Decemberben 3,3 százalékra lassult az áremelkedés mértéke, az előrejelzések szerint a következő hónapokban pedig még ennél is kisebb lehet az infláció.
A bérek, a foglalkoztatás és a szegénységi adatok alapján a 2010 utáni gazdasági pálya jóval összetettebb annál, mint amit a „kifulladt modellről” szóló kritikák sugallnak.
Magyarországot vonzóvá teszi, hogy híres a biztonságáról.
Meglepő fordulat a boltokban: miközben idén átlagosan 130 ezer forintot hagyunk ott az ünnepek alatt, a töltött káposzta alapanyagai olcsóbbak lettek tavalyhoz képest. De van egy rossz hír is: egy kártevő pusztítása miatt az ünnepi asztal ékköve luxuscikké válhat – mutatjuk a pontos számokat és azt, mire figyeljen a kasszánál.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Májusban magasabb lett az infláció, mint az előző hónapban, megtört a február óta tartó csökkenés üteme. A forint viszont erősödéssel reagált a hírre.
Az árstop hatására jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban. Ez volt az első teljes hónap, amelyre már kihatott a kormányzati intézkedés. Nem csoda, hogy hamarosan még tovább bővítik.
Áprilisban jelentősen fékezte az inflációt az élelmiszerárak csökkenése – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
Közzétette a legfrissebb kiskereskedelmi számokat a KSH.
Az utóbbi időben több interjúban is felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet a magyar középosztállyal.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A második negyedévben 2,9 milliárd forintra emelkedett a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke. Míg az export értéke 5,5, addig az importé 4,9 százalékkal emelkedett éves alapon.
A friss KSH adatok alapján nagyon jól muzsikál az építőipar. Éves alapon 15,6 százalékos volt a növekedés, de a heteken belül induló Otthonfelújítási program még nagyobb lendületet adhat az ágazatnak – értékeli a friss számokat a Makronóm Intézet elemzője.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Nem lehet azt állítani, hogy a magyarok menekülnének az országból.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
