Nem a politikusoknak, hanem a törvényeknek kell megfelelni, mondta Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész.
„A politika oldaláról érkező kritikákat úgy lehet kiküszöbölni, ha kényesen ügyelünk arra, hogy az ügyészség kizárólagosan a szakmai erőtérben mozogjon. Ez egészen más pálya, mint amelyen a politikusok játszanak” – mondta az Indexnek adott interjúban Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. Kiemelte, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja, nem folytatott aktív politikai tevékenységet. A legfőbb ügyészi megbízatást kizárólag szakmai feladatnak tekinti.
Annak kapcsán, hogy a nyilvánosságban tömegigény, hogy gyors, látványos döntések szülessenek az érzelmileg megterhelő vagy közszereplőket érintő ügyekben Nagy Gábor Bálint azt mondta, hogy érthetőnek tartja ezt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyilvánosság és az ügyészség látásmódja nem feltétlenül ugyanaz.
„Az egyik érzelmi töltetű és kizárólag nyilvános információkkal rendelkező közeg értékítélete, a miénké viszont szakmai döntés, amely mögött speciális tudás és a vonatkozó jogszabályi környezet áll”
– hangsúlyozta. Azt is kiemelte, hogy az ügyészség álláspontját nem befolyásolhatja a társadalmi elvárás, „csak is az, hogy mit mondanak a jogszabályok és a bizonyítékokkal alátámasztott tények”. A nyilvánosság nincs tisztában az ügyek minden részletével, sokszor csak információfoszlányok, sőt valótlan állítások jelennek meg. Míg az ügyészség egyes esetekben akár több százezer oldalnyi nyomozási irat alapján dönt.
A másfél éve húzódó MNB-ügy kapcsán a legfőbb ügyész elmondta, a büntetőeljárások elhúzódása nem specifikus magyar jelenség. Szólt arról is, hogy az eljárás során
182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok,
ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban. Úgy ítélik meg, hogy „a Magyar Nemzeti Bankban zajló nyomozás elrendelése óta eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható”.
Rögzítette azt is, hogy a büntetőeljárás nyomozati szakasza két részre oszlik: felderítésre és vizsgálatra. A felderítési szakban az ügyészség csupán törvényességi felügyeletet gyakorol, ami azt jelenti, hogy eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja a nyomozó hatóságot. A büntetőeljárási törvény előírása szerint irányítási jogkörük csak a vizsgálat során van.
A Szőlő utcai ügyről Nagy Gábor Bálint azt mondta, azért vonta a nyomozást a legfőbb ügyészség saját hatáskörbe, mert „több olyan beadvány, feljelentés érkezett, amely szerint az ügyben eljáró nyomozók már-már bűncselekményt megvalósítva nem végezték korrektül a munkájukat”. Elmondta, a Szőlő utcai ügyben eddig tizenegy gyanúsított van, de a legutóbbi jelentések alapján vannak még elvarratlan szálak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
„a vádhatóságnak nem a közvéleménynek vagy a politikusi elvárásoknak kell megfelelnie, hanem azt kell vizsgálnia, történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor az miként bizonyítható, és személyre szabottan ki érte a felelős”.
Szóba került a Schadl–Völner-ügy is. Annak kapcsán, hogy az ügyészség nem tudta meggátolni, hogy a volt igazságügyi államtitkár a vesztegetési vádak ellenére továbbra is zavartalanul ügyvédkedhessen, a legfőbb ügyész azt mondta, megtették észrevételeiket, tiltakoztak a döntés ellen, ám a bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. „Ennél többet nem tehettünk. Ahogy ezt az egyik parlamenti felszólalásomban is említettem: nem feküdhetünk keresztbe a tárgyalóterem bejáratánál, hogy nem engedjük a vádlottat ügyvédi tevékenységét folytatni” – emelte ki.
Elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészség kiváló kapcsolatot ápol az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője többször is eredményesnek értékelte a szakmai együttműködést.
Szólt az ügyészség kommunikációjáról is, mint mondta, az első számú szempont a nyomozás eredményessége.
„Ha mindig mindent közzéteszünk, minél több információt adunk, annál nagyobb az esélye, hogy a büntetőeljárás érdekei valamilyen formában csorbát szenvednek. Ezért általában viszonylag passzív magatartást tanúsítunk a nyilvánosság felé”
– emelte ki.
Kivételként a Szőlői utcai ügyet jelölte meg, mint mondta, november-december táján a szokásosnál több információt mondtak el, aminek két oka is volt. „Egyrészt, részben érthető okokból, a közérdeklődés középpontjába került az ügy, másrészt kifejezetten hátráltatta a büntetőeljárás sikerét, a valós tények feltárását az a körülmény, hogy a megnyilvánulásokban számtalan félreértés, félreértelmezés, csúsztatás vagy éppen valótlan állítás szerepelt. Nyomozástaktikai okokból az elmúlt időben ismét visszafogtuk az információadást”. Azt is hozzátette:
„a műtőből sem közvetítik a műtétet”.
Nyitókép: Corvinák
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az is kiderült, kik lesznek a hátoldalon.
Állítólagos ellopott MNB-százmilliárdok miatt találkozhat a legfőbb ügyésszel, sajtóértesülések szerint viszont saját zűrös ügyeiben szeretne információkat kicsikarni, nehogy más irányt vegyen az „út a börtönbe program”.
Másfél év után csökkentett ismét az alapkamat mértékén a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank monetáris tanácsa keddi döntése értelmében 6,25 százalékra vágta az irányadó rátát. Varga Mihály sajtótájékoztatón ismertette a döntés részleteit.
Meghozta legfrissebb döntését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink pénteken.
Kocsis Máté elmondta, amit Magyar Péter jelleméről tudni kell.
Szijjártó Péter elmagyarázta, miért nem fordítják az ukrán elnök ellen saját fegyverét.
Egy ukrán újságíró rendkívül súlyos vádakkal állt elő.
