Csak két perc: videón a legdurvább ukrán fenyegetések Zelenszkijtől a rettegett ukrán őrnagyig

Magyarország katonai megszállásától a választási eredmények megtámadásáig – minden belefér az EU-s csatlakozást követelő ukrán megszólalók szerint.

Nem a politikusoknak, hanem a törvényeknek kell megfelelni, mondta Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész.

„A politika oldaláról érkező kritikákat úgy lehet kiküszöbölni, ha kényesen ügyelünk arra, hogy az ügyészség kizárólagosan a szakmai erőtérben mozogjon. Ez egészen más pálya, mint amelyen a politikusok játszanak” – mondta az Indexnek adott interjúban Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. Kiemelte, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja, nem folytatott aktív politikai tevékenységet. A legfőbb ügyészi megbízatást kizárólag szakmai feladatnak tekinti.
Annak kapcsán, hogy a nyilvánosságban tömegigény, hogy gyors, látványos döntések szülessenek az érzelmileg megterhelő vagy közszereplőket érintő ügyekben Nagy Gábor Bálint azt mondta, hogy érthetőnek tartja ezt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyilvánosság és az ügyészség látásmódja nem feltétlenül ugyanaz.

„Az egyik érzelmi töltetű és kizárólag nyilvános információkkal rendelkező közeg értékítélete, a miénké viszont szakmai döntés, amely mögött speciális tudás és a vonatkozó jogszabályi környezet áll”
– hangsúlyozta. Azt is kiemelte, hogy az ügyészség álláspontját nem befolyásolhatja a társadalmi elvárás, „csak is az, hogy mit mondanak a jogszabályok és a bizonyítékokkal alátámasztott tények”. A nyilvánosság nincs tisztában az ügyek minden részletével, sokszor csak információfoszlányok, sőt valótlan állítások jelennek meg. Míg az ügyészség egyes esetekben akár több százezer oldalnyi nyomozási irat alapján dönt.
A másfél éve húzódó MNB-ügy kapcsán a legfőbb ügyész elmondta, a büntetőeljárások elhúzódása nem specifikus magyar jelenség. Szólt arról is, hogy az eljárás során
182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok,
ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban. Úgy ítélik meg, hogy „a Magyar Nemzeti Bankban zajló nyomozás elrendelése óta eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható”.
Rögzítette azt is, hogy a büntetőeljárás nyomozati szakasza két részre oszlik: felderítésre és vizsgálatra. A felderítési szakban az ügyészség csupán törvényességi felügyeletet gyakorol, ami azt jelenti, hogy eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja a nyomozó hatóságot. A büntetőeljárási törvény előírása szerint irányítási jogkörük csak a vizsgálat során van.
A Szőlő utcai ügyről Nagy Gábor Bálint azt mondta, azért vonta a nyomozást a legfőbb ügyészség saját hatáskörbe, mert „több olyan beadvány, feljelentés érkezett, amely szerint az ügyben eljáró nyomozók már-már bűncselekményt megvalósítva nem végezték korrektül a munkájukat”. Elmondta, a Szőlő utcai ügyben eddig tizenegy gyanúsított van, de a legutóbbi jelentések alapján vannak még elvarratlan szálak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
„a vádhatóságnak nem a közvéleménynek vagy a politikusi elvárásoknak kell megfelelnie, hanem azt kell vizsgálnia, történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor az miként bizonyítható, és személyre szabottan ki érte a felelős”.
Szóba került a Schadl–Völner-ügy is. Annak kapcsán, hogy az ügyészség nem tudta meggátolni, hogy a volt igazságügyi államtitkár a vesztegetési vádak ellenére továbbra is zavartalanul ügyvédkedhessen, a legfőbb ügyész azt mondta, megtették észrevételeiket, tiltakoztak a döntés ellen, ám a bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. „Ennél többet nem tehettünk. Ahogy ezt az egyik parlamenti felszólalásomban is említettem: nem feküdhetünk keresztbe a tárgyalóterem bejáratánál, hogy nem engedjük a vádlottat ügyvédi tevékenységét folytatni” – emelte ki.
Elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészség kiváló kapcsolatot ápol az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője többször is eredményesnek értékelte a szakmai együttműködést.
Szólt az ügyészség kommunikációjáról is, mint mondta, az első számú szempont a nyomozás eredményessége.
„Ha mindig mindent közzéteszünk, minél több információt adunk, annál nagyobb az esélye, hogy a büntetőeljárás érdekei valamilyen formában csorbát szenvednek. Ezért általában viszonylag passzív magatartást tanúsítunk a nyilvánosság felé”
– emelte ki.
Kivételként a Szőlői utcai ügyet jelölte meg, mint mondta, november-december táján a szokásosnál több információt mondtak el, aminek két oka is volt. „Egyrészt, részben érthető okokból, a közérdeklődés középpontjába került az ügy, másrészt kifejezetten hátráltatta a büntetőeljárás sikerét, a valós tények feltárását az a körülmény, hogy a megnyilvánulásokban számtalan félreértés, félreértelmezés, csúsztatás vagy éppen valótlan állítás szerepelt. Nyomozástaktikai okokból az elmúlt időben ismét visszafogtuk az információadást”. Azt is hozzátette:
„a műtőből sem közvetítik a műtétet”.
Nyitókép: Corvinák