A büntetőeljárások elhúzódása nem specifikus magyar jelenség

2026. február 16. 12:21

Nem a politikusoknak, hanem a törvényeknek kell megfelelni, mondta Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész.

2026. február 16. 12:21
null

„A politika oldaláról érkező kritikákat úgy lehet kiküszöbölni, ha kényesen ügyelünk arra, hogy az ügyészség kizárólagosan a szakmai erőtérben mozogjon. Ez egészen más pálya, mint amelyen a politikusok játszanak” – mondta az Indexnek adott interjúban Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. Kiemelte, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja, nem folytatott aktív politikai tevékenységet. A legfőbb ügyészi megbízatást kizárólag szakmai feladatnak tekinti.

Annak kapcsán, hogy a nyilvánosságban tömegigény, hogy gyors, látványos döntések szülessenek az érzelmileg megterhelő vagy közszereplőket érintő ügyekben Nagy Gábor Bálint azt mondta, hogy érthetőnek tartja ezt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyilvánosság és az ügyészség látásmódja nem feltétlenül ugyanaz. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Németország, Horvátország és Dánia döntése bizonyítja: egyre veszélyesebb hely Európa

Németország, Horvátország és Dánia döntése bizonyítja: egyre veszélyesebb hely Európa
Tovább a cikkhezchevron

„Az egyik érzelmi töltetű és kizárólag nyilvános információkkal rendelkező közeg értékítélete, a miénké viszont szakmai döntés, amely mögött speciális tudás és a vonatkozó jogszabályi környezet áll”

 – hangsúlyozta. Azt is kiemelte, hogy az ügyészség álláspontját nem befolyásolhatja a társadalmi elvárás, „csak is az, hogy mit mondanak a jogszabályok és a bizonyítékokkal alátámasztott tények”. A nyilvánosság nincs tisztában az ügyek minden részletével, sokszor csak információfoszlányok, sőt valótlan állítások jelennek meg. Míg az ügyészség egyes esetekben akár több százezer oldalnyi nyomozási irat alapján dönt.

MNB-ügy: a büntetőeljárások elhúzódása nem specifikus magyar jelenség

A másfél éve húzódó MNB-ügy kapcsán a legfőbb ügyész elmondta, a büntetőeljárások elhúzódása nem specifikus magyar jelenség. Szólt arról is, hogy az eljárás során 

182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok, 

ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban. Úgy ítélik meg, hogy „a Magyar Nemzeti Bankban zajló nyomozás elrendelése óta eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható”.

Rögzítette azt is, hogy a büntetőeljárás nyomozati szakasza két részre oszlik: felderítésre és vizsgálatra. A felderítési szakban az ügyészség csupán törvényességi felügyeletet gyakorol, ami azt jelenti, hogy eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja a nyomozó hatóságot. A büntetőeljárási törvény előírása szerint irányítási jogkörük csak a vizsgálat során van.

Szőlő utcai ügy: tizenegy gyanúsított

A Szőlő utcai ügyről Nagy Gábor Bálint azt mondta, azért vonta a nyomozást a legfőbb ügyészség saját hatáskörbe, mert „több olyan beadvány, feljelentés érkezett, amely szerint az ügyben eljáró nyomozók már-már bűncselekményt megvalósítva nem végezték korrektül a munkájukat”. Elmondta, a Szőlő utcai ügyben eddig tizenegy gyanúsított van, de a legutóbbi jelentések alapján vannak még elvarratlan szálak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 

„a vádhatóságnak nem a közvéleménynek vagy a politikusi elvárásoknak kell megfelelnie, hanem azt kell vizsgálnia, történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor az miként bizonyítható, és személyre szabottan ki érte a felelős”.

Schadl–Völner-ügy: nem feküdhetünk keresztbe a tárgyalóterem bejáratánál

Szóba került a Schadl–Völner-ügy is. Annak kapcsán, hogy az ügyészség nem tudta meggátolni, hogy a volt igazságügyi államtitkár a vesztegetési vádak ellenére továbbra is zavartalanul ügyvédkedhessen, a legfőbb ügyész azt mondta, megtették észrevételeiket, tiltakoztak a döntés ellen, ám a bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. „Ennél többet nem tehettünk. Ahogy ezt az egyik parlamenti felszólalásomban is említettem: nem feküdhetünk keresztbe a tárgyalóterem bejáratánál, hogy nem engedjük a vádlottat ügyvédi tevékenységét folytatni” – emelte ki.

Elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészség kiváló kapcsolatot ápol az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője többször is eredményesnek értékelte a szakmai együttműködést.

Szólt az ügyészség kommunikációjáról is, mint mondta, az első számú szempont a nyomozás eredményessége. 

„Ha mindig mindent közzéteszünk, minél több információt adunk, annál nagyobb az esélye, hogy a büntetőeljárás érdekei valamilyen formában csorbát szenvednek. Ezért általában viszonylag passzív magatartást tanúsítunk a nyilvánosság felé”

 – emelte ki. 

Kivételként a Szőlői utcai ügyet jelölte meg, mint mondta, november-december táján a szokásosnál több információt mondtak el, aminek két oka is volt. „Egyrészt, részben érthető okokból, a közérdeklődés középpontjába került az ügy, másrészt kifejezetten hátráltatta a büntetőeljárás sikerét, a valós tények feltárását az a körülmény, hogy a megnyilvánulásokban számtalan félreértés, félreértelmezés, csúsztatás vagy éppen valótlan állítás szerepelt. Nyomozástaktikai okokból az elmúlt időben ismét visszafogtuk az információadást”. Azt is hozzátette: 

„a műtőből sem közvetítik a műtétet”.

Nyitókép: Corvinák

 

 

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nemecsek-3
2026. február 16. 13:35 Szerkesztve
" A büntetőeljárások elhúzódása nem specifikus magyar jelenség .....mondta Nagy Gábor Bálint" Szerintem meg senkit nem érdekel mi a helyzet Üzbegisztánban meg milyen egyéb mentségeket lehet találni leleményes módon a cselekvési impotencia , sunyiság, elodázgatási trükk, beszariság, megfelelési akarat, a gyengeség, az alkalmatlanság bírói függetlenség megörzéséhez elpalástolásához. Van egy társadalom által szerintem elég rugalmasan tolerált racionális idő a bírói döntéshozatalokra, meg van hozzá a megfelelő díjazás, dolgozni kellene és nem a határokat feszegetni mert az abszurd 5-10 éves ítélethozatal maszlagok indokolhatatlanok, elfogadhatatlanok és nem a jogbiztonságot erősítik
Válasz erre
0
0
billysparks
2026. február 16. 13:01
Ez nem mentség!
Válasz erre
0
0
22-es csapdája
2026. február 16. 12:52
Nemcsak a törvényeknek a társadalom igazságérzetének is meg kellene felelni. A jogalkotás és -alkamazás nem egy önmagáért való tevékenység. Szépen be kellene hozni az esküdtszéket, és a bíróságok anyagi forrásairól, jutalmazásáról társadalmi szervezeteknek kellne dönteni; nem a kormánynak, meg az országgyűlésnek. Látjuk, hogy ez így nem működik.
Válasz erre
1
0
blackorion
2026. február 16. 12:50
Gyurcsány letartoztatása is hogy elhúzódott....
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!