Varga Mihály elárulta: leveszi a gázról a lábát a jegybank, marad az óvatosság

Nem kezd kamatcsökkentési ciklusba a jegybank, továbbra is adatvezérelt marad a döntéshozatal – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, azután, hogy kedden 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette a jegybank monetáris tanácsa az alapkamat mértékét. 

Óvatos döntésekkel készül a jegybank

Összhangban alakultak a kedvező inflációs adatok a jegybank várakozásaival, így óvatos mérséklésről döntött a monetáris tanács. Mint Varga Mihály mondta: az ülésen csak ezt az egy opciót tárgyalták, továbbra is elkötelezettek a 3 százalékos inflációs cél mellett. Ugyanakkor nem döntöttek kamatcsökkentési ciklus indításról, adatvezérelt döntéseket hoznak, nincs elköteleződés egy kamatpálya mellett. Óvatosan mérlegelik majd az adatokat a jövőben is. 

– tette hozzá. 

A hazai konjunktúra Varga Mihály ismertetése szerint továbbra is visszafogott, a GDP-növekedés alacsony volt, ez az idei növekedésre is hatással van, ennek ellenére belső és külső tényezők is hozzájárulnak majd az élénküléshez. A munkaerőpiac továbbra is ellenálló, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában. A foglalkoztatás pedig az idei év közepétől a jegybank várakozása szerint újra emelkedik majd. 

Az infláció a jegybanki toleranciasáv alsó felébe csökkent januárban, amikor 

• 2,1 százalékosra csökkent a fogyasztói áremelkedés mértéke. 
• A maginfláció is 2,7 százalékra csökkent. 

Az infláció mértéke a következő hónapokban is a szint alatt alakulhat majd a várakozások szerint. A kormányzati árrésstop májusig tart, ennek hatását a jegybank értékeli, márciusban számolnak be róla. Varga Mihály megjegyezte, kiemelten fontos volt, hogy a januári átárazás 2001 óta az ötödik legmérsékeltebb volt. Az élelmiszerárak erősen csökkenésnek indultak, három százalékkal csökkentek. A régióban egyébként mindenhol csökkent az infláció, kivétel Románia, ahol 9,6 százalékos volt az áremelkedés üteme. A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta: egyelőre nem látnak kockázatot. 

A forint egyébként a jegybanki döntést jól fogadta, az euróval szembeni árfolyam kitartott a 380-as szint alatt, tehát a piacok is árazták a kamatcsökkentést. A kamatcsökkentés gazdasági hatásaival kapcsolatban elmondta: annak örülnének a legjobban, ha a kamatcsökkentés érdemben hatna az inflációra. 

A kamatcsökkentési ciklussal kapcsolatban pedig úgy reagált Varga Mihály lapunknak, hogy folyamatosan monitorozzák az adatokat, legközelebb pedig a márciusi kamatdöntő ülésen tárgyalnak majd a továbbiakról. 

Szigorú marad a jegybank

Molnár Dániel a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint a kamatvágásnak az inflációs folyamatok ágyaztak meg: januárban az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben, 2,1 százalékra lassult a pénzromlási ütem. Ami ugyanakkor még fontosabb, hogy a teljes inflációs kosarat, illetve a kiemelten figyelt szolgáltatásokat tekintve is 2019 óta most volt a legkisebb a januári áremelkedés. Ez azt jelzi, hogy nincs árnyomás a gazdaságban, a visszafogott átárazást a forint erősödése és az üzemanyagárak mérséklődése is támogatta, amely tényezők költségoldalról segítik a vállalatokat. A nemzetközi környezet vegyesen alakult az elmúlt egy hónap során. A forint összességében stabilizálódott a 380-as szint alatt, amely a geopolitikai feszültségek közepette mindenképpen kedvező hír és érdemi szerepet játszhatott az MNB döntésében.

„Várhatóan továbbra is fennmarad majd az adatvezérelt döntéshozatal, a Monetáris Tanács hónapról hónapra a beérkező adatok, elsősorban az inflációs folyamatok, függvényében határoz majd a kamatszintekről és nem kommunikál majd kamatpályát. Kedvező nemzetközi folyamatok és februári inflációs adatok mellett márciusban is folytatódhat a kamatcsökkentés, azonban nem számolunk azzal, hogy azt követően is hónapról hónapra mérséklődik majd az alapkamat, év végéig kedvező esetben további 3 kamatvágás jöhet várakozásaink szerint. A mai 25 bázispontos kamatcsökkentéstől érdemi gazdasági hatást nem várunk. Hazánk esetében a monetáris transzmisszión belül az árfolyamcsatorna szerepe a legerősebb, most viszont nem számolunk érdemi forintgyengüléssel, mivel a piac összességében beárazta a kamatvágást, a jegybanki döntés nem okozott meglepetést. Ezt erősíti, hogy a kamatdöntés után sem mozdult az árfolyam az euró ellenében. A kamatcsatorna vonatkozásában a 25 bázispontos csökkentés érdemi hatással nem bír, a hitelezés már a tavalyi év végén is jelentősen élénkült, többek között az állami kamattámogatott hiteleknek (Otthon Start Program, Széchenyi Kártya Program) köszönhetően. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezen programok költségvetési terhét érdemben mérsékli a jegybanki kamatvágás. A másik csatorna, amely jelentős lehet, a piaci bizalom, a jegybank kamatcsökkentése a gazdasági szereplők irányába is pozitív üzenetet jelez, hogy a gazdaság kezd helyreállni, lazább monetáris kondíciók mellett is fenntartható az árstabilitás” – tette hozzá az elemző.  

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is úgy látja, hogy 

Hozzátette: az MNB a következő hónapok döntései során várhatóan az eddigiekhez hasonlóan több tényezőt fog figyelembe venni, melyek között a pénzpiaci stabilitás (forintárfolyam) és a bejövő inflációs adatok lesznek a legfontosabbak. Tekintettel arra, hogy a mai döntést a piac már előzetesen beárazta, így ennek komolyabb hatása az árfolyamra nem volt. 

„A februári inflációs adat még a januárinál is kedvezőbb lehet, becslésem szerint 1,8 százalék, ez pedig megnyithatja az utat egy újabb, márciusi kamatvágáshoz. Vannak persze kockázatok is: a választások előtti turbulensebb időszak nagyobb volatilitást eredményezhet az árfolyamban, míg a fiskális lazítás az inflációt növelheti. Kérdés a választások előtt felálló régi-új vagy új kormány fiskális politikája is, mely szintén befolyásolja az inflációt, de az árrésstopok kivezetésének vagy ki nem vezetésének hatását is meg kell említeni. Szintén kockázatot jelent az ország energiaellátási helyzete: ha sikerül is biztosítani az olajimportot, nem kizárt, hogy ez magasabb áron történik, ami a forintot gyengítheti” – húzta alá. 

Regős Gábor szerint idén még két kamatvágás lesz: a következő márciusban, majd utána az év közepe felé valamikor – feltéve persze, hogy a forint a következő hónapban nem gyengül érdemben és a februári inflációban sem lesz kellemetlen meglepetés. Bázishatások miatt az infláció márciustól némileg növekszik majd, de ha az árrésstopok is velünk maradnak, akkor egy viszonylag alacsony szinten, 4 százalék körül maradhat.

Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán