2017 májusa óta nem volt ilyen alacsony az infláció mértéke hazánkban. Magyarországon a fogyasztói árak idén januárban még az elemzői várakozásoknál is alacsonyabb mértékben, 2,1 százalékban nőttek.
Még az elemzőket is meglepte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által csütörtök reggel publikált adatsor: 2026 januárban ugyanis a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A szakértői konszenzus ennél magasabb, 2,3 százalékos áremelkedést várt az év első hónapjára. Nyolc éve nem volt ilyen alacsony Magyarországon az infláció mértéke, utoljára 2018 márciusában volt 2 százalékos.
Ezt is ajánljuk a témában
2020 májusa óta nem volt olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint idén januárban – legalábbis az elemzői várakozások szerint. A Portfolio szakértői szerint 2 százalék közelébe eshetett a fogyasztói árindex.
A 2025 januárihoz viszonyítva az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,0 százalékkal csökkent), ezen belül
A termékcsoporton belül a margarin ára 29,4, a húskonzervé 24,9, a sertészsiradéké 22,1, a tejé 18,1, a tejtermékeké 17,9, a vaj és vajkrémé 17,2, a liszté 14,8, míg a sajté 8,2 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 5,0 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 19,2, az üdülési szolgáltatás 14,2, a teherszállítás 9,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1, a sport- és múzeumi belépők 8,4, míg a testápolási és egészségügyi szolgáltatások 7,8 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,5 százalékkal.
A háztartási energiáért 6,2, ezen belül a vezetékes gázért 12,8, az elektromos energiáért 1,9 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 23,3, a motorkerékpárok 6,7, a szobabútorok 6,0, a használt személygépkocsik 5,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 5,8 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok ára 12,3 százalékkal mérséklődött – közölte a KSH.
A mutató lefelé húzásában a kormányzati intézkedések, köztük főleg az árrésstop is érdemben segíteni tud. Ezt emelte ki csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium is. Mint írták:
a kormány tovább küzd az áremelésekkel szemben, így május végéig meghosszabbítja az árréscsökkentést.
A kormány minden ágazatban fellép az áremelések ellen, ezért önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is. Mindezek mellett a kormány 2026. április 30-ig ismét lehetővé tette a hideg élelmiszer vásárlást SZÉP-kártyával. A kormány a Tiszával ellentétben nem a multik, hanem a magyar emberek pártján áll és mindent megtesz, hogy több jusson a családok és a nyugdíjasok zsebébe. Ennek érdekében a kormány emeli a béreket (pl. 11 százalékos minimálbéremelés, ágazati béremelések), megvédi a 13. és bevezeti a 14. havi nyugdíjat; csökkenti az adókat (pl. 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, családi adókedvezmény megduplázása); és az árréscsökkentésen keresztül folytatja a harcot az áremelésekkel szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Parlament megmérte: a négy fal között egész derűlátó a magyar. Francesca Rivafinoli írása.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a friss adatnál rámutatott: az infláció a jegybanki cél alá került, amire utoljára 2021. januárjában volt példa. Ez tehát mindenképpen egy siker, még akkor is, ha várhatóan a bázishatások miatt tavasszal a mostaninál nagyobb, esetleg a cél feletti inflációt látunk. A januári inflációs adat persze nem csak önmagáért fontos: a gazdaságban jellemző, hogy az áremelések legnagyobb része az év első hónapjaiban történik, azaz ennek mértéke irányt ad az év egészének inflációja szempontjából. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első néhány hónap adata nagy hatást gyakorol az MNB döntéseire. A mai adat alapján az év eleji átárazások nem voltak különösebben erősek, sőt, kifejezetten alacsonyan alakultak,
ilyen alacsony januári havi alapú inflációt (0,3 százalék) ritkán látni.
Regős Gábor szerint a mai adat alapján az a fő kérdés, hogy mit tesz az MNB: „vág-e már februárban, megvárja a márciust, amikor is megjelenik az új inflációs jelentés és még többet tudunk az év eleji átárazásokról vagy megvárja az április vagy májusi kamatdöntő ülést, amikor is jobban látjuk a választások utáni pénzpiaci helyzetet és látjuk már azt is, hogy a fiskális lazítás nyomán megnövekvő kereslet hogyan befolyásolta az inflációt. Sokkal közelebb kerültünk egy februári lazításhoz, mindenesetre érdemes lesz figyelni a jegybanki kommunikációt, hogy az infláció értékelésében az alacsony szintet emeli ki vagy azt, hogy vannak olyan tényezők, amelyek óvatosságra intenek” – tette hozzá.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője aláhúzta: a kedvező folyamatokban az árrésstopok, illetve a forint árfolyamának erősödése játszotta a legnagyobb szerepet. Kiemelendő továbbá, hogy az élelmiszerek esetében termelői oldalról sem látható árnyomás, a mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei a tavalyi év végén már érdemi ármérséklődést jeleztek, miközben az élelmiszeripari termelői árak is csupán 2,4 százalékos növekedést mutattak decemberben.
Az üzemanyagárak havi alapon 1,5, éves szinte 12,3 százalékkal estek vissza, amelyben a forint erősödése, valamint a világpiaci olajárak alakulása játszotta a legnagyobb szerepet.
Kiemelendő továbbá, hogy az év eleji jövedékiadó-emelés is fél évvel elhalasztásra került, amely támogatta a kedvező folyamatokat. Az üzemanyagárak alakulása azért is kulcstényező, mert beépül minden termék és szolgáltatás árába. Molnár Dániel szerint az infláció a bázishatás miatt februárban tovább lassulhat és 2 százalék alá, a jegybanki toleranciasávon kívülre eshet az áremelkedési ütem. „Ezt követően kismértékű gyorsulás várható, a januári rezsistop hatását is figyelembe véve azonban nem számítunk rá, hogy az idei év során az áremelkedési ütem felfelé kilépne a 2-4 százalékos toleranciasávból, miközben éves átlagban a jegybanki 3 százalékos célhoz közeli inflációs ráta valószínűsíthető. A visszafogott januári átárazások alapján, az adatvezérelt döntéshozatal miatt, jó esély van rá, hogy a jegybank már a februári ülésen kamatcsökkentésbe kezd” – mondta.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Ismét szembejött a valóság a baloldallal.
2020 májusa óta nem volt olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint idén januárban – legalábbis az elemzői várakozások szerint. A Portfolio szakértői szerint 2 százalék közelébe eshetett a fogyasztói árindex.
Képzeljük el, hogy holnaptól minden nyugdíjat ezerszeresére emelünk. Papíron minden nyugdíjas milliomos lenne, a valóságban viszont a rendszer azonnal összeomlana. A svájci indexálás ígérete kevésbé látványos, de ugyanarra az illúzióra épül. Arra, hogy egy számítási modell önmagában képes jólétet teremteni.
Az elemzők szerint fontos üzenetet küldött Szaúd-Arábiából a jegybank elnöke.
Szelid Zsolt sportkardiológussal, egyetemi docenssel, a Magyar Labdarúgó Szövetség orvosi bizottságának elnökével jártuk körbe a témát.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
Kések, paprikaspray és állandó rendőri jelenlét Ludwigshafenben.
„Ezt, Viktor, biztosan nem felejtjük el” – jelentette ki az ukrán képviselő.
Újabb, a korábbinál is nagyobb pénzbírsággal sújtotta az FK Csíkszeredát a Román Labdarúgó Szövetség.
