Mohács olyan esemény, amelynek következményei évszázadokra formálták Magyarország és Közép-Európa történelmét.
A mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódva rendezte meg „Civilizációk összecsapása? Mohács 500” című nemzetközi történettudományi konferenciáját a Mathias Corvinus Collegium Történettudományi Műhelye – olvasható az MCC honlapján.
A konferencia célja az volt, hogy a legújabb történeti kutatások eredményein keresztül árnyaltabb képet adjon az 1526-os eseményekről, amelyek a magyar történelem egyik legmeghatározóbb fordulópontját jelentik.
Az egész napos rendezvény nemcsak a szakmai párbeszédet erősítette a magyar és török történészek között, hanem lehetőséget biztosított arra is, hogy a résztvevők több nézőpontból közelítsék meg a korszakot.
A konferenciát Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese nyitotta meg. A nyitóelőadást Fodor Pál, az ELTE BTK Történettudományi Intézetének kutató professor emeritusa és címzetes főigazgatója tartotta „Az időváltás pillanata” címmel, amelyben a mohácsi csata európai, magyar és oszmán történeti jelentőségét elemezte.
A program négy szekcióban járta körül Mohács történelmi hátterét és következményeit. Nemes Gábor történész a pápai–magyar kapcsolatokról, Kruppa Tamás teológus a magyar–oszmán béketárgyalásokról, Hahner Péter az MCC Történettudományi Műhely kutatóprofesszora pedig a mohácsi csata nemzetközi hátteréről beszélt.
A délutáni szekciók a hadtörténeti és nemzetközi összefüggésekre fókuszáltak.
A konferencia külön figyelmet fordított a török és magyar történeti nézőpontok párbeszédére is. Göksel Baş történész az oszmán hadigépezet logisztikai hátterét mutatta be, míg Özkan Bardakçi a budai oszmán fennhatóság kialakulásának folyamatáról beszélt.
A rendezvény egyik különleges programpontja volt Fodor Richárd, az MCC Tanuláskutató Intézetének kutatásvezetője és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója által bemutatott török–magyar diákprojekt, amely azt mutatta be, hogyan lehet a történelmi eseményeket több kulturális nézőpontból közösen feldolgozni.
A konferencia zárásaként Gali Máté, az MCC Történettudományi Műhely vezetője hangsúlyozta: „Mohács nem csupán történelmi emlék, hanem olyan esemény, amelynek következményei évszázadokra formálták Magyarország és Közép-Európa történelmét. A rendezvény ismét rámutatott arra, hogy a múlt megértéséhez elengedhetetlen a különböző tudományos és nemzetközi nézőpontok párbeszéde.”
Nyitókép: MCC
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy mit gyakorolnak és fejlesztenek a diákok az MCC programjai által, akkor elsősorban a beszélgetés művészetét említeném meg.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei a héten.
A Balatonfüreden immár nyolcadik alkalommal megszervezett Trust Summit konferencián kiderült, mi kell ahhoz, hogy a vállalatvezetők tartós versenyképességet érjenek el.
Érdemes megismerni, mit is csinálunk: ez segíthet megítélni, hogy az elvégzett munkánk fontos és hasznos része-e a magyar szellemi életnek vagy nem.
Évekkel ezelőtt teljesen átíratta a vele készült interjút, ami végül nem jelent meg. Most nyíltan fejezi ki, hogy meg akarja határozni a nálunk megjelenő tartalmakat.
Orbán Balázs fideszes képviselő és Magyar Péter miniszterelnök csörtéjéből teljesen más elemeket emelnek ki.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
