Tizenöt éve öntötte el a vörösiszap a Devecseri kistérséget, tíz ember életét követelve és több mint háromszázötven otthont megsemmisítve. Hogy néz ki ma a környék, amely egykor sűrű zagyban állt, és miként emlékeznek vissza a védekezésben részt vevők azokra a napokra? A máltaiak régióvezetője vezetett körbe minket a helyszínen.
Miután áthajtunk a devecseri vasúti átjárón, fás, bokros, tavas park mellett állítjuk le az autót. A parkolóban vár minket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-dunántúli régióvezetője. Preininger-Horváth Edina, aki a vörösiszap-katasztrófa idején önkéntes volt a máltaiaknál – ő vezette az ajkai önkéntescsoportot –, már az első éjjel a helyszínre érkezett, hogy segítsen.
2010. október 4-én a Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt, és a sűrű zagy beömlött Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely területére. Devecser elöntött részén ma már emlékpark áll, amelyet a katasztrófa első évfordulóján avattak fel. „Körülbelül ezer ember lakott ezen a területen” – mondja Preininger-Horváth Edina, miközben a békés park felé mutat.
Az egyik épület azok közül, amelyeket elöntött a vörösiszap, egy jogi vita folytán máig ott áll az emlékpark közelében. A falán még látszik, hogy csípőmagasságig ért a városra zúduló zagy.
„Odaát, Kolontáron, ahol a halálesetek történtek, két méter magasan állt a vörösiszap a házakban.
Még szerencse – ha szabad ezt a kifejezést egyáltalán használni –, hogy nem éjjel jött az ár, amikor mindenki aludt, mert akkor senki nem tudott volna kimenekülni a házából”
– mondja a szeretetszolgálat régióvezetője.
Köztudomású, hogy a károsultaknak a Kós Károly Egyesülés építészei terveztek új házat, a katasztrófa után ugyanis a kormány költségvetési forrásból fedezte az érintettek új otthonának megteremtését. Ám nem mindenki döntött úgy, hogy Devecseren marad. „Az említett ezer ember nagyjából egyharmada költözött be a lakóparkba, egyharmaduk a városban maradt, de nem a lakóparkban kapott ingatlant, a többiek elköltöztek, máshol kezdtek új életet” – sorolja Preininger-Horváth Edina. Szerinte az utóbbiak közül sokan azért döntöttek a távozás mellett, mert így próbálták meg feldolgozni a történteket.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A miniszterelnök ebben is megtalálta a pozitívumot.
Deák Dániel felidézte, hogy 2013-ban is önkéntesként dolgozott az árvízi védekezésen, és ez az idén sem lesz másként.
Van ugyanis miért kitartani: van olyan sérült gyerek, aki fél éve se beszélni, se járni nem tudott, most pedig már verset szavalt az óvodai ünnepségen a színpadon.
„Charlie Kirköt megölték, Donald Trumpot meglőtték, Robert Fico megsebesült.”
Így lehet egy nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségű helyszínt olyan módon fejleszteni, hogy közben annak múltja ne sérüljön – hanem megerősödjön. Finta Sándor írása.
Krasznahorkai László Nobel-díjas író gondolhatja azt a magyarságról, Magyarországról, amit gondol?