Lánczi Tamás biztos benne, hogy a következő Országgyűlés első feladata lesz elővenni az átláthatósági törvényt

„Egyre többször hallani azt a szólamot, hogy az Európai Unió egy szuverén államalakulat. Rögzítsük, nem az, és nem is lesz pont. A nemzetek azok, amelyek szuverének. Az Uniónak hatáskörei vannak, amelyeket a tagállamok, a nemzet ruháztak rá. A szuverenitás ugyanis nem adminisztráció, nem apparátus, nem intézményrendszer, hanem a legvégső döntési jog” – mutatott rá előadásában Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet A tét: Magyarország szuverenitása című, hétfői konferenciáján, amelyen az átláthatósági törvény is szóba került.

A szuverén dönt háborúról és békéről – a magyar nemzet döntött

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke úgy fogalmazott: 

és nem az elitnek. A hagyományaink erre köteleznek bennünket, mert a nemzeti kormányzás az maga a magyar út. Magyarországon a nemzet az, amely döntést hoz a jövőjéről, és 

Ez azt jelenti – amit nem értenek meg, és ezt nem értik meg a nyugati politikusok –, hogy Magyarországon a nemzet dönt, és csak akkor tudják Magyarországot megcsáklyázni és elsüllyeszteni, ha az egész nemzetet süllyesztik el” – fogalmazott.

„Minden olyan törekvés, amely arra irányul, hogy az Európai Unió intézményrendszerét, annak bürokratáit és úgynevezett szuverenitását valódi szuverenitással ruházzák föl, azt visszaélésként, korrupcióként lehet értelmezni, egyben a nemzeti önrendelkezés csonkítását jelenti” – hangoztatta a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.

Lánczi Tamás szerint 

Mint mondta, 

„Az ukránok pedig szabad utat kaptak, zöld jelzést, és megkapták ránk a kilövési engedélyt is. Veszélyesek, kíméletlenek és bármire képesség. A hivatal megtalálta nyomaikat a legnagyobb ellenzéki párt informatikai rendszerében, a belső mozgósítással készült adatbázisaikban, politikusaik szeméyi kapcsolataiban, bemutattuk, hogyan, milyen eszközökkel folytattak az ukrán titkosszolgálattal közösen, Magyarországgal szemben egy összehangolt dezinformációs kampányt, amikor például azt terjesztették, hogy a magyar kormány a háborúra készül Ukrajnában, Kárpátalján.”

„Ez az időszak megmutatta, miért van szükség átláthatósági törvényre”

Lánczi Tamás arra is kitért, hogy a bíróságok sem tiszták. Mint mondta: 

De voltak olyan bírók is, akik egy idegen ország nagykövetének a füttyentésére azonnal lábhoz simultak. Nem is kellett őket Nem is kellett őket présbe tenni a nyomó embernek, ők lelkesen, csóválva teljesítették és teljesítik a mai napig minden utasítását.”

– fogalmazott Lánczi Tamás és azt is kijelentette, biztos benne, hogy „az újonnan összeülő Országgyűlés első feladata lesz, hatékony fellépésekbe rendezni és bővíteni ennek a törvénynek a rádiuszát és a lehetőségét.”

Mi az az átláthatósági törvény?

A közélet átláthatóságáról szóló tervezetet még tavaly nyújtották be a Fidesz részéről az Országgyűlésben, de végül nem fogadták el. A kormánypárti politikusok, többek között Orbán Viktor miniszterelnök elmondása szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy elvetették a tervezetet, csupán félretették egy időre.

Ahogy egy tavalyi cikkünkben fogalmaztunk, az átláthatósági törvényre azért lenne szükség, mert guruló eurók, dollárok, forintok landoltak az elmúlt években hazai baloldali médiumokhoz többek között a Soros-hálózattól, amerikai kormányzati forrásokból, nagykövetségektől, brüsszeli pénzcsapokból, NGO-któl. Ezeknek az átláthatatlan láncfinanszírozási mechanizmusoknak vetne véget a törvény.

Az akkori jogszabálytervezet alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosulttá válna arra, hogy vizsgálatot folytasson, javaslatot tegyen a kormánynak azoknak a szervezeteknek a jegyzékre vételére, amelyek külföldi forrásból finanszírozott közéleti tevékenységet folytatnak. A tényleges jegyzékre vételről rendeleti úton a kabinet dönthetne, a jegyzékre kerülés pedig a következő következményekkel jár:

• a szervezet innentől csak külön engedéllyel fogadhat el külföldi adományt ,
• nem részesülhet a magánszemélyek által felajánlható személyi jövedelemadó egyszázalékos támogatásából,
• vezető tisztségviselőik vagyonnyilatkozati kötelezettség alá esnek,
• és kiemelt közszereplőnek minősülnek.

A tervezet hírére harsány tiltakozások indultak a nemzetközileg bekötött szerveztek, médiumok részéről, kritikájuk lényege az volt, hogy ez antidemokratikus lépés lenne a kormány részéről, pedig ahogy arra ebben a cikkünkben rámutattunk, több nyugati, demokratikus jogállamban is van hasonló törvény.

Nyitókép: MTI/Purger Tamás