Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A második negyedévben 2,9 milliárd forintra emelkedett a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke. Míg az export értéke 5,5, addig az importé 4,9 százalékkal emelkedett éves alapon.
A friss KSH adatok alapján nagyon jól muzsikál az építőipar. Éves alapon 15,6 százalékos volt a növekedés, de a heteken belül induló Otthonfelújítási program még nagyobb lendületet adhat az ágazatnak – értékeli a friss számokat a Makronóm Intézet elemzője.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Nem lehet azt állítani, hogy a magyarok menekülnének az országból.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Már vannak pozitív trendek, így például a reálbérek emelkedése, ám ennek ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a frissen közzétett, januári kiskereskedelmi adatok szerint is. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, ám idén éves szinten 6–7 százalékos reálbér-emelkedés jöhet, ami sokat segíthet a fogyasztás növekedésében – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A friss statisztikai adatok azt jelzik, hogy a múlt év utolsó három hónapjában már negyedéves alapon nőttek a beruházások, és 2024 egészében is folytatódhat az élénkülés – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ugyanakkor a német gazdaság problémái már 2023 végén begyűrűztek, és a belső kereslet sem állt még helyre az inflációs sokk után. Viszont a beérkező uniós források, a jegybanki kamatcsökkentések, és az állami kamattámogatott hitelprogramok is ösztönzik idén a beruházásokat.
A belföldi turizmust két tényező is támogathatja idén. Egyfelől a KSH friss, januári adatai alapján immár a külföldi üdülés drágul gyorsabb ütemben: 12,3 százalékkal. Másfelől 2024-ben a lassuló infláció nyomán bekövetkező érdemi reálbér-növekedés javítja a jövedelmi helyzetet, amelynek a hatása a turizmusban is megjelenik – véli a Makronóm Intézet elemzője a friss statisztikai adatokat kommentálva.
A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékben csökkent – derült ki a KSH adataiból. Ebben a szezonális hatások és a német gazdasági lassulás hatásai játszhattak fő szerepet, miközben éves alapon nőtt a foglalkoztatás. A munkanélküliségi ráta ugyan emelkedett, de még mindig érdemben alacsonyabb az uniós átlagnál. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet a gazdasági növekedés beindulásával.
Tavaly decemberben éves alapon 16,4 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke, a bruttó átlagbér 655 ezer forint fölé emelkedett a ma közzétett friss statisztikai adatok szerint. A fizetések ezúttal a közszférában emelkedtek gyorsabb ütemben. A Makronóm Intézet senior elemzője 2024-ben további 12 százalék körüli béremelkedésre számít.
Az építőiparban fordulat várható az uniós források felhasználásának megindulásától, illetve a hitelezési aktivitás felfutásától, ami erőteljesen függ a jegybanki kamatcsökkentések ütemétől.
A háború és a szankciók mellett most a német gazdaság gyengélkedése fogja vissza a magyar gazdaság teljesítményét. A bizonytalanságok csökkentik a beruházási hajlandóságot is. Ugyanakkor a friss adatok szerint a mezőgazdaság és a technológiai ágazatok jól teljesítettek. A Makronóm Intézet elemzője az idén 3 és 4 százalék közötti GDP-növekedést vár.
Olcsóbb lett az energia a 2023. januári árszinthez képest, az élelmiszerek pedig átlagosan csak 3,6 százalékkal drágultak egy év alatt. Így a 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben csupán 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció üteme. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint költségoldalról nem várható nyomás, nem fenyeget az infláció ismételt felpattanása.
Nemhogy nőttek, hanem a friss KSH adatok szerint havi alapon 0,7 százalékkal csökkentek is az ipari termelői árak.
Kedvezők maradhatnak az elhelyezkedési esélyek a 2024-es évben is. A Makronóm Intézet elemzője a friss, munkaerőpiaccal kapcsolatos KSH-adatokat értékelte. Várakozásai szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben kismértékben tovább emelkedhet a gazdasági növekedés ismételt beindulásával.
A fogyasztói árak 2023 decemberében átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – tájékoztatott a KSH.
