A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékben csökkent – derült ki a KSH adataiból. Ebben a szezonális hatások és a német gazdasági lassulás hatásai játszhattak fő szerepet, miközben éves alapon nőtt a foglalkoztatás. A munkanélküliségi ráta ugyan emelkedett, de még mindig érdemben alacsonyabb az uniós átlagnál.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékű csökkenést mutatott, és ebben egyrészt a szezonális hatások játszottak szerepet, tekintve, hogy éves alapon nőtt a foglalkoztatás. Emellett a mérséklődésben szerepe lehetett a gazdasági teljesítmény visszaesésének, az év második felében a német gazdaságból begyűrűző lassulásnak – elsősorban az ipari termelésen keresztül –, miközben a belső kereslet még nem állt helyre az inflációs sokkot követően. Ezzel együtt is,
a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, miközben az aktivitás is fokozódik a bérnövekedés és a jövedelmi helyzet romlása nyomán.
Az aktivitás fokozódása járult hozzá nagyobb mértékben ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta a 2023. november–2024. januári időszakban a koronavírus-járvány idején tapasztaltnál is magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett. Ez ellenben továbbra sem tekinthető magasnak, az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal nagyobb.
Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatottak száma éves átlagban az idén tovább nőhet.
A gazdasági növekedés beindulásával, illetve a beruházások termőre fordulásával ismét fokozódhat a munkaerő iránti kereslet,
ennek eredményeként erősödhet a munkaerőhiány, ez pedig kedvező hatást gyakorolhat a bérdinamikára is.
A magyar társadalomban viszont jelentős munkaerőpiaci tartalékok találhatók.
Az Eurostat elérhető adatai alapján a tavalyi harmadik negyedévben 78,2 százalékos volt a hazai aktivitási arány, amely ugyan 3 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot, azonban 10 tagállamban – nyugati és északi országokban – is arányaiban többen jelennek meg a munkaerőpiacon, mint hazánkban.
Az uniós tagállamok közül Hollandiában a legmagasabb ez az arány: a 15–64 éves korosztály 85,7 százaléka megtalálható a munkaerőpiacon. Hollandiához vagy az északi államokhoz viszonyítva a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében találhatók jelentős munkaerő-tartalékok.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Az oktatásban és munkaerőpiacon a nők helyzete javulóban van, miközben a fiatal férfiak egyre nagyobb része szakad le és szorul ki a társadalomból.
Nincs mese, átalakul a garantált bérminimum, a következő években több mint egymillió munkavállaló fizetését érintheti a változás.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
