Mohács 500: magyar és török történészek vizsgálták a korszak összefüggéseit

A mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódva rendezte meg „Civilizációk összecsapása? Mohács 500” című nemzetközi történettudományi konferenciáját a Mathias Corvinus Collegium Történettudományi Műhelye – olvasható az MCC honlapján.

Az egész napos rendezvény nemcsak a szakmai párbeszédet erősítette a magyar és török történészek között, hanem lehetőséget biztosított arra is, hogy a résztvevők több nézőpontból közelítsék meg a korszakot.

A konferenciát Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese nyitotta meg. A nyitóelőadást Fodor Pál, az ELTE BTK Történettudományi Intézetének kutató professor emeritusa és címzetes főigazgatója tartotta „Az időváltás pillanata” címmel, amelyben a mohácsi csata európai, magyar és oszmán történeti jelentőségét elemezte.

A program négy szekcióban járta körül Mohács történelmi hátterét és következményeit. Nemes Gábor történész a pápai–magyar kapcsolatokról, Kruppa Tamás teológus a magyar–oszmán béketárgyalásokról, Hahner Péter az MCC Történettudományi Műhely kutatóprofesszora pedig a mohácsi csata nemzetközi hátteréről beszélt. 

• Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója a Fuggerek gazdasági szerepét, 
• Fedeles Tamás, az MTA doktora pedig a magyar egyház és az oszmánellenes harcok kapcsolatát mutatta be.

A délutáni szekciók a hadtörténeti és nemzetközi összefüggésekre fókuszáltak. 

• Özgür Kolçak, az İstanbul Üniversitesi egyetemi docense az oszmán hadsereg méretét és működését mutatta be, 
• B. Szabó János történész-muzeológus pedig a mohácsi csata előtti végjáték eseményeit elemezte. 
• Négyesi Lajos ezredes és hadtörténész a csata katonai jellegét vizsgálta, 
• Tuček Viktor történész pedig a cseh haderők szerepvállalásának kérdését járta körül.

A konferencia külön figyelmet fordított a török és magyar történeti nézőpontok párbeszédére is. Göksel Baş történész az oszmán hadigépezet logisztikai hátterét mutatta be, míg Özkan Bardakçi a budai oszmán fennhatóság kialakulásának folyamatáról beszélt.

A rendezvény egyik különleges programpontja volt Fodor Richárd, az MCC Tanuláskutató Intézetének kutatásvezetője és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója által bemutatott török–magyar diákprojekt, amely azt mutatta be, hogyan lehet a történelmi eseményeket több kulturális nézőpontból közösen feldolgozni.

A konferencia zárásaként Gali Máté, az MCC Történettudományi Műhely vezetője hangsúlyozta: „Mohács nem csupán történelmi emlék, hanem olyan esemény, amelynek következményei évszázadokra formálták Magyarország és Közép-Európa történelmét. A rendezvény ismét rámutatott arra, hogy a múlt megértéséhez elengedhetetlen a különböző tudományos és nemzetközi nézőpontok párbeszéde.”

Nyitókép: MCC