Évek óta nem volt hazánkban olyan kíméletlen téli időjárás, mint idén – de az állam és a segélyszervezetek jól vizsgáznak

A védekezésben részt vevőket kérdeztük az utóbbi hetek küzdelmeiről és tapasztalatairól.


A védekezésben részt vevőket kérdeztük az utóbbi hetek küzdelmeiről és tapasztalatairól.


A hazaszerető magyarországi németek egy népes mozgalma szembeszállt a náci Németországgal. Sajnos ez sem volt elég, hogy megússzák a kényszermunkát és a kitelepítést.


Több száz fotó mesél egy új kötetben azokról a kulturális beruházásokról, amelyek az utóbbi időben Budapestet szépítik, és – a politikai sárdobálás ellenére – osztatlan sikert élveznek.


Mi szükség van a Leopardokra, ha nem akarunk háborúzni és egyáltalán ér-e még bármit is egy harckocsi a drónok ellen? Szakértőt kérdeztünk.


Reisz Pál atya szerint a kereszténység nem a bűnök és tilalmak erdeje, hanem a szeretet világa. A ferences szerzetes elárulja, hogyan telt a karácsony egy hatgyermekes családban, ahol az édesapát a kommunisták utcára tették, és miért tartotta Szent Ferenc a karácsonyt még a húsvétnál is nagyobbnak.


Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.


A ferences szerzetes Kövér László laudációja és a díj átvétele után mélyreható teológiai előadást tartott arról, mit jelent polgárnak és magyarnak lenni.


Nem véletlen, hogy a vagyonadót az elmúlt évtizedben majdnem mindenhol elötörölték.


A kultúráért és innovációért felelős miniszter elárulta, mit sikerült elintéznie Orbán Viktor oldalán Washingtonban.


Bemutatták a Budapest – Amire büszkék vagyunk című kötetet.


A döntés papíron előremutató volt az erdélyi kisebbségek jogait illetően, de a Mandinernek nyilatkozó történész szerint elég csak megnézni Gyulafehérvár mai etnikai viszonyait, hogy megtudjuk, mi valósult meg az ígéretekből.


Tizenöt éve öntötte el a vörösiszap a Devecseri kistérséget, tíz ember életét követelve és több mint háromszázötven otthont megsemmisítve. Hogy néz ki ma a környék, amely egykor sűrű zagyban állt, és miként emlékeznek vissza a védekezésben részt vevők azokra a napokra? A máltaiak régióvezetője vezetett körbe minket a helyszínen.


Hiánypótló kötet született a Nemeskürty István – Magyar küldetéstudattal a nemzet szolgálatában című monográfiával. A Magyar Corvin-lánc Testület megbízásából készült mű szerzőjével beszélgettünk.


Pintér Béla nem a magyar társadalmat ismeri jól, csupán azt tudja üzembiztosan, hogy a saját közössége mire indul be. Vizvári Soma írása.


Csak tizenhárom múlt, de nem lehetett visszatartani, hogy példaképei, a pesti srácok között legyen a forradalom napjaiban. Csigás Zoltán Edével, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnökével beszélgettünk élményeiről és a forradalom megítéléséről. Nagy Imre is szóba került.

Az osztrák hatóságok tiltották és tűrték is, a román kommunisták tűrték, de akadályozták a megemlékezéseket. Rákosi és Kádár felhasználták az aradi vértanúk emlékét, de az inkább ellenük dolgozott. A kivégzéseket éltető tradicionalisták pedig mindig is szubkultúra voltak.
Navracsics Tibor nemcsak Magyar Péterről beszélt, de arról is, miért mosolygott Karácsony Gergely mellett Budapest új villamosainak átadásán.
Konferenciát rendeztek Arthur Koestler emlékére, amelyen többek között arról is szó volt, mit gondolna az író, ha látná, mi történik ma a világban.
A DPK békés találkozóját érdemes összevetni a vasárnapi ellenzéki tüntetés hangulatával. Éles a kontraszt.
Az alkormányjogász elmondta véleményét a Hadházy Ákos-féle tüntetésről, amelyen egy szerzetest körülállva mocskoltak.