A Portfolio szerdai cikke szerint a Tisza Párt választási győzelmét árazza a piac. Már ősszel is felmerült, hogy Magyar Péter miatt száguld a forint, ám, ahogyan akkor is kiderült, egészen más ok áll a háttérben. Mutatjuk.
„Egyre megalapozottabbak lehetnek azok a vélemények, melyek szerint a piac már a Tisza Párt esetleges választási győzelmét árazza” – ezzel az erős mondattal indította szerda reggeli cikkét a Portfolio, amely a forint valóban megsüvegelendő erősödése után ismét elővette a Magyar Péter kártyát, azt állítva, hogy a kormányváltás miatt erősödik a magyar fizetőeszköz. Tény: a forint a régiós devizákhoz mérten is kifejezetten erős, ám a háttérben, akárcsak az őszi hasonló kinyilatkoztatások után, egészen más állhat.
A forint tényleg látványosan erősödött az elmúlt két hétben, január vége óta tartósan a 380-as szint alatt tartózkodik és nemrég már a 376-os szintet tesztelte az árfolyam. Ha sikerülne 375 alá betörnie, akkor szakértők szerint tartósan ott is maradhatna a jegyzés.
Mint arról a Mandiner is beszámolt: már tavaly novemberben bedobta a K&H Bank elemzője, hogy Magyar Péter miatt erősödhet a forint, amikor az euróval szembeni árfolyam még 385 körül mozgott. Németh Dávid akkor úgy fogalmazott: „egyelőre azt látom, hogy a piac a Tiszának jobban örülne, mint a Fidesznek. De a választásoknak nem két, hanem négy lehetséges kimenetele van, mert az sem mindegy, hogy lesz-e kétharmad, és kinek.” Az elemző szerint bárki is győz jövőre, annak „2026 második felében muszáj lesz komoly költségvetési kiigazításokat meglépni. Ha ez nem történik meg, nagyon durván elszaladhat a deficit”.
Már akkor megírtuk, hogy a forint erősödését valójában sokkal inkább
Ezt is ajánljuk a témában
A forint szárnyalása mögött már a jövő évi kormányváltás reménye körvonalazódik a piac részéről, legalábbis a K&H Bank elemzője szerint. A Mandinernek nyilatkozó közgazdász szerint ugyanakkor jóval inkább szól a forinterősödést okozó bizalom Varga Mihálynak, sem mint Magyar Péternek.
az új magyar jegybankelnök, azaz Varga Mihály iránti bizalom, a magas magyar reálkamat, a vezető külföldi jegybankok kamatcsökkentései, illetve Donald Trump amerikai elnök háború lezárásával kapcsolatos erőfeszítései okozzák.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elemzők szerint fontos üzenetet küldött Szaúd-Arábiából a jegybank elnöke.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője már akkor rámutatott lapunknak egy furcsaságra. Mint fogalmazott: „ha mindenképpen magyar belpolitikai faktorokat keresünk, akkor pontosan úgy tűnik, hogy a Tisza erősödése forint gyengülést hoz, míg a kormánypártok erősödése támogatja a magyar fizetőeszköz értékét. Az euró-forint árfolyam
Ugyanekkor a közvélemény-kutatások szerint a Tisza relatív 5 százalékponttal erősödött a Fidesz-hez képest. Azaz a piac pont hogy forintgyengüléssel reagált a vezető ellenzéki párt esélyeinek javulására (ha legalábbis azt hiszi valaki, hogy a választási esélyek mozgatják a forintot). Július óta a Fidesz teljesített jobban, a forint pedig több százalékpontot erősödött, azaz itt is pontosan az ellenkezőjét látjuk a hipotézisnek” – mondta.
A Portfolio tehát most ugyanezt a témát járta körbe. Szerintük a jelenlegi ellenzéki párt „ugyanis már hónapok óta egy kiszámítható, piacbarát gazdaságpolitikát ígér, emellett az uniós források felszabadításával és az eurózóna-csatlakozás előkészítésével kampányol”. Majd hozzátették: „továbbra is azt gondoljuk, hogy önmagában nincs olyan misztikus, „titkos erő”, ami kizárólag a Tisza esetleges győzelmében gyökerezne, a befektetők nem a választási eredményeket, hanem azok esetleges gazdasági következményeit árazhatják. Ugyanakkor látva a forint év eleje óta mutatott töretlen erejét, egyre erősebb lehet ez a várakozás”.
Ahhoz nem kell közgazdasági lángelmének lenni, hogy tudjuk: az a kormány, amelyik nem lakossági, hanem vállalati különadókat emel és abból fedez jóléti kiadásokat, nos, az kevésbé lesz szimpatikus a piaci szereplők körében, mint az, amelyik azzal kampányol, hogy eltörli ezeket a különadókat. Igaz, azt már nem teszik hozzá, hogy mégis miből fedezik majd az így kieső forrásokat,
esetleg búcsút inthet a lakosság az így bevezetett jóléti intézkedéseknek, mint a 13. és 14. havi nyugdíj, a családi adókedvezmény, vagy az édesanyák jelentős részének személyi jövedelemadó-mentessége.
Szerdán, nem sokkal a Portfolio cikke után az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Horváth Sebestyén is rámutatott, hogy nem kell politikai okokat keresni a forinterősödés hátterében.
Mint írta: év eleje óta a román lej az euróval szemben 0,2 százalékot, a cseh korona pedig harmad százalékot gyengült, míg a lengyel zloty 0,1 százalékot, a forint pedig 1,6 százalékot erősödött. A régiós szinten kiemelkedő felértékelődés azonban szintén nem a belpolitikai folyamatoknak köszönhető, hanem az MNB által meghatározott alapkamatnak, amely magasabb, mint az amerikai FED, az eurózóna EKB-ja, illetve a régió többi jegybankja által meghatározott alapkamat. Ezzel a magyar jegybank prémiumot kínál a a forintba fektetőknek, vonzóvá téve ezzel a fizetőeszközünk. Kiegészítő tényezőként szerepet játszanak még a mérséklődő inflációs kilátások, a dollár egy éve tartó trendszerű leértékelődése, a régió fő kockázati tényezőjét jelentő orosz-ukrán háború közeli lezárásának az esélye, illetve a külső egyensúlymutatók (külkereskedelmi mérleg és folyó fizetési mérleg) többlete is támaszt nyújt a forintnak.
A régió összes szuverén fizetőeszközét az elmúlt egy évben az erősödés jellemezte, amely jelenséget nehezen lehet a magyar politikai erőviszonyok átrendeződésével magyarázni. A forintárfolyam alakulásából bármilyen belpolitikai következtetést levonni csak igen nagyfokú bizonytalansággal lehet
– emelte ki. Az Oeconomus elemzője is arra jutott, hogy 2025 nyarát még a kormánykritikus közvélemény-kutató cégek felmérései szerint is politikai értelemben a jelenlegi kormánypártok nyerték. A hazai médiában is rendre megjelenő, azonban téves összefüggés szerint a forintárfolyam tavaly nyári erősödésével a piac pont a kormányváltás esélyének a csökkenését árazta volna be. Valójában azonban fizetőeszközünk felértékelődése mögött a korábbiakban kifejtett makrogazdasági és geopolitikai tényezők állnak.
Szintén nagyot lendít a forinterősödésen az infláció sikeres lefaragása, hiszen januárban 8 éves mélypontjára esett a fogyasztói áremelkedés, mindössze 2,1 százalékos volt, de az év első hónapjában a költségvetés is 32 milliárd forintos többlettel zárt, a lakossági konjunktúraindex folyamatosan emelkedik.
Ezt is ajánljuk a témában
2017 májusa óta nem volt ilyen alacsony az infláció mértéke hazánkban. Magyarországon a fogyasztói árak idén januárban még az elemzői várakozásoknál is alacsonyabb mértékben, 2,1 százalékban nőttek.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Az sem maradt sokáig rejtély, miért „ijedhettek meg egy ágy képétől” a baloldalon.
Egy ízig-vérig baloldali politikus szerint is eltolhatná a biciklit.
Új résszel jelentkezik a The Man a Mandineren, amelyben ezúttal Magyar Péter legutóbbi botrányait és nyilatkozatait elemezzük.
„Amennyiben Magyar Péter tényleg drogozott, az akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet.”
Leállítja a Slovnaft olajfinomító a gázolaj ukrajnai exportját, és teljes egészében belföldre termel – jelentette be a kormány szerdai ülése után Robert Fico.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai okokból úgy döntött, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába, amivel a Tisza Pártot akarják segíteni a közelgő parlamenti választáson. Megérkezett a magyar kormány válasza.
„Az ember nem válogathat, ez van!” – fogalmazott a kormányfő.
Egy ízig-vérig baloldali politikus szerint is eltolhatná a biciklit.
A kijevi vezetés szerint az idei és a jövő évi költségvetési számokról már megszületett a megállapodás.
