A Portfolio szerdai cikke szerint a Tisza Párt választási győzelmét árazza a piac. Már ősszel is felmerült, hogy Magyar Péter miatt száguld a forint, ám, ahogyan akkor is kiderült, egészen más ok áll a háttérben. Mutatjuk.
„Egyre megalapozottabbak lehetnek azok a vélemények, melyek szerint a piac már a Tisza Párt esetleges választási győzelmét árazza” – ezzel az erős mondattal indította szerda reggeli cikkét a Portfolio, amely a forint valóban megsüvegelendő erősödése után ismét elővette a Magyar Péter kártyát, azt állítva, hogy a kormányváltás miatt erősödik a magyar fizetőeszköz.
Tény: a forint a régiós devizákhoz mérten is kifejezetten erős, ám a háttérben, akárcsak az őszi hasonló kinyilatkoztatások után, egészen más állhat.
A forint tényleg látványosan erősödött az elmúlt két hétben, január vége óta tartósan a 380-as szint alatt tartózkodik és nemrég már a 376-os szintet tesztelte az árfolyam. Ha sikerülne 375 alá betörnie, akkor szakértők szerint tartósan ott is maradhatna a jegyzés.
Mint arról a Mandiner is beszámolt: már tavaly novemberben bedobta a K&H Bank elemzője, hogy Magyar Péter miatt erősödhet a forint, amikor az euróval szembeni árfolyam még 385 körül mozgott. Németh Dávid akkor úgy fogalmazott: „egyelőre azt látom, hogy a piac a Tiszának jobban örülne, mint a Fidesznek. De a választásoknak nem két, hanem négy lehetséges kimenetele van, mert az sem mindegy, hogy lesz-e kétharmad, és kinek.” Az elemző szerint bárki is győz jövőre, annak „2026 második felében muszáj lesz komoly költségvetési kiigazításokat meglépni. Ha ez nem történik meg, nagyon durván elszaladhat a deficit”.
Már akkor megírtuk, hogy a forint erősödését valójában sokkal inkább
Ezt is ajánljuk a témában
A forint szárnyalása mögött már a jövő évi kormányváltás reménye körvonalazódik a piac részéről, legalábbis a K&H Bank elemzője szerint. A Mandinernek nyilatkozó közgazdász szerint ugyanakkor jóval inkább szól a forinterősödést okozó bizalom Varga Mihálynak, sem mint Magyar Péternek.
az új magyar jegybankelnök, azaz Varga Mihály iránti bizalom, a magas magyar reálkamat, a vezető külföldi jegybankok kamatcsökkentései, illetve Donald Trump amerikai elnök háború lezárásával kapcsolatos erőfeszítései okozzák.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elemzők szerint fontos üzenetet küldött Szaúd-Arábiából a jegybank elnöke.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője már akkor rámutatott lapunknak egy furcsaságra. Mint fogalmazott: „ha mindenképpen magyar belpolitikai faktorokat keresünk, akkor pontosan úgy tűnik, hogy a Tisza erősödése forint gyengülést hoz, míg a kormánypártok erősödése támogatja a magyar fizetőeszköz értékét. Az euró-forint árfolyam
Ugyanekkor a közvélemény-kutatások szerint a Tisza relatív 5 százalékponttal erősödött a Fidesz-hez képest. Azaz a piac pont hogy forintgyengüléssel reagált a vezető ellenzéki párt esélyeinek javulására (ha legalábbis azt hiszi valaki, hogy a választási esélyek mozgatják a forintot). Július óta a Fidesz teljesített jobban, a forint pedig több százalékpontot erősödött, azaz itt is pontosan az ellenkezőjét látjuk a hipotézisnek” – mondta.
A Portfolio tehát most ugyanezt a témát járta körbe. Szerintük a jelenlegi ellenzéki párt „ugyanis már hónapok óta egy kiszámítható, piacbarát gazdaságpolitikát ígér, emellett az uniós források felszabadításával és az eurózóna-csatlakozás előkészítésével kampányol”. Majd hozzátették: „továbbra is azt gondoljuk, hogy önmagában nincs olyan misztikus, „titkos erő”, ami kizárólag a Tisza esetleges győzelmében gyökerezne, a befektetők nem a választási eredményeket, hanem azok esetleges gazdasági következményeit árazhatják. Ugyanakkor látva a forint év eleje óta mutatott töretlen erejét, egyre erősebb lehet ez a várakozás”.
Ahhoz nem kell közgazdasági lángelmének lenni, hogy tudjuk: az a kormány, amelyik nem lakossági, hanem vállalati különadókat emel és abból fedez jóléti kiadásokat, nos, az kevésbé lesz szimpatikus a piaci szereplők körében, mint az, amelyik azzal kampányol, hogy eltörli ezeket a különadókat. Igaz, azt már nem teszik hozzá, hogy mégis miből fedezik majd az így kieső forrásokat,
esetleg búcsút inthet a lakosság az így bevezetett jóléti intézkedéseknek, mint a 13. és 14. havi nyugdíj, a családi adókedvezmény, vagy az édesanyák jelentős részének személyi jövedelemadó-mentessége.
Szerdán, nem sokkal a Portfolio cikke után az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Horváth Sebestyén is rámutatott, hogy nem kell politikai okokat keresni a forinterősödés hátterében.
Mint írta: év eleje óta a román lej az euróval szemben 0,2 százalékot, a cseh korona pedig harmad százalékot gyengült, míg a lengyel zloty 0,1 százalékot, a forint pedig 1,6 százalékot erősödött. A régiós szinten kiemelkedő felértékelődés azonban szintén nem a belpolitikai folyamatoknak köszönhető, hanem az MNB által meghatározott alapkamatnak, amely magasabb, mint az amerikai FED, az eurózóna EKB-ja, illetve a régió többi jegybankja által meghatározott alapkamat. Ezzel a magyar jegybank prémiumot kínál a a forintba fektetőknek, vonzóvá téve ezzel a fizetőeszközünk. Kiegészítő tényezőként szerepet játszanak még a mérséklődő inflációs kilátások, a dollár egy éve tartó trendszerű leértékelődése, a régió fő kockázati tényezőjét jelentő orosz-ukrán háború közeli lezárásának az esélye, illetve a külső egyensúlymutatók (külkereskedelmi mérleg és folyó fizetési mérleg) többlete is támaszt nyújt a forintnak.
A régió összes szuverén fizetőeszközét az elmúlt egy évben az erősödés jellemezte, amely jelenséget nehezen lehet a magyar politikai erőviszonyok átrendeződésével magyarázni. A forintárfolyam alakulásából bármilyen belpolitikai következtetést levonni csak igen nagyfokú bizonytalansággal lehet
– emelte ki. Az Oeconomus elemzője is arra jutott, hogy 2025 nyarát még a kormánykritikus közvélemény-kutató cégek felmérései szerint is politikai értelemben a jelenlegi kormánypártok nyerték. A hazai médiában is rendre megjelenő, azonban téves összefüggés szerint a forintárfolyam tavaly nyári erősödésével a piac pont a kormányváltás esélyének a csökkenését árazta volna be. Valójában azonban fizetőeszközünk felértékelődése mögött a korábbiakban kifejtett makrogazdasági és geopolitikai tényezők állnak.
Szintén nagyot lendít a forinterősödésen az infláció sikeres lefaragása, hiszen januárban 8 éves mélypontjára esett a fogyasztói áremelkedés, mindössze 2,1 százalékos volt, de az év első hónapjában a költségvetés is 32 milliárd forintos többlettel zárt, a lakossági konjunktúraindex folyamatosan emelkedik.
Ezt is ajánljuk a témában
2017 májusa óta nem volt ilyen alacsony az infláció mértéke hazánkban. Magyarországon a fogyasztói árak idén januárban még az elemzői várakozásoknál is alacsonyabb mértékben, 2,1 százalékban nőttek.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Kicsit se vagyok vészmadár és mindig adok esélyt, de most: féltem a hazánkat!
A miniszterelnök máris összehívta a Tisza-kormányt.
Hack Péter szerint komoly következményei lesznek Magyar Péter Sulyok Tamásra gyakorolt nyomásának.
Magyar Péter és Bóna Szabolcs közös fotója eltérő képarányban készült, mint az összes többi fénykép.
Három nappal az új miniszterelnök beiktatása után máris ízelítőt kapott az ország a Magyar Péter-féle közmédia működéséről!
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
