két tábor között mindössze 435 szavazat a különbség.
Kristrún Frostadóttir miniszterelnök középbaloldali kormánya 2027-ig ígért népszavazást, de a nemzetközi feszültségek – többek között Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal szembeni fenyegetései – miatt előrehozta azt.

A közel 400 ezer lakosú szigetországban folyó vita azonban inkább a halászati iparra összpontosult, mint a biztonsági aggályokra.
Izland már az EU egységes piacának és a schengeni határok nélküli övezetnek is része, az EU-tagság pedig bevonná az országot a vámunióba, és végül az euróövezetbe is.
Izland 2009-ben kezdte meg az EU-csatlakozási eljárást a 2008-as pénzügyi válság és az izlandi bankrendszer összeomlása nyomán.
A csatlakozási eljárás már jócskán előrehaladt, amikor 2013-ban egy eurószkeptikus kormány került hatalomra, és felfüggesztette a tárgyalásokat. Akkor a halászati jogok jelentették a legnagyobb akadályt – ahogyan ma is.
A halászati és tengeri iparágak Izland exportjának csaknem 40%-át teszik ki, és sok „nem” szavazó attól tartott, hogy az EU közös halászati politikája keretében elveszítenék a jövedelmező halászterületeik feletti ellenőrzés egy részét.
A szavazólapon szereplő kérdés így szólt: „Folytassa-e Izland a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval?”
Az „igen” szavazat nem jelentené az EU-hoz való csatlakozás végleges döntését, hanem egy lépést a csatlakozási megállapodás felé, amelyet aztán egy második népszavazáson kellene jóváhagyni. Hasonlóképpen, a „nem” szavazat sem zárná ki annak lehetőségét, hogy Izland a jövőben újra felvegye a tárgyalásokat.
Nyitókép: Unsplash
Ezt is ajánljuk a témában
Ragaszkodnak a szuverenitásukhoz a halászat területén.
