A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékben csökkent – derült ki a KSH adataiból. Ebben a szezonális hatások és a német gazdasági lassulás hatásai játszhattak fő szerepet, miközben éves alapon nőtt a foglalkoztatás. A munkanélküliségi ráta ugyan emelkedett, de még mindig érdemben alacsonyabb az uniós átlagnál.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékű csökkenést mutatott, és ebben egyrészt a szezonális hatások játszottak szerepet, tekintve, hogy éves alapon nőtt a foglalkoztatás. Emellett a mérséklődésben szerepe lehetett a gazdasági teljesítmény visszaesésének, az év második felében a német gazdaságból begyűrűző lassulásnak – elsősorban az ipari termelésen keresztül –, miközben a belső kereslet még nem állt helyre az inflációs sokkot követően. Ezzel együtt is,
a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, miközben az aktivitás is fokozódik a bérnövekedés és a jövedelmi helyzet romlása nyomán.
Az aktivitás fokozódása járult hozzá nagyobb mértékben ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta a 2023. november–2024. januári időszakban a koronavírus-járvány idején tapasztaltnál is magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett. Ez ellenben továbbra sem tekinthető magasnak, az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal nagyobb.
Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatottak száma éves átlagban az idén tovább nőhet.
A gazdasági növekedés beindulásával, illetve a beruházások termőre fordulásával ismét fokozódhat a munkaerő iránti kereslet,
ennek eredményeként erősödhet a munkaerőhiány, ez pedig kedvező hatást gyakorolhat a bérdinamikára is.
A magyar társadalomban viszont jelentős munkaerőpiaci tartalékok találhatók.
Az Eurostat elérhető adatai alapján a tavalyi harmadik negyedévben 78,2 százalékos volt a hazai aktivitási arány, amely ugyan 3 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot, azonban 10 tagállamban – nyugati és északi országokban – is arányaiban többen jelennek meg a munkaerőpiacon, mint hazánkban.
Az uniós tagállamok közül Hollandiában a legmagasabb ez az arány: a 15–64 éves korosztály 85,7 százaléka megtalálható a munkaerőpiacon. Hollandiához vagy az északi államokhoz viszonyítva a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében találhatók jelentős munkaerő-tartalékok.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Mennyire tekinthető kompetensnek az a politikusjelölt, aki a mérleg két serpenyője közül csak az egyikbe helyezi bele a mérnivalót, és az alapján hirdet eredményt?
Ráadásul a holland kormány új adókat vetett ki a lakosságra, míg Magyarországon a családok terheit folyamatosan csökkentik. A hollandok csak irigykedhetnek.
Alacsonyabb rezsiről írnak a pamfletben, miközben éppen a Magyar Péterrel kapcsolatban álló ukránok zárták el az alacsony rezsihez szükséges olajvezetéket. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.
2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma.
Nem vitatható a javulás az uniós összevetésben.
...és hagyja, hogy a nemzeti kormány tegye a dolgát!
Néhány hét maradt hátra.
